A humor lelki vonatkozásai

A humor meghatározása, definiálása nehéz feladat, hiszen az ókortól fogva foglalkoztatta ez embereket a jelenség, azonban szubjektivitása révén nehéz egységes álláspontot foglalni. Az ókorban Platón vagy Arisztotelész a humort elítélendőnek tartották, mert mások lenézéséből és fölényeskedéséből eredeztették, meghatározva ezzel a humorral kapcsolatos közgondolkodást.

Ebben Descartes hozta meg a fordulatot, aki nem a gonoszság eszközének tekintette a humort, sokkal inkább egyéb pozitív tulajdonságokkal ruházta fel. Elméletéből kiindulva születtek meg a humort preferáló elméletek, melyek a fontos funkciójára hívták fel a figyelmet, például a feszültség levezetésben, a párválasztásban, a szaporodásban, vagy a
jóllét előteremtésében.

Rod A. Martin és munkatársai 2003-as kutatása próbálta a szubjektivitást szűkíteni, s 4 típust határozott meg az én és mások, illetve a pozitív-negatív kontinuumon. Elméletükben a korábbi pozitív és negatív aspektust próbálták egyesíteni, hiszen a humorral kapcsolatban mindegyik igaznak tekinthető.

A humor fajtái és funkciói

• Az Énvédő humor: én-pozitív humor: jókedélyűséget, helyzetek pozitív, humoros oldalának megtalálása
  stresszes, nehéz élethelyzetek helyzetek humorral való kezelése.
• A Kapcsolatépítő humor: szociális környezet-pozitív humor: építi a társasági életet, fokozza az összetartozás élményét, oldja a csoporton belüli feszültségeket, a humorral mindenki egyet ért, senkit sem bántó
• Az Önostorozó humor: én-negatív humor, saját magunk kifigurázása, esetleg megszégyenítése a humor és másik nevetése érekében az alacsony önbecsülésre ez további negatív hatással lehet, szorongásból fakad és szorongást okoz, megjelenhet énvédő-mechanizmusként is (pl. nem hagyom, hogy bántsanak, inkább nevetség tárgyát csinálok magamból)
• Az Agresszív humor: szociális környezet-negatív humor: mások nevetségessé tétele, másik személy bántása, manipulációja, például szexista vagy rasszista viccek

Miért fontos a humor az életünkben?

Freud szerint a humor elsősorban intrapszichés funkciókat lát el. A humor egy kívánatos, pozitív érzelmi állapotot hoz létre, melyek megélését előnyben részesítjük, szeretjük. A jó kedv továbbá összefügg a kreativitással, a hatékonyabb probléma megoldással, és a világhoz való optimistább hozzáállásunkkal.

A humor az érzelemszabályosunkat segíti olyan módon, hogy jótékonyan hat az általános szorongási és stressz szintre, mert a nevetéssel a felgyülemlett idegi energia levezetését tudjuk szabályozni. A stressz csökkentése a testünkre is jótékony hatással lehet, ugyanis erősíti az immunrendszert, azáltal, hogy felszabadulnak boldogsághormonok a szerotonin és az endorfin, részlegesen kicserélődik a tüdő reziduális levegője, a rekeszizom erőteljes mozgásai fokozzák a bélperisztaltikát, s javul az emésztés.

A szexuális és agresszív tartalmaink általában elfojtás alá kerülnek, hiszen a társadalmi konvenciókba ezek nehezen illeszthetők bele. Vicc formájában ezek az elfojtott szexuális vagy agresszív tartalmaink is kifejeződhetnek elfogadottabb formában, ezáltal csökkentve a hozzájuk kapcsolódó bűntudatot.

Másfelől a humor élvezete a negatív érzelmekkel való megküzdést is segíti (pl.: félelem, szomorúság, düh), mert a humorhoz kapcsolódó játékosság, gyermekiesség előidézhet egy szorongásmentes, gondtalan, felhőtlen elmeállapotot.

A humor összefoglalva tehát egyfajta védekező mechanizmusként működik, melynek segítségével képessé válunk a negatív eseményekkel hatékonyan szembenézni, a negatív érzelmek elkerülni és az adott helyzetben reálisnak maradni.

A humor és a mentális betegségek kapcsolata

A humorra való képesség általános és stabil jegyként jellemez minket, azonban a mentális problémák, nehézségek megjelenése esetén ez változhat.

Daniel Berlyne humorelméletében  megfogalmazza, hogy az a kellemes érzés, amelyet a humoros események közben érzünk, növeli az arousal szintünket. Szorongás, akut stressz állapotában ez az arousal szint emelkedés kellemetlen érzéseket okoz, emiatt nem is törekszünk ennek átélésére. Viselkedésünkben ez úgy jelenhet meg, hogy nem vagyunk képesek a humort megérteni, átélni, nem nevetünk a vicceken, vagy nem csatlakozunk be az ilyen jellegű társas eseményekbe.

Depressziós esetén is megfigyelhető ez a változás a viselkedésben, azonban egy humor stílus negatív irányú hangulati eltolódás esetén is megmarad, ez pedig a fekete humor. Az izolációról, halálról, agresszióról és öngyilkosságról szóló viccekkel, mémekkel való azonosulás depressziós  személy esetében könnyebb, hiszen a belső lelki élet vetülete jelenik meg a külvilágban, emiatt az értelmezés és a negatív élmények átélése is megváltozik.

A depressziósok hajlamosak másként értékelni a hétköznapi élményeiket. Nem egy esemény pozitív értelmezését emelik ki, hanem a legrosszabb forgatókönyveket, és ebből csinálnak viccet. Emiatt a sötét humor a kognitív újraértékelés egy formájának számít. Tehát depressziósok állapotukból fakadóan hajlamosabbak azonosulni a sötét humorral, és használatával könnyebben tudják kommunikálni érzéseiket is sorstársaikkal, s az is tudatosulhat bennük, hogy nincsenek egyedül, mások is hasonló problémákkal néznek szembe, mint ők.

A humor és a kognitív teljesítmény romlásának összefüggései

A humor és a kognitív teljesítmény (például a munkamemória, a verbális folyékonyság és a szelektív figyelem fenntartásának képessége, a végrehajtói és általános intellektuális működése, valamint a szociális érvelés) kapcsolatát számos kutatás bizonyította már. Emiatt a kognitív képességek sérülésével járó pszichiátriai kórképek is érintettek lehetnek a humor tekintetében. Ilyen kórképek közé soroljuk a demenciát és a skizofréniát is.

Demencia esetén az idegrendszer sejtjeinek pusztulásával a fent említett képességek fokozatosan romlanak, majd elvesznek, ezáltal a humorérzék, vagy a vicc élvezete is fokozatosan kikopik.

Skizofrénia esetén ezek a képességek torzulnak a mentalizációs képesség romlásának hatására, ezáltal a humorérzékelés is zavart szenved. A zavar a humoros információk detektálásában és értelmezésében, illetve a nem humoros ingerek viccességében, esetleg abszurditásban jelenhet meg. Például nem nevet egy mások által humorosnak tartott viccen, de megjelenhet nevetés egy mások által komolynak tartott információ észlelésénél, illetve a reakció lehet nem oda illő, abszurd, vagy eltúlzott.

Felhasznált szakirodalom

• Artur Daren, Przemysław Adamczyk, Piotr Błądziński, Andrzej Cechnicki (2020) Humor perception in schizophrenia appears to be related to disorganization syndrome, Comprehensive Psychiatry 96 (2020)
• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005) Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
• J Uekermann, S Channon, C Lehmkämper, M Abdel-Hamid, W Vollmoeller, I Daum (2008) Executive function, mentalizing and humor in major depression, J Int Neuropsychol Soc 2008 Jan;14(1):55-62
• Martin, R. A., Puhlik-Doris, P., Larsen, G., Gray, J., & Weir, K. (2003). Individual differences in uses of humor and their relation to psychological well-being: Development of the Humor Styles Questionnaire. Journal of Research in Personality. 37, 48-75.
• Séra László (1980). A nevetés és a humor pszichológiája. Budapest, Akadémia Kiadó
• Tisljár Roland (2011) A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban. Evolúciós modellek tesztelése, Doktori értekezés, Pécs

A blogcikket Gór Dóra klinikai szakpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki problémájával egyedül képtelen megbirkózni, forduljon bizalommal szakemberünkhöz, akihez ide kattintva foglalhat időpontot online pszichoterápiás konzultációra.