Motiváció és flow-élmény a munkában
Bármilyen munkát is választottunk hivatásunknak, a motivációnak, a kompetenciának és a flow-élménynek jelentős hatása van a munkavégzésünkre, sőt a hosszú távú közérzetünkre is. Mai podcast előadásunkban Lengyel Katalin erről beszél bővebben.
Mi az a kompetencia?
A kompetencia: illetékesség, hozzáértés, avagy alkalmasság, amely az adott feladathoz való adott képességet jelenti. Valamiféle haladással függ össze, de ez nem csak egyfajta eszköz, amely motivál és bent tart egy munkahelyen, hanem ennél sokkal, jóval komplexebb fogalom.
A humán kompetencia, kiszámíthatóság és a tiszta kommunikáció jelentésben található, ami magában foglalja a fejlett EQ-t, tehát az érzelmi intelligenciát, a motiváló képességet vagy akár az empátiát is, ami jelenti az emberek kezelését, irányítását és az együttműködési készséget is.
Milyen kompetenciák léteznek?
A feladat fókuszú kompetencia a kiváló helyzetfelismerésről szól, ami magába foglalja a problémamegoldást, a megfelelő átlátást és szervezést, illetve a flexibilitást. A társas kompetencia a társas- szociális térben való megfelelő kommunikációs készséget jelenti, a jó adaptív konfliktuskezelési módokat és flexibilis alkalmazkodó képességet az adott környezethez.
Kompetenciamérés
Kompetenciamérés nagyon gyakori nemcsak a pszichológiában, hanem a munkahelyeken is. Különféle egyéni képességeket veszünk górcső alá, például a vezetőkre vonatkoztatva, ilyen lehet a következetesség, az önismeret, a személyes példamutatás vagy a kreativitás is. Fontos, hogy a vezetőknél a munkatárs motiválása, fejlesztése, a vezetői funkciók mentén legyen mérhető. Tartalmazhatja a tervezést, a szervezést, az irányítást a vezetőre összpontosítva.
A társas kompetencián belül fontos, hogy mindig a vezetőnek egy cél és feladatorientált szemléletmód lebegjen a szeme előtt. Olyan viselkedésmód, ami éppen delegál, ellenőriz, és természetesen dicsér is. Fontos, hogy a társas kapcsolatokban lényegre törő magatartással és kommunikációval éljen az adott vezető vagy egy adott kolléga is, illetve, hogy a konfliktushelyzeteket stratégiai szinten tudja kezelni.
A flexibilis gondolkodásmódhoz a stressz hatékony kezelését sorolhatnám, egy olyan vezetőre kell gondolni, – de akár egy olyan munkatársa is -, aki a negatív nyomást csökkenteni képes pozitív szemlélettel is.
Külső és belső motivációk
A belső és külső motiváció éppoly fontos egy adott szervezetben vagy egy adott tevékenységben, mint az élsportban vagy éppen a hobbinkban.
De miben különbözik a külső és a belső motiváció?
Tulajdonképpen a motívumok olyan belső folyamatok, amelyek energetizálják az adott magatartásmódot, implikálják a szükségleteket. Ez lehet biológiai szükséglet, például ilyen az evés, az ivás, vagy éppen az alvás. Lehet intrapszichés, például a belső autonómia jelentésében szabadnak és önirányítottnak kell, hogy érezzük magunkat, és tartalmazhatja a kompetenciát, a hatékonyság érzetet.
A külső motiváció azt jelenti, hogy egy olyan kulcsingerre megjelenő ösztönző erő dominál bennünk, amely megközelítésre vagy elkerülésre sarkall. Például ilyen húzó erő, ún. incentív lehet a focistáknál a pénzjutalom vagy akár a fizetés.
Mi az a flow-élmény?
A személy viselkedéséből sokszor következtethetünk, hogy a motiváció belső vagy külső. A belső – ellentétben a külsővel – azt jelenti, hogy az adott tevékenységet a személy már önmagában jutalmazónak éli meg. Örömérzetet érzünk, mint például tanulás közben, vagy a sporttevékenység alatt.
Csíkszentmihályi flow-élményként aposztrofálja ezt: erőfeszítés nélküli automatizmusok kerülnek előtérbe, ami azt jelenti, hogy el lehet merülni – és jó is lenne, ha ez sokszor megtörténne-, örömmel a tevékenységben egy magas, maximum motivációval aposztrofált élmény érdekében.
Tulajdonképpen egyfajta lebegés élmény az adott feladatban, a “csőben lenni” élménye. Ez a flow.
