ÍRÁSAINK
Miért nem ugyanazt halljuk, amikor kritikát kapunk? A kritika a legtöbb ember számára nem semleges szó. Van, akinek a fejlődés lehetősége jut róla eszébe, másnak a bírálat, a hibakeresés vagy a szégyen érzése. Már ez is jelzi, hogy a kritikáról nem lehet úgy beszélni, mintha mindenki ugyanazt értené alatta. Amikor kritikát kapunk vagy fogalmazunk meg,
BŐVEBBEN
Mit tehetünk a reggeli stressz ellen?
Ezt a cikket két-három ezelőtt kezdtem el írni azzal az ötlettel, hogy nem csak összeszedem, hogy mitől lesz “jó” egy reggel, hanem ki is próbálom, beépítem a saját reggelembe, hogy beszámolhassak arról is, hogy mi és hogyan sikerül. Előrebocsátom, hogy nem úgy sikerült, ahogy terveztem, de jöjjenek a személyes megéléseim és a tudományosan alátámasztott stratégiák,
BŐVEBBEN
A trauma hatása lehet pozitív is? – avagy a poszttraumás növekedés
A pszichológiában először a trauma negatív következményeivel foglalkoztak, azonban a pozitív pszichológiai mozgalom hatására fókuszba került az emberi lét pozitív oldala, valamint a pozitív és negatív oldalainak kölcsönhatása, mely a traumakutatást is befolyásolta. Ennek köszönhetően kezdtek el foglalkozni a trauma pozitív hatásaival is. Poszttraumás reakciók A szakemberek a traumára adott reakciók teljes megértése érdekében megpróbálták
BŐVEBBEN
Csenddel verés a párkapcsolatban – amikor a hallgatás büntetéssé válik
Nem minden konfliktus zajos. Sőt, vannak helyzetek, amikor épp a csend fáj a legjobban. Amikor nincs veszekedés, nincsenek durva szavak vagy ajtócsapkodások – csak a másik fél hirtelen elérhetetlenné válik. Nem válaszol, nem reagál, nem néz rád ugyanúgy. Mintha egyik pillanatról a másikra kihúznák alólad a kapcsolat biztonságát. A büntető hallgatás sokszor alattomosabb, mint egy
BŐVEBBEN
A szégyen pszichológiája – Miért olyan nehéz érzés, és hogyan lehet együtt élni vele?
Ha a szégyenre gondolunk, máris összeugrik a gyomrunk, kisebbre próbáljuk húzni magunkat, vagy éppen bevillannak hiányosságaink, gyengeségeink, vagy egy-egy kellemetlen emlék, történet képe kúszik be az agyunkba. Tapasztalatom szerint a szégyen az egyik legnehezebben elviselhető emberi érzés. Annak ellenére, hogy mindenki megtapasztalja élete során, mégis ritkán beszélünk róla nyíltan. Inkább elrejtjük, letagadjuk, vagy más érzések
BŐVEBBEN
Gyógyíthatatlan beteg a családban – hogyan lehet ezt lelkileg feldolgozni?
Diagnózistól a krízisig – mit él át a család? Mikor egy hosszadalmas kivizsgálás végére ér az ember, egy bizonytalan szakasz lezárul, és jöhet a megnyugvás. Ha azonban a diagnózis egy gyógyíthatatlan, vagy nehezen kezelhető betegséget takar, megnyugvás helyett a beteg és hozzátartozói krízist élnek át. A legtöbb gyógyíthatatlan betegséget kezeléssel szinten lehet tartani. Számos betegség
BŐVEBBEN
A teljesítménykényszer árnyékában
Sokan tapasztalhatják, hogy bizonyos helyzetekben különösen nagy nyomást éreznek arra, hogy jól teljesítsenek, hogy megfeleljenek valahol. Ez megjelenhet a munkában, a tanulásban, a sportban vagy akár a párkapcsolatokban is. Amikor azonban a teljesítmény iránti igény túlzott elvárássá válik, és folyamatos belső nyomást okoz, gyakran teljesítménykényszerről beszélünk. A pszichológiai kutatások szerint a teljesítménykényszer nem csupán motiváció
BŐVEBBEN
Enyhe borderline személyiségzavar -mit jelent, hogyan ismerhető fel, és mit lehet vele kezdeni?
A borderline személyiségzavar sokak számára ijesztően hangzó diagnózis, pedig valójában egy olyan pszichés állapotról van szó, amely különböző súlyosságú formákban jelenhet meg, és megfelelő támogatással jól kezelhető. A köznyelvben gyakran „enyhe borderline”-ról is beszélnek, bár ez nem hivatalos diagnosztikai kategória, inkább a tünetek intenzitására utaló kifejezés. Olyankor haszánljuk, amikor a tünetek kevésbé intenzívek, vagy az
BŐVEBBEN
A terápia nem varázslat – mégis működik: így veheti észre
Miből tudhatja, hogy segít a terápia? Sokan teszik fel a kérdést: vajon működik-e számomra a pszichológiai tanácsadás vagy terápia? Mikor mondható sikeresnek egy folyamat, és milyen jelekből érdemes következtetni arra, hogy jó irányba halad? Legújabb podcast epizódunkban munkacsoportunk tagjaival ezt a kérdést boncolgattuk. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyek segíthetnek eligazodni ebben. Kattintson, hallgassa meg a
BŐVEBBEN
Ventiláció – nemcsak a tüdőnknek, a lelkünknek is szüksége van rá
A „ventiláció” szóról legtöbbünknek a nyári forróságban, egy kis frissítő légmozgást, felszabadítást adó lapátokat forgató ventilátorok jutnak eszünkbe. Pedig ez a szó bizony igazán sokrétű és testünk-lelkünk szintjén is értelmezhető fogalom. Az orvosi értelemben vett ventiláció a tüdő szellőztetését jelenti, a levegő be- és kiáramlását, amely lehetővé teszi az oxigénfelvételt és a szén-dioxid távozását.
BŐVEBBEN
A túlgondolás pszichológiája – Miért vagyunk hajlamosak túlgondolni dolgokat?
A legtöbb ember tapasztalta már azt az érzést, amikor egy helyzet vagy döntés újra és újra visszatér a gondolataiba. Talán egy beszélgetést elemzünk utólag, vagy azon töprengünk, vajon jól döntöttünk-e egy adott helyzetben. Előjönnek a „mi lett volna, ha…?” kérdések és nem hagynak minket nyugodni. Amikor azonban a gondolkodás ismétlődővé, nehezen kontrollálhatóvá és kimerítővé válik,
BŐVEBBEN
Honnan tudom hogy segít az online terápia?
Amikor valaki rászánja magát, hogy terápiába kezdjen, a döntést általában erős belső feszültség (szenvedésnyomás) előzi meg. A segítségkérés sosem egyszerű. Sokan addig próbálkozunk a saját megküzdési stratégiáinkkal, amíg azok hosszabb távon sem segítenek a változás elérésében. A pszichológusi praxisban nap mint nap tapasztaljuk: amikor a kliens megérkezik hozzánk gyors megkönnyebbülést, azonnali válaszokat és egy szépen
BŐVEBBEN
VIDEÓINK
A szülői elidegenítés árulkodó jelei és szintjei
Ma egy olyan témát hoztam, amiről méltatlanul keveset beszélünk, pedig a rendelőkben egyre gyakrabban jelenik meg, ez pedig a szülői elidegenítés. A témában készült írásomat ide kattintva olvashatja el. Ez az a jelenség, amikor a gyermek gyakran észrevétlenül az egyik szülő oldalára sodródik, a másikat pedig elutasítja, Elfelejti, megtagadja. Nem azért, mert bántották, hanem mert
BŐVEBBEN
Problémamegoldás helyett vádaskodás – Kinek az inge? 3. rész
Négyrészes videósorozatunk új epizódjában folytatjuk Alfa (a támadó személy) és Béta (a leforrázott személy) kapcsolatának vizsgálatát, amely az alaptalan vádak mögötti dinamikát hívatott bemutatni. A harmadik rész megtekintéséhez kattintson ide: Egy szituáció, több megélés, értelmezés Először is nézzünk három fiktív esetet, ami mentén tudunk végig haladni a folyamaton. Alfa és Béta reggelihez készülődnek. Béta az
BŐVEBBEN
Hogyan keletkezett az éjszaka? – Mese a gyászról
A mai alkalommal egy hindu mesét hallgathat meg Maróti Eszter pszichológusunk előadásában. A videóhoz kattintson a lenti linkre, vagy tekintse meg olvasható verzióban lejjebb görgetve. Mese a gyászról Ez a hindu mese a gyászról szól, illetve a gyászhoz kapcsolódó érzésekről, amely segíthet gyerekeknek, de akár felnőtteknek is feldolgozni a gyásszal járó nehéz érzéseket, élményeket. A
BŐVEBBEN
A felnőttkori ADHD tünetei
„Miért nem tudok koncentrálni? Miért halogatok mindent? Miért érzem magam szétszórtnak, miközben próbálok helytállni?” Sokan ezekkel a kérdésekkel küzdenek nap mint nap anélkül, hogy tudnák: a háttérben akár a felnőttkori ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) is állhat. Bár az ADHD-t gyakran gyerekekhez kötjük, valójában sokaknál gyermekkorban nem ismerik fel, így a zavar tünetei felnőttkorban is megmaradnak –
BŐVEBBEN
Álomszerű kapcsolatból rémálom – Kinek az inge? 2. rész
Ez a négy részes videósorozat olyan helyzetek mögötti dinamikát próbál feltárni, bemutatni, amikor az egyik személy úgy érzi, hogy a másik alaptalanul vádolja meg olyan tettel vagy szándékkal, ami eszébe sem jutott vagy éppen érthetetlen módon támad rá és megalázó módon negatívan minősíti. A támadó személyt nevezzük el Alfának, a másik személyt (aki értetlenül, leforrázottan
BŐVEBBEN
Konténer gyakorlat – érzelemszabályozási technika
Mai videónkban Maróti Eszter pszichológusunk egy újabb relaxációs gyakorlattal érkezik, ami önnek is segítségére lehet az érzései kezelésében, szabályozásában, akár komolyabb stresszhelyzetek esetében is. A konténer gyakorlat célja, hogy stresszhelyzetben is képesek legyünk megnyugodni, és tehermentesíteni tudjuk a szervezetünket a stressz okozta hatásoktól. További relaxációs gyakorlatokat talál a YouTube-csatornánkon, iratkozzon fel a részletekért! Szánjon néhány
BŐVEBBEN
Miért szexelnek az emberek?
A mai videóban Sárkány Anita szexuálpszichológiai szakpszichológusunk azt a témát boncolgatja, hogy miért is szexelnek az emberek: fizikai öröm, érzelmi kötődés, célorientált motivációk és bizonytalanság – pszichológiai megközelítésben. Kíváncsi vagy az okokra – azon kívül, hogy “mert jó”? Akkor maradj velünk és nézd meg a videót. A megtekintéshez kattints ide: Miért szexelnek az emberek? Lehet,
BŐVEBBEN
Kinek az inge? – Az alaptalan vádak mögötti dinamika
Négy részes videósorozatunk olyan helyzetek mögötti dinamikát próbál feltárni, bemutatni, amikor az egyik személy úgy érzi, hogy a másik alaptalanul vádolja meg olyan tettel vagy szándékkal, ami eszébe sem jutott vagy éppen érthetetlen módon támad rá és megalázó módon negatívan minősíti. A támadó személyt nevezzük el Alfának, a másik személyt (aki értetlenül, leforrázottan áll a
BŐVEBBEN
Bántalmazó párkapcsolat, depresszió? – A tanult tehetetlenségről
Vajon mi a közös a passzív viselkedésben, a döntésképtelenségben, a bántalmazó párkapcsolati dinamikában, a halogatásban, a próbálkozások gyors feladásában, vagy épp a depresszióban? Nos, ez a tanult tehetetlenség. Kattintson ide és tekintse meg Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk videóját a tanult tehetetlenségről! A tanult tehetetlenség az a lélektani jelenség, ami leírja azt, hogy mi történik akkor,
BŐVEBBEN
Motiváció és flow-élmény a munkában
Bármilyen munkát is választottunk hivatásunknak, a motivációnak, a kompetenciának és a flow-élménynek jelentős hatása van a munkavégzésünkre, sőt a hosszú távú közérzetünkre is. Mai podcast előadásunkban Lengyel Katalin erről beszél bővebben. Mi az a kompetencia? A kompetencia: illetékesség, hozzáértés, avagy alkalmasság, amely az adott feladathoz való adott képességet jelenti. Valamiféle haladással függ össze, de ez
BŐVEBBEN
Az öngondoskodás öt típusa
Miért fontos az öngondoskodás, és hogyan tehetjük a mindennapi rutinunk részévé? Videónkban Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus segítségével megismerheti az öngondoskodás öt típusát, és a gyakorlati tippekkel kialakíthatja az ön számára kedvező öngondoskodási rutint. Továbbá hasznos tanácsokat kaphat az öngondoskodás folyamatos ápolásában is. A megtekintéshez kattintson a videóra és iratkozzon fel a YouTube-csatornánkra is további hasznos
BŐVEBBEN
Létezik az életközépi válság?
Létezik -e az életközépi válság? Mik a jellemzői ennek az időszaknak? Hogyan érdemes gondolkodni a középkorról? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a videóban Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk előadásában. A megtekintéshez kattintson ide: Sportautók, plasztikai műtétek időszaka? Egy meglehetősen sztereotipikus kép él a legtöbb ember fejében az életközépi válságról. Sokan azt mondják, hogy ez
BŐVEBBEN