Pánikbeteg a családban? Mit tehetünk szerettünkért a roham alatt?

Sokan szorongani kezdenek, vagy lefagynak és tehetetlennek érzik magukat, ha szerettük, barátjuk, vagy családtagjuk, esetleg egy munkatárs a jelenlétükben pánikrohamot kap. Bár nincs olyan konkrét forgatókönyv, amely minden egyes pánikrohamot átélő személyen segíteni tudna – mindenki más és más dolgokra reagál- ez a cikk számos hasznos tippet tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan segíthet a környezetében pánikrohamban szenvedő személynek, és arról is olvashat, hogy mit érdemes elkerülni ilyenkor.

Mi segíthet, ha szemtanúja egy pánikrohamnak?

Érthető a félelem érzése, ha valaki, aki fontos önnek, pánikrohamot tapasztal – különösen, ha úgy tűnik, hogy ez minden előjel nélkül következett be. De segíthet, ha:

• megpróbál nyugodt maradni
• finoman tudatja az illetővel, hogy úgy gondolja, hogy pánikrohama van, és hogy Ön mellette áll
• bátorítsa őt, hogy lassan és mélyen lélegezzenek – ebben segíthet valami strukturált, vagy ismétlődő tevékenység, amire összpontosítani tudnak, például közösen hangosan számolnak, vagy megkéri őt, hogy figyelje ahogy ön a légzésével szinkron lassan fel-le emeli a karját.
• üljenek le egy csendes helyre, ahol ismerőse a légzésére összpontosíthat, amíg jobban nem érzi magát.

Bár a filmekben közkedvelt motívum, inkább ne bíztasson arra senkit, hogy lélegezzen egy (papír)zacskóba pánikroham idején! Ez nem ajánlott, és nem is biztonságos.

Íme néhány gyakorlati módja annak, hogyan segítsen valakinek, aki pánikrohamban szenved:

• Maradjon az érintettel, és maradjon nyugodt. Ne essen pánikba ön is, ha az illető pánikba esik. Ha ön is próbál nyugodt maradni, az segít neki is egy kicsit jobban ellazulni. Kérdezze meg, volt-e már pánikrohama, és ha igen, mi segített visszaszerezni a kontrollt?
• Kísérje a személyt egy csendesebb, nyugodtabb helyre.
• Kérdezze meg, mire van szüksége az illetőnek.
• Beszéljen rövid, egyszerű mondatokban.
• Legyen kiszámítható, és kerülje a meglepetéseket.
• Segítsen a személynek összpontosítani.
• Kérje meg a személyt, hogy ismételjen meg egy egyszerű, fizikailag „fárasztó” feladatot, például emelje fel a karját a feje fölé.
• Segítsen lelassítani a személy légzését. Ezt úgy teheti meg, hogy vele együtt lélegzik, vagy lassan 10-ig számolnak, esetleg közösen, lassan visszaszámolnak 100-tól.
• Tudja, mit érdemes mondania! Ha valaki pánikrohamban szenved, akkor hasznos, ha olyan dolgokat mondunk neki, amivel kifejezzük együttérzésünket, támogatásunkat, mint például:
  • Ezen túl tudsz lépni.
  • Büszke vagyok rád, ügyes vagy!
  • Mondd el, mire van szükséged most.
  • Koncentrálj a légzésedre. Maradj a jelenben.
  • Nem a hely zavar, hanem a gondolat.
  • Amit érzel, ijesztő, de nem veszélyes.
  • Tudd, hogy ez nem tart örökké. – Ezzel emlékeztetve a személyt, hogy a pánikrohamok mindig véget érnek.

Ha ön mond valamit, de az érintett személy nem válaszol, vagy ha nemlegesen válaszol, ne hagyja, hogy ez megzavarja a támogató, segítő mondatok közlésében, csak nyugtassa meg őt, hogy ez így is rendben van.

• Maradjon pozitív és kerülje az ítélkezést. Kerülje a negatív állítások érvényesítését.
• Próbáljon gyengéd, barátságos beszélgetést folytatni, hogy elvonja figyelmet, és fokozza a biztonságérzetet.
• Maradjon az érintettel. Ha az illető mégis úgy érzi, hogy egyedül szeretne lenni, gondoskodjon róla, hogy látható helyen maradjon.

Mit NE tegyen, ha valaki pánikrohamot kap?

• Ne mondja az illetőnek, hogy nyugodjon meg, és ne mondja, hogy nincs miért aggódni, mert ettől a pánikrohamtól szenvedő úgy érezheti, hogy leértékelik az adott érzéseit.
• Kerülje el az ítélkező kijelentéseket, és ne mondjon semmi olyat, ami az illetőt hibáztatja, vagy amitől hibásnak érezheti magát. („Csak miattad van…, Ha ezt nem tetted volna… Magadra vess…” stb.)
• Kerülje az olyan kifejezéseket, mint a „Csak nyugodj meg” vagy „Mi van már veled?”.
• Kerülje az olyan dolgokat, mint a „Ne aggódj” újra és újra ismételgetése. Lehet, hogy jól gondolja, vagy jó szándékból mondja ezeket, de lehet, hogy a szerette nem találja majd hasznosnak ezek a szavakat abban a pillanatban.
• Próbáljon meg semmit sem személyeskedésnek venni, amit pánikroham alatt mond, vagy tesz, akin segíteni próbál. Aki épp pánikrohamot él át, súlyosan szorong, és beszűkült állapotba kerül, ami miatt felháborodhat, vagy épp olyan dolgokat mondhat vagy tehet, amelyeket aktuálisan nem gondol komolyan, vagy olyanokat, amelyeket jellemzően nem mondana, vagy tenne.

Segítség hosszú távon

Ha valaki, akit ismer pánikbetegség miatt kap kezelést, folyamatos segítséget is ajánlhat, miközben szerette komolyabb lépéseket tesz (pszichiátriai, pszichoterápiás kezelés) a betegségből való kilábalás érdekében.

Íme néhány dolog, amit megtehet:

• Engedje meg a személynek, hogy a saját tempójában folytassa a terápiát.
• Legyen türelmes.
• Dicsérjen meg minden, a felépülésre irányuló erőfeszítést, még akkor is, ha az illető nem teljesíti az összes általa kitűzött célt.
• Ha egy nagyon közeli családtagunk szenved pánikrohamoktól, az az egész családot érintheti. Ilyenkor frusztráltnak, túlterheltnek vagy társadalmilag elszigeteltnek érezheti magát. Ezek az érzések gyakoriak a közeli hozzátartozók körében. Ilyenkor érdemes családterápiába kezdeni, ez egy olyan típusú tanácsadás, amely az egész családnak jótékonyan és hatékonyan segíthet.

Ne felejtsen el vigyázni magára sem!

Nehéz és kimerítő lehet segíteni valakinek, aki épp pánikrohamot él át. Gondoskodjon magáról is!

Jelöljön ki világos határokat azzal kapcsolatban, hogy mi az amit hajlandó, és mi az amit nem hajlandó megtenni, hogy segítsen. Például elmondhatja nekik, hogy készen áll egy beszélgetésre, ha szükség van önre, de például nem lesz elérhető, amikor a munkahelyén van.

Ügyeljen arra, hogy szánjon időt a társasági életére és szabadidős tevékenységeire, különösen akkor, ha a szerette támogatásában kezd kimerülni.

Ha mindez érzelmileg megviseli, beszéljen valakivel, akiben megbízik arról, amit érez.

Ha a helyzet súlyosan túlterhelővé válik, fontolja meg, hogy beszéljen egy szakemberrel, vagy hívja a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot ahol képzett operátorok várják hívását !

Felhasznált források

• https://www.lancastergeneralhealth.org/healthwise-library/condition-categories/mental-and-behavioral-health?lang=en-us&DocumentId=hw53602
• https://www.mind.org.uk/information-support/types-of-mental-health-problems/anxiety-and-panic-attacks/for-friends-and-family/
• https://au.reachout.com/articles/how-to-help-a-friend-with-panic-or-anxiety
• https://www.medicalnewstoday.com/articles/321510#how-to-help

A cikket dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvosunk írta. Amennyiben érintett a pánikbetegségben és úgy érzi, hogy segítséget kérne lelki problémája leküzdésében, mert nem tud egyedül megbirkózni vele, forduljon bizalommal szakemberünkhöz. Négyszemközti online konzultációra ide kattintva foglalhat időpontot.