A pánikbetegség tünetei

Szerző: Habis Melinda | Sze 5,2017 | Blog | pánikbetegség, pszichoterápia, relaxáció, szorongás

Korábbi írásunkban szóltunk már a szorongásos zavarok különféle fajtáiról, ebben az írásunkban arról szeretnénk részletesebben kitérni, hogy mennyire sokféle tünete lehet a pánikbetegségnek és természetesen ejtünk néhány szót a pánikbetegség okairól is, a pánikbetegség kezelése mellett.

Mit él meg egy pánikbeteg személy?

Habár a pánikrohamok legtöbbször csak pár percig tartanak, mégis óriási szenvedést okoznak a páciensnek. A betegek a rosszullétek alatt rémisztő testi tüneteket tapasztalnak, melyek időről időre visszatérnek, vagy legalábbis a kliens folyamatosan retteg ettől.

A kezeletlen pánikbetegség hatására az élettere beszűkül, hiszen szorongásai a veszélyt elkerülő viselkedés hatására kiterjednek. A pánikbeteg gyakran a környezetét és saját magát is fokozottan figyeli, ami igencsak fárasztó. Ez a környezet számára is megterhelő lehet, hiszen idővel gondot okozhat a beteg számára az önálló közlekedés, vagy az, hogy idegen emberek közé menjen.

Mik a pánikbetegség tünetei?

A pánikbetegségnek két fő típusa van, az agorafóbiával társuló és az agorafóbia nélküli. Az agorafóbia szó jelentése félelem olyan helyzetektől, ahonnan nehéz elmenekülni, (például tömegközlekedési eszközök, sorban állás), vagy ahol nincs kéznél azonnali segítség. Ezeket a kliens vagy kerüli, vagy csakis fokozott feszültség megélése mellett viseli el (pl. szédülés vagy hasmenés jelenik meg). Az agorafóbia pánikzavar nélkül is előfordulhat!

Milyen gyakorisággal fordul elő? A pánikbetegség tünete a visszatérő, váratlanul előbukkanó rosszullét, a rosszullét vagy első roham utáni egy hónapban pedig az aggódás egy újabb roham bekövetkezése miatt, vagy ennek következményétől (pl. ájulás, szívroham).

A pánikroham során a következő tünetekből egy vagy több jelentkezik:

szapora szívverés,
heves szívdobogás,
izzadás,
remegés,
légszomj,
torok elszorulása,
mellkasi fájdalom,
hányinger vagy hasi diszkomfort,
szédülés,
félelem az ájulástól,
derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztése)
vagy deperszonalizáció (mintha elszakadt volna a saját testétől),
önkontroll elvesztésétől való félelem,
halálfélelem,
kipirulás,
hidegrázás,
érzés zavarok (például bizsergés, zsibbadás, érzéketlenség).

Hogyan diagnosztizálható?

A pánikbetegséget pszichiáter szakorvos, vagy klinikai szakpszichológus végzettségű szakember diagnosztizálhatja körültekintő pszicho-diagnosztikai vizsgálat alapján.

Mielőtt megkezdődne a pszichoterápiás kezelés, fontos a testi betegségek kizárása, ugyanis előfordulhat, hogy a pánikrohamnak vélt tünetek hátterében testi betegség áll. Így például mellkasi panaszok, légszomj, hányinger, hasi panaszok esetén gondolhatunk kardiológiai betegségre, illetve egyéb belgyógyászati problémákra. Szédülés, zsibbadás, hányinger esetén neurológiai betegségekre, stb. Ezek kizárása háziorvos kompetenciája, ezután merülhet csak fel a pánikzavar diagnózisa.

Amennyiben fény derül valamilyen testi elváltozásra (pl. magas vérnyomás), melyben pszichés zavarok és pszichés tényezők is szerepet játszanak (pl. stressz) a szakorvosi kezelés mellett hasznos pszichoterápiás segítséget is igénybe venni.

Mi áll a pánikbetegség mögött, mik a pánikbetegség okai?

A rohamok látszólag a semmiből, váratlanul törnek rá a személyre, minden érthető ok nélkül. A betegek jelentős részénél azonban a rohamok pszichés tényezőkre vezethetők vissza, melyeknek a személy nincs tudatában. Pszichológiai módszerekkel ezek felderíthetők és kezelhetők.

A veszteségélmények, a környezeti változások, fokozott elvárások gyakran provokálnak pánik tüneteket az arra érzékeny személyeknél. Ahogy a betegség tünetei sokfélék az ezek előfordulásával összefüggésbe hozható tényezők is igen sokszínűek lehetnek.

Hogyan kezelhető?

Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is szükségessé válik a pánikbetegség kezelése közben, melyet pszichiáter szakorvos tud felírni és a tünetek enyhítéséhez szükséges pirula mennyiséget beállítani. Emellett fontos a tünetek kialakulásában és fennmaradásában részt vevő lelki tényezők feltárása és pszichoterápiás kezelése is.

Ahogy korábbi írásunkban már említettük, a pszichoterápiás kezelés fontos része, hogy megvizsgáljuk a pánikrohamok körülményeit, az első roham kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. A további rosszullétek lefolyását, szabályszerűségeit.

Mi okozza a kliens kontrollálhatatlan méretű szorongását?

Számos pszichoterápiás módszer választható a pánikbetegség kezelése során, a kognitív viselkedésterápia a rohamot kiváltó negatív gondolatok és hiedelmek átstrukturálását végzi. A kognitív viselkedésterápia viszonylag rövid, a tünetek csökkenésére kiválóan alkalmas. A pánikbetegség kognitív viselkedésterápiájáról egy későbbi blogbejegyzésünkben részletesen is szólunk.

A dinamikus terápiák a pánik hátterében rejlő tudattalan tényezők feltárásának, majd átdolgozásának tulajdonítanak szerepet a gyógyulásban. Utóbbi módszer időigényesebb, de oki terápiának minősül, így hatása átfogóbb. Ennek hatására a stressztűrő képesség nő, a kliens jobban kezeli a személyközi konfliktusokat is, saját magáról kialakult képe reálisabbá válik.

Emellett és a legtöbb terápiás irányzat részeként érdemes hangsúlyt fektetni a szorongással megküzdő technikák megtanítására, mint például autogén tréning, relaxáció. Ezek ugyanis pszichológus vezetése mellett (ez azért fontos, mert sajnos nem mindenkinek segítenek, önállóan kipróbálva vannak olyan személyiségtípusok, akik állapot romlást élnek meg utána) gyorsan megtanulhatók, utána pedig a kliens önállóan is képes alkalmazni őket, ezáltal egymaga képes csökkenteni a stressz-szintjét.

Kíváncsi, Ön mennyire szorong? Ha kitölti tesztünket, ezt is megtudhatja!