Családirtások nyomában – Néhány gondolat a kiterjesztett öngyilkosságról
A legsötétebb thrillereket meghazudtoló jelenetsor zajlott le a közelmúltban. Mint ismert, Dunakeszin, egy 54 éves férfi lelőtte volt feleségét és anyósát, illetve volt feleségétől született gyermekét, aztán magával is végzett.
Mindig elgondolkoztat, ha olyan hírt olvasok, vagy látok a televízióban, amelyben az anya, vagy apa kioltja gyermeke életét. Nem tudom és nem is célom megmagyarázni, miként követhetnek el ilyen szörnyűséget, vagy felmenteni az elkövetőt. Egy ártatlan emberi lény életének kioltása számomra felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan.
Egy ilyen tragédia rengeteg kérdést vet fel…
Mégis mi késztet valakit ennyire kegyetlen cselekedetre? Az illető valóban pszichopata? És egyáltalán van bármi esély megelőzni a hasonló eseteket? Amikor ennyire sokkoló tragédia történik, szinte mindenki azt kérdezi, te jó ég, mi járhatott annak a fejében, aki képes volt ekkora kegyetlenségre?
A pszichiátria meghatározása szerint kiterjesztett öngyilkosságról akkor beszélünk, ha egy személy más személyt vagy személyeket, azok tudta és beleegyezése nélkül „bevon” az öngyilkosságba. Fontos kritérium, hogy az elkövetésétől számított meghatározott időn belül – amely legtöbbször 24 órát jelent – az elkövető öngyilkosságot követ el. A kiterjesztett öngyilkosságok előfordulása rendkívül ritka, de szinte minden esetben széles körű médianyilvánosságot kap, amely az ilyen típusú családi tragédiák elszaporodottságának illúzióját kelti.
A kiterjesztett öngyilkosságokra vonatkozó fő kérdés, hogy az emberölésekhez vagy az öngyilkosságokhoz sorolhatók-e vagy esetleg külön kategóriát képez? Egységes válasz erre – véleményem szerint –nem adható, mivel e cselekmény összetettsége azt eredményezi, hogy az egyes érintett tudományterületek a kiterjesztett öngyilkosság más-más elemét emelik ki és annak alapján definiálják. Jogi értelemben más ember megölése – akár annak beleegyezésével, akár az elkövető öngyilkosságával is – büntetendő cselekmény, így a jog a kiterjesztett öngyilkosságot az emberölés speciális – a Büntető Törvénykönyvben egyébként nem nevesített – alakzatának tekinti.
A nemzetközi pszichiátriai szakirodalom a kiterjesztett öngyilkosságot önálló fogalomként tartja számon. A magyar pszichiátria tudománya is hasonlóképpen vélekedik: bár az öngyilkosságok között tárgyalja e cselekményt, nem sorolja sem a pszichotikus, sem a nem pszichotikus öngyilkosságokhoz, hanem külön kategóriaként kezeli.
A kiterjesztett öngyilkosságok típusai
A szakirodalom a kiterjesztett öngyilkosságok típusait az elkövető és az áldozat(ok) közötti kapcsolat alapján alakította ki. E szerint beszélhetünk a partner, a gyermek, a család, valamint családon kívüli más személy ellen elkövetett emberölésről és az elkövetőnek az utána végrehajtott öngyilkosságáról.
Partner sérelmére elkövetett kiterjesztett öngyilkosság
A féltékenységből elkövetett kiterjesztett öngyilkosságokat szinte minden esetben férfi követte el. Ez általában abban az esetben következett be, amikor a párkapcsolat megszakadt és a feleségnek/élettársnak új kapcsolata lett. Partnergyilkosságok előzményeinél gyakran megjelent a korábbi rendszeres bántalmazás, valamint az áldozat feletti túlzott kontroll.
Többnyire férfi elkövetők jellemzően szakítás után szoktak a volt párjuk sérelmére hasonló bűncselekményeket elkövetni, mert képtelenek a leválást elviselni, megfelelően kezelni. Sokszor még akkor sem, ha ezek a férfiak látszólag továbblépve már új párkapcsolatban élnek.
Gyermekekre kiterjesztett öngyilkosságok
A nemzetközi szakirodalom alapján a gyermekek megölése a második leggyakoribb fajtája a kiterjesztett öngyilkosságnak. Az elkövetők a vér szerinti szülők, ritkán fordul elő, hogy mostoha szülő követi el a cselekményt. Az elkövetőkre jellemző a már korábban is meglévő súlyos mentális zavar, pszichózisok és korábbi öngyilkossági kísérletek.
Ezek egyik típusa, amikor bármilyen furcsán is hangzik, egyfajta altruista szándékot állapíthatunk meg a háttérben. Ezt általában krízisállapotba került nők követik el, akik olyan kilátástalannak tartják az életüket, hogy azt gondolják, jobb, ha a gyerekeik velük együtt halnak meg. Különben ezen a szörnyű világon rájuk is csak szörnyű sors várna.
„Családirtások” (partner és gyermekek megölése)
A nemzetközi szakirodalom szerint ezeket a cselekményeket férfiak követik el. Ezeknél az eseteknél gyakori a családi konfliktus és a válás miatti düh. A „családirtásokat” két típusba sorolják: az egyik a vádló típus, akit a felesége részéről valamilyen sérelem ért, a másik típus a lehangolt elkövető, aki depressziója miatt az egyetlen kiutat a családja és önmaga megölésében látja.
Az úgynevezett bosszú vezérelte kiterjesztett öngyilkosságoknál az elkövető elhatározza, hogy öngyilkos lesz, és bosszúból megöl még néhány embert a környezetéből.
A kiterjesztett öngyilkosság egyformán magán viseli a gyilkosság és az öngyilkosság jegyeit. A kiterjesztett öngyilkosságnál a személy agressziója önmaga és más személy ellen irányul, ugyanúgy, mint az öngyilkosságnál és az emberölésnél.
Néhány szó a kiterjesztett öngyilkosság megelőzéséről…
Ahogy az öngyilkosságnál, úgy a kiterjesztett öngyilkosságnál is rendkívül fontos elhívni a figyelmet a megelőzésre, amely – tudjuk – sok esetben csak utólagos okoskodásnak tűnhet. Az intő jelekre érdemes figyelni, bár néhány esetben (lehet, a mostani is ilyen volt) az illető alig mutatja ezeket, vagy beleillenek az eddigi életmódjába. Kivételesen holnap megjelenő következő blogcikkünkben részletesen kitérünk az ön- és közveszélyes viselkedés jellemzőire és arra, mi a teendő, ha ezeket a jeleket észleljük valakin.
Fontosnak tartjuk a mentális jóllét fontosságának hangsúlyozását, mely segít egy egészségesebb kapcsolatrendszer kialakításában, az egymásra való alaposabb odafigyelésben is.
Ha úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja az ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111-es telefonszámot!
Felhasznált irodalom:
Émile Durkheim: Az öngyilkosság. Osiris Kiadó, Budapest, 2003
Bolyky Orsolya: Kriminológiai Tanulmányok. 52. A kiterjesztett öngyilkosságok kriminológiai háttere. Budapest, 2015
A blogbejegyzést Micskei Orsolya pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
