Miért halogatunk, és mit tehetünk ellene?

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy feladatot vagy teendőt félbehagyott, esetleg el sem kezdett. Utána pedig bűntudata volt a halogatás miatt. Mai videónkban arról beszél alapítónk, Habis Melinda klinikai szakpszichológus, hogy miért halogatunk, mindez honnan eredeztethető, de megtudhatja azt is, hogyan kerülhetjük el a feladatok és teendők nem időbeni elvégzését, vagyis a halogatást.

Nézze meg az alábbi képre kattintva rövid videónkat, vagy olvassa el a cikket lejjebb görgetve!

Mennyire gyakori szokás a halogatás a hétköznapi életben?

A mindennapi életben számtalan esetben előfordulhat a halogatás. Ilyen például az, amikor:

• valaki nem tud kilépni egy rossz párkapcsolatból,
• vagy amikor a munkahelyi problémákat nem tudják megoldani, és érzik, hogy a munkahelyváltás a megoldás, de nem tudnak lépéseket tenni ebbe az irányba.

Kik azok a krónikus halogatók?

Aki krónikus halogatónak minősül, az állandó jelleggel, szinte megakadályozhatatlanul elhalatszja a feladatainak elvégzését. Ez tehát egy diszfunkcionális szokás, ami rossz közérzetet okoz. Érdemes tudni, hogy nem csak a halogató, hanem annak környezete is szenved ettől, hiszen megbízhatatlannak látják, mert elhalasztja a dolgok elvégzését.

Hogyan ismerjük fel a krónikus halogatókat?

A krónikus halogatókat az alábbi típusokba sorolhatjuk:

• tökéletességre törekvők: azért nem kezd bele a dolgába, mert úgy érzi, hogy nem tudná megfelelő minőségben elvégezni azt, és ez leblokkolja őt
• álmodozó: hajlamos a realitás hiányára, a határozottságra, ezért nem lát neki a feladatai elvégzésének
• aggódó: aki nagyon szorong a változástól, a feladatai időbeni elvégzése túl sok változással, komfortzónából való kilépéssel jár számára
• kríziskeltő típus: aki általában a legutolsó pillanatig halogatja a feladatok elvégzését, mert nincs kellő motivációja. Szüksége van a külső nyomásra a feladat befejezéséhez.
• dacos: aki azért halogatja a teendőit, mert azt érzi, hogy mások meg akarják mondani, hogy mit csináljon, és ez ellen lázad tudattalanul a halogató viselkedéssel
• túlteljesítő: aki állandóan extra feladatokat vállal és nehezére esik nemet mondani. Ennek eredményeként viszont semmivel sem készül el időben.
• kényelmes halogató: elkerüli a stresszes feladatokat, nehéz elfoglaltságokat. Inkább a pihenéssel és a szórakozással szeret foglalkozni, ezért amit elvállal, azt nem is igazán szeretné elvégezni.

Mi áll a krónikus halogatás hátterében?

Kutatások szerint a lelkiismeretesség, az önkontroll és az impulzivitás befolyásolja a halogatás viselkedését, ezek a személyiségjegyek járulnak ahhoz hozzá, hogy valaki halogatóvá váljon. De mégis hogyan alakul ki a halogató személyiség? Nagyon gyakran múltbéli tapasztalatokra vezethető vissza. Gyakran már gyermekkorban a szülők túlzottan magas elvárásokat támasztanak a gyerekekkel szemben, mely hatására kialakul a teljesítménykényszer bennük, ennek következtében pedig félni fognak a kudarctól, és ezért halogatják a feladatokba való belefogást.

Gyakran értéktelennek érzik magukat a halogató személyek, hogyha valamilyen kudarc éri őket, ezt az érzést próbálják meg elkerülni a halogatással. Az állandó szülői elvárás és a túlzott kritizálás egy túlzott perfekcionizmushoz vezet, de ennek ellentéte – a kutatások alapján -, a túl engedékeny szülői magatartás is okozhat fokozott hajlamot a halogatásra. Míg az előbbi egy dühös alulteljesítő, utóbbi egy szorongó alulteljesítő viselkedés kialakulásához vezet. A pszichodinamikus elképzelések szerint a gyermekkor bizonyos életkorbeli traumái járulnak hozzá ahhoz, hogy felnőttként valaki halogatóvá váljon.

Mi segít a halogatás leküzdésében?

Érdemes hangsúlyozni, hogy a halogatás okainak megtalálása az, ami segíthet annak leküzdésében. Nincsen egy általános megoldókulcs, hanem önismereti munkára van szükség ahhoz, hogy megnézzük, hogy egy-egy helyzetben mi blokkolja le a halogatót, és mi az, ami okozza nála ezt a viselkedést. Ez tehát mindig személyre szabott és a szituációtól is nagyon függ, érdemes ezért akár önismereti csoportba, akár egyéni terápiába, pszichológussal való konzultációba fogni ahhoz, hogy jobban rálássunk erre a viselkedésre, és fel tudjuk tárni ennek a mélyben rejlő okait.

Fontos azt hangsúlyozni, hogy fokozott akaraterő, önismeret és következetesség szükséges ahhoz, hogy a halogató viselkedést megszüntesse az egyén, és ezt a szokást felcserélje egy új, pozitívabb szokással, amely jobban szolgálja a jó közérzetét.

Lehet, hogy meg kell tanulnia magát más dolgokkal megjutalmazni, pozitív élményekkel járó teenedőket beiktatni a feladatok elvégzésében, hogy megtalálja az egyensúlyt a jó és a rossz dolgok, a munka és a kikapcsolódás között.

🔔További videós tartalmakért iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

⬇️Napi pszichológiai tartalmakért és lelki feltöltődésért kövessen minket közösségi oldalainkon:
Instagram
TikTok
Facebook oldal
Facebook csoport