Interjú Tán-Cseh Vivien tanácsadó szakpszichológussal

Interjú Tán-Cseh Vivien tanácsadó szakpszichológussal

A pszichológusi hivatásban olykor nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy a szakember mennyit mutasson meg magából. A szakszerű pszichoterápiás helyzet megteremtése miatt kiemelt szerepe van a távolságtartásnak azért, hogy a klienst ne befolyásolja semmilyen információ a terapeutáról. Ugyanakkor annak, akinek segítségre van szüksége, fontos, hogy legyen valami, ami támpontot adhat a szakember kiválasztásban.

Arról már korábbi cikkeinkben írtunk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, és arról is, hogy mire érdemes figyelni, amikor szakembert választunk, sőt munkacsoportunk tagjairól is olvashatnak egy-egy rövid bemutatkozást az oldalunkon, a profiljukra kattintva. Ezek azonban mind-mind szakmai szempontok. Most néhány azonos és néhány személyre szabott kérdés segítségével bemutatom elhívatott kis csapatunk egyik új tagját. Bala Beáta kérdései alapján Beck Enikő interjúja.

Következő interjúalanyom munkacsoportunk új tagja, Tán-Cseh Vivien tanácsadó szakpszichológus.

Vivien, az első kérdésem az lenne hozzád, hogy miért választottad ezt a hivatást?

A gimnáziumi éveim során egyértelmű volt számomra, hogy pszichológus leszek. Akkor még nem tudtam pontosan megfogalmazni hogy miért, egyszerűen csak éreztem. Alaptermészetem érzékeny, empatikus és érdeklődő, mindig jellemző volt rám, hogy a helyzeteket több szempontból elemeztem és értelmeztem. Az irodalmi művek szeretete is ebbe az irányba vezetett, hiszen azok elemzésekor a szereplők jelleme és fejlődése érdekelt a leginkább.

Változott-e a pszichológiáról megalkotott képed a tapasztalatszerzésed során?

Igen. Emlékszem, hogy 11. osztályos voltam amikor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy pszichológus leszek. Kölcsönöztem néhány pszichológiáról szóló alapművet a városi könyvtárból, mert nem volt mélyreható tudásom a szakmával kapcsolatban. Akkor még csak a köztudatban élő pszichoanalitikus terápia képe lebegett a szemem előtt, elképzelni sem tudtam hány területen van jelen a pszichológia tudománya és milyen sokféle módszer és irányzat létezik.

Mi motivál a munkádban, mi az, ami sikerélményt okoz neked?

Az évek során a pszichológia a hivatásom lett és a szenvedélyemmé vált. Szeretem, hogy a munkám egyszerre tudományos, művészi – izgalmas és változatos. A kliensekkel való munka számomra is sokat ad. Megélni azt, hogy egy másik ember megtisztel a bizalmával és végigkísérni őt az egyéni fejlődése útján, minden alkalommal rendkívül inspiráló.

Sokakban él egy olyan gondolat a pszichológusokkal kapcsolatban, hogy ők bizony mind sérültek. Neked mi a véleményed erről? Szerinted előnye vagy hátrány, ha egy pszichológusnak vannak lelki sérülései?

Erről a kérdésről szintén egy Alfred Adler idézet jut eszembe: „Nem az a fontos, amit magunkkal hoztunk a világra, hanem az, amit csinálunk belőle.”

Azt gondolom, hogy valamilyen sérülése mindenkinek van. Hogy ez előny vagy hátrány a munka során, attól függ, hogy ezek jól átdolgozott sérülések, vagy a szakember jelenleg is aktív nehézségei. Tudatában van-e ezeknek, észreveszi-e, hogyha túlságosan megterhelő számára az adott klienssel való munka.  Erre való az önismeret és a szupervízió, amelyek fontossága vitathatatlan. 

A pszichológusnak, illetve a családjának is lehet szüksége pszichológusra?

Természetesen, hiszen a pszichológus is ember. Szakmájától függetlenül mindenkinek vannak nehéz időszakok az életében, amikor segítségre van szüksége. Úgy gondolom, hogy a jó szakember képes felismerni azt is, ha neki van szüksége segítségre.

Azt tudjuk, hogy elvileg egy pszichológus nem kezel családtagokat és barátokat, de a szakmaiságon túl, hogy tud mégis jól segíteni egy adott helyzetben?

Talán mi a magánéletben is jól tudunk hallgatni… Ha egy szerettünknek erre van szüksége, akkor képesek vagyunk meghallgatni és támogatóan jelen lenni. Kezelés nem, de szerintem egy kis pszichoedukáció teljesen belefér. Ez segíthet abban, hogy kicsit konkretizálódon, pontosan mi a probléma és, hogy milyen segítségre van szüksége az illetőnek.  

Miért kell a távolságtartás/magázódás a pszichológus és a páciens között?

Segít a határok megtartásában, ami nagyon fontos ahhoz, hogy mindketten biztonságban érezzék magukat a folyamat során, és hatékonyan tudjanak együtt dolgozni.

Milyen egy pszichológus a civil életében? Például, azok az értékek, amiket a szakmai szinten képvisel (pl. empátia, megértés…stb), azt tartja a hétköznapokban is?

Nem tudnék olyan értékeket képviselni a munkám során, amelyeket nem vallok őszintén magaménak.

Jelenleg milyen szakmai kihívások és elérendő célok vannak az életedben?

Az individuálpszichológiai módszerspecifikus képzés zárása a legfontosabb szakmai feladatom jelenleg, ezután pedig újabb módszerspecifikus képzés a célom. Nagyon szeretem fejleszteni magam, újabb és újabb területeken elmélyülni, bővíteni az eszköztáramat és szemléletemet.

A pszichoterápiás munka lelkileg elég megterhelő, és ahhoz, hogy jól végezd a munkád, neked is szükséged van kikapcsolásra. Hogy pihen egy pszichológus? Ki tudja kapcsolni a szakmaiságot a magánéletében?

Nagyon sokat ad nekem a természet, amikor lehet állatok és növények közelében vagyok. A családban híres vagyok arról, hogy a világ végéig is elsétálnék – mindig meg szeretném nézni, hogy mi van a következő kanyar után.

Az előző kérdésből adódik a következő is, a magánjellegű tapasztalatait be lehet, illetve be tudja építeni a terápiás munkájába? Vagy akár fordítva, a munkájából adódó tanulságot tudja hasznosítani a saját életében?

Igen és igen. A saját önismereti munkám során nekem sokat jelentett, amikor a terapeutám egy-egy saját képpel, szimbólummal illusztrálta a bennem zajló folyamatokat, illetve visszajelzett arról, hogy inspirálta őt az életem alakulása és az, ahogyan a dolgokra tekintek. Szerintem ez a pszichológiai munka egy nagyon különleges, de általában láthatatlan összetevője, amely mindenképpen hozzáad a folyamathoz.

Miért fontos védeni a pszichológusnak a magánéletét, hiszen ha többet tudunk róla, akár a bizalomi légkör kialakítása is könnyebb lenne, vagy nem?

Mert egy terápiás munka soha nem a pszichológusról szól. A kliensnek egy semleges személyben könnyebb megbízni, nem kell félnie attól, hogy a terapeuta elítéli őt, mert egy másik focicsapatot szeret, vagy mert elment egy olyan énekes koncertjére, akit ki nem állhat. 

Van olyan dolog, pl. egy hobbi, amit azért szívesen elárulnál magadról?

Ahogy fentebb írtam, nagyon fontos számomra, hogy a természet közelében lehessek, emellett nagyon szeretek olvasni is.

Végezetül, szerinted mitől hiteles egy pszichológus?

Attól, ha a valódi személyiségével és értékrendjével tud jelen lenni egy terápiás folyamatban.

Van esetleg egy személyes gondolat, kedvenc idézet vagy mottó, amit megosztanál velünk?

“Mit lát meg valaki, és miként látja meg, abban rejlik különleges sajátossága.” Alfred Adler

Ebben a rövid kis idézetben szerintem nagyon sok minden benne van. Az, hogy sokfélék vagyunk, hogy egy-egy helyzetet sokféleképpen értékelhetünk. Vannak olyan események az életünk során, amelyeket nem befolyásolhatunk. De, hogy mit látunk meg benne, és miként látjuk azt –  tehát, hogyan értékeljük, s ezáltal milyen hatással van az életünkre -, az már rajtunk is múlik.

Bízunk benne, hogy ezzel a rövid interjúval sikerült önnek is közelebbről megismernie csapatunk új tagját! Amennyiben úgy érzi, lelki problémájával Vivienhez fordulna, ide kattintva tud időpontot foglalni hozzá négyszemközti online konzultációra.

Munkacsoportunk többi tagjával készült interjúnkat pedig az “Igaz történetek” menü pont alatt tudja megtekinteni.