Interjú Sárkány Anita szexuálpszichológussal
A pszichológusi hivatásban olykor nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy a szakember mennyit mutasson meg magából. A szakszerű pszichoterápiás helyzet megteremtése miatt kiemelt szerepe van a távolságtartásnak azért, hogy a klienst ne befolyásolja semmilyen információ a terapeutáról. Ugyanakkor annak, akinek segítségre van szüksége, fontos, hogy legyen valami, ami támpontot adhat a szakember kiválasztásában.
Arról már korábbi cikkeinkben írtunk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, és arról is, hogy mire érdemes figyelni, amikor szakembert választunk, sőt munkacsoportunk tagjairól is olvashatnak egy-egy rövid bemutatkozást az oldalunkon, a profiljukra kattintva. Ezek azonban mind-mind szakmai szempontok. Most néhány azonos és néhány személyre szabott kérdés segítségével bemutatom elhívatott kis csapatunk egyik új tagját. Bala Beáta kérdései alapján Beck Enikő interjúja.
Következő interjúalanyom munkacsoportunk új tagja, Sárkány Anita szexuálpszichológus.
Anita, az első kérdésem az lenne hozzád, hogy miért választottad ezt a hivatást?
Az emberek iránti érdeklődésem és természetes kíváncsiságom vezetett a pszichológia felé. Megtisztelő számomra, hogy bizalmat kapok és tanúja lehetek mások fejlődésének, ami lehetőséget ad arra, hogy támogassam őket az önkiteljesítés útján.
Változott-e a pszichológiáról megalkotott képed a tapasztalatszerzésed során?
Igen. Sokkal bonyolultabb, mint gondoltam korábban. A pszichológiáról alkotott képem folyamatosan bővül és mélyül, ahogy újabb ismereteket és tapasztalatokat szerzek, és talán jobban megértem a terápiás közeg komplexitását és az emberi viselkedés sokszínűségét.
Mi motivál a munkádban, mi okoz neked sikerélményt?
A legnagyobb motivációm és sikerélményem a klienseim fejlődésének tanúja lenni, látni, ahogyan új perspektívákat fedeznek fel és túllépnek korábbi akadályaikon.
Sokakban él egy olyan gondolat a pszichológusokkal kapcsolatban, hogy ők bizony mind sérültek. Neked mi a véleményed erről? Szerinted előnye-e vagy hátrány, ha egy pszichológusnak vannak lelki sérülései?
Ez egy általánosítás, amely nem tükrözi pontosan a pszichológusok sokszínűségét. Mindenki életútja egyedi, és szakmai hozzáértés nem korlátozódik személyes kihívásokra, problémákra.
Egy pszichológus a saját életében tudja alkalmazni a tanultakat, és ha igen, akkor miben nyilvánul ez meg?
Igen, a pszichológusok is emberből vannak, és a szakmai tudásunkat felhasználhatjuk a saját életünk jobbítására, de mindig érdemes szem előtt tartani a személyes és szakmai határokat.
A pszichológusnak, illetve a családjának is lehet szüksége pszichológusra?
Természetesen, a pszichológusok és családjaik is lehetnek olyan helyzetekben, ahol külső szakmai segítségre van szükségük, ez teljesen normális.
Azt tudjuk, hogy elvileg egy pszichológus nem kezel családtagokat és barátokat, de a szakmaiságon túl, hogy tud mégis jól segíteni egy adott helyzetben?
Egy pszichológus, ha nem is kezel közvetlen családtagokat vagy barátokat, mégis adhat hasznos tanácsokat. Például szakmai ismereteinket felhasználva segíthetünk, hogy barátaink, hozzátartozóink hol és hogyan kereshetnek szakképzett segítséget, mely szervezetek vagy közösségek kínálnak támogatást.
Vagy megoszthatunk néhány kommunikációs, problémamegoldó technikát, ami segítheti őket abban, hogy konstruktívabban közelítsenek meg egy problémát.
Vagy ajánlhatunk könyveket, cikkeket, online eszközöket, de ösztönözhetjük, bátoríthatjuk őket, hogy gondolkodjanak el a problémák mögött meghúzódó mélyebb mintázatokon, és érzéseken. Nagyon sok lehetőség és eszköz van a kezünkben, amivel tudunk közeli ismerősöket támogatni.
Miért kell a távolságtartás/magázódás a pszichológus és a páciens között?
Nem kell. A terápiás kapcsolatban a legfőbb cél egy olyan biztonságos tér kialakítása, ahol a páciens szabadon nyithat és dolgozhat magán. A bizalom, szakmai hozzáértés és az emberi érzékenység alkotják ennek az interakciónak a magját.
A keretek szükségesek, hogy struktúrát és irányt adjanak a folyamatnak, de személyes megközelítésem szerint a bizalmi légkör nem feltétlenül függ a formális távolságtartástól vagy a magázódástól. Az a lényeg, hogy a páciens mindig a középpontban álljon, és teljes mértékben támogatottnak érezze magát.
Milyen egy pszichológus a civil életében? Például azok az értékek, amiket a szakmai szinten képvisel (pl. empátia, megértés…stb), azt tartja a hétköznapokban is?
Mint bárki más. Nem vagyunk szuperhősök, se tökéletesek. Pszichológusként éppolyan hétköznapi pillanatokat élünk meg, míg bárki más. Van, hogy este bevetem magam a kanapéra, megnézni egy filmet, és csak bámulom a tv-t. Vagy néha egy kis hiszti, mert rám marad a házimunka. De az öröm, a hobbi, a nagy esti beszélgetések is jelen vannak. A magam részéről az elfogadást tartom nagyon fontosnak és az egymásra figyelést.
Jelenleg milyen szakmai kihívások és elérendő célok vannak az életedben?
Hú, ez jó kérdés. Aki ismer, az tudja, hogy mindig van valami, amin épp gondolkodom, én szeretem, ha vannak céljaim. Jelen pillanatban egy könyv megírása van a fejemben, egy programsorozat kidolgozása angolul és magyarul.
A pszichoterápiás munka lelkileg elég megterhelő, és ahhoz, hogy jól végezd a munkád neked is szükséged van kikapcsolásra. Hogy pihen egy pszichológus?
A személyes jól-lét megőrzése érdekében kulcsfontosságú, hogy időt szánjunk saját magunkra. Mindenki más-más módon talál rá a számára legmegfelelőbb felöltődési formákra. Számomra a természet, a mozgás, a szeretet és a kis hétköznapi örömök jelenik a lelki egyensúly zálogát.
Minden napomat a kutyáim társaságában kezdem, a reggeli séták nemcsak testileg, de lelkileg is feltöltenek. Olyankor hallgatok podcastokat, vagy beszélek telefonon a szeretteimmel, van egy kinti edzőpark, ott próbálkozom némi testedzéssel, de van még hova fejlődnöm.
Egy jó könyv, kedvenc kávém szürcsölgetése a teraszon harmóniát hoz a mindennapokba, de amit különösen élvezek, az a naplemente. Ha tehetem, kiülök a teraszra a fotelbe, és csak bámulom, mennyire szép. A férjemmel van közös hobbink, sokat utazunk együtt. Az új helyszínek felfedezése, új kultúrák megismerése segít szélesíteni a látókörömet és elvonatkoztatni a mindennapok stresszétől.
Ki tudja kapcsolni a szakmaiságot a magánéletében?
Azt hiszem legtöbb esetben tudom, mikor kell „pszichológus üzemmódban” lennem, és mikor kell egyszerűen csak emberként jelen lenni a magánéletben. Tehát ki tudom kapcsolni, de vannak helyzetek, amikor nehéz elvonatkoztatni.
Az előző kérdésből adódik a következő is, a magánjellegű tapasztalatait be lehet, illetve be tudja építeni a terápiás munkájába? Vagy akár fordítva, a munkájából adódó tanulságot, tudja hasznosítani a saját életében?
Igen, a magánélet tapasztalatai gyakran értékes perspektívát adnak a pszichológusi munkához, mindaddig, amíg ez nem veszélyezteti a szakmai és személyes határok tiszteletben tartását.
Miért fontos védeni a pszichológusnak a magánéletét, hiszen, ha többet tudunk róla, akár a bizalmi légkör kialakítása is könnyebb lenne, vagy nem?
A pszichológus magánéletének védelme segít fenntartani a szükséges szakmai határokat, amelyek elengedhetetlenek a hatékony terápiás munkához. A bizalmi légkör kialakításához pedig számos más eszköz áll rendelkezésre, nem kell ahhoz a magánéletem részleteit megosztani. Míg a baráti kapcsolatokban a kölcsönös információcsere fontos és kívánatos, a pszichológus és kliens közötti kapcsolat egyértelműen szakmai jellegű. Ebben a dinamikában a kliens érzelmei, gondolatai és élete állnak a középpontban, nem pedig az enyém, mint pszichológusé.
Van olyan dolog, pl. egy hobbi, amit azért szívesen elárulnál magadról?
Igen, az egyik szenvedélyem, amelyről szívesen beszélek, az az utazás. Ez a hobbim szorosan összefonódik mind személyes, mind szakmai életemmel, hiszen mindig is igyekeztem úgy szervezni az időmet, hogy legyen lehetőségem felfedezni a világot. Olaszország és Spanyolország is közel áll a szívemhez, és az arab világ; a térségben végzett munkám és a kialakított barátságok révén ez a kultúrkör is a szívem csücske lett. És természetesen ehhez kapcsolódik a gasztronómia, borok…
Egy másik, jelenleg szünetelő hobbim a ruhatervezés és-készítés. Korábban aktívan foglalkoztam tervezéssel és varrással, amit nagyon élveztem. Bár mostanában háttérbe szorult ez a tevékenységem, terveim között szerepel, hogy újra felélesztem.
Végezetül, szerinted mitől hiteles egy pszichológus?
A hitelesség szerintem az önmagunkkal szembeni őszinteségtől függ. Az a pszichológus hiteles, aki folyamatosan törekszik a fejlődésre, és nyitott a saját tanulásra is.
Van esetleg egy személyes gondolat, kedvenc idézet vagy mottó, amit megosztanál velünk?
Az ember nem azért boldog, mert sikerült elkerülnie a problémákat, hanem mert megtanult bánni velük.” – Viktor E. Frankl
Bízunk benne, hogy ezzel a rövid interjúval sikerült önnek is közelebbről megismernie csapatunk új tagját! Amennyiben úgy érzi, lelki problémájával Anitához fordulna, ide kattintva tud időpontot foglalni hozzá négyszemközti online konzultációra.
Munkacsoportunk többi tagjával készült interjúnkat pedig az “Igaz történetek” menü pont alatt tudja megtekinteni.