A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 1. – Hogyan ismerjük fel?

Cikksorozatomban a nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról tudhat meg többet. Az első részben azt nézzük meg, hogy hogyan is ismerhető fel a nárcisztikus személyiségzavar egy párkapcsolatban. A köznyelvben számtalanszor találkozhatott már ön is a nárcizmus kifejezéssel, de azt vajon tudja-e, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi megfogalmazás között? Tartson velem és elárulom!

Álarc mögött – avagy hogyan ismerjük fel a nárcisztikus személyt?

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD – Narcissistic Personality Disorder) gyakran nehezen ismerhető fel, különösen a kapcsolat kezdeti szakaszában. A nárcisztikus fél ugyanis gyakran rendkívül karizmatikus, vonzó, sőt: lehengerlően figyelmes és megnyerő lehet.

Ez az idealizációs szakasz sokszor elhomályosítja a valóságot és megnehezíti a kapcsolati dinamika objektív értékelését. Azonban az idő előrehaladtával a kapcsolat fokozatosan egyenlőtlenné válik és az empátia hiánya, manipuláció, érzelmi kizsákmányolás válik az interakciók mozgatórugójává.

Pszichológiai vs. köznyelvi nárcizmus – mi a különbség?

A „nárcisztikus” jelző a mindennapi nyelvhasználatban sokszor leegyszerűsítve, gyakran túlzó vagy szatirikus értelemben kerül elő. Használjuk olyan emberekre, akik önmagukkal vannak elfoglalva, túlzottan önteltek, vagy figyeleméhesek. Ez a fajta nárcizmus azonban nem azonos a pszichiátriai diagnózissal.

A köznyelvi nárcizmus inkább viselkedésformákat takar: ideiglenes vagy helyzetfüggő megnyilvánulásokat, mint például önfényezés, túlzott önbizalom vagy arrogancia. Ezek a megnyilvánulások sok esetben nem patológiásak. 

A nárcisztikus személyiségzavar ezzel szemben egy komoly, klinikailag meghatározott pszichiátriai állapot, amelyet a DSM-5 alapján akkor lehet diagnosztizálni, ha a következő kilenc kritériumból legalább öt fennáll, tartós mintázatként, a felnőttkor elejétől több életszituációban is:

• Grandiozitás: túlértékeli saját fontosságát, gyakran túlzóan beszél sikereiről és elvárja a különleges bánásmódot.
• Fantasztikus elképzelések: folyamatosan foglalkoztatják a hatalomról, sikerről, szépségről vagy ideális szerelemről szóló fantáziák.
• Különlegesség érzése: úgy érzi, hogy csak más különleges vagy magas státuszú emberek érthetik meg őt.
• Túlzott csodálat iránti igény: állandó megerősítésre és elismerésre vágyik.
• Kiváltságérzet: elvárja, hogy mások automatikusan alkalmazkodjanak igényeihez.
• Kihasználás: másokat önös célokra használ.
• Empátiahiány: képtelen vagy nem hajlandó azonosulni mások érzéseivel.
• Irigység: vagy ő irigy másokra, vagy azt hiszi, hogy mások irigyek rá.
• Arrogancia: nagyképű, lekezelő magatartás jellemzi.

A diagnosztizált nárcisztikus személyiségzavar (NPD) tehát nem csupán kellemetlen személyiségjegyek halmaza, hanem egy mély, strukturális zavar, amelynek hatása legmarkánsabban a szoros emberi kapcsolatokban – legyen az párkapcsolat, családi vagy munkahelyi viszony – nyilvánul meg.

A nárcisztikus kapcsolat mintázatai – viselkedési eszközök és játszmák

A nárcisztikus kapcsolatokat nem a kölcsönösség vagy a kölcsönös érzelmi támogatás jellemzi, hanem egy határozottan hierarchikus viszony, ahol a nárcisztikus fél dominanciára és kontrollra törekszik. Ehhez különféle tudatos vagy tudattalan pszichológiai technikákat alkalmaz, amelyek a kapcsolat egészét áthatják:

1. Idealizálás – Devalválás – Eldobás ciklusa: A kapcsolat elején a nárcisztikus „love bombing”-gal árasztja el partnerét – túlzott figyelemmel, dicséretekkel, gesztusokkal. Ez gyakran rendkívül intenzív, sőt, álomszerű időszak. Ezt követi a devalválás, amikor a partner hibáira kezd fókuszálni, majd érzelmileg eldobja vagy elhanyagolja őt. Ez a ciklus újra és újra ismétlődhet.

2. Gaslighting – A valóság elferdítése: A nárcisztikus fél gyakran manipulálja a partner valóságérzékelését: megkérdőjelezi az emlékeit, érzéseit, vagy eltorzítja az események jelentését. Ennek hatására az illető egyre bizonytalanabbá válik saját ítélőképességében.

3. Érzelmi manipuláció: A nárcisztikus mesterien használja az érzelmi befolyásolást: bűntudatkeltés, sértettség hangsúlyozása, vagy passzív-agresszív viselkedés által éri el célját – miközben gyakran úgy állítja be magát, mint aki ártatlan vagy “csak segíteni próbál”.

4. Empátiahiány és intimitáskontroll: Bár a kapcsolat elején úgy tűnhet, hogy érzelmileg elérhető, idővel egyre inkább érzelmileg zárttá válik. Az érzelmi intimitást csak akkor viseli el, ha az nem veszélyezteti fölényét vagy kontrollját.

5. Projektív identifikáció: Saját negatív érzéseit – mint düh, kisebbrendűség vagy féltékenység – a partnerre vetíti, majd úgy reagál, mintha ezek az érzések valóban a másikban lennének jelen. Ez egy bonyolult, torz interakció, amely az áldozatban zavarodottságot és önbizalomvesztést okozhat.

6. Kontroll és izoláció: A nárcisztikus gyakran megpróbálja elszigetelni partnerét a támogató társas kapcsolataitól – legyen szó barátokról, családról vagy kollégákról. Ennek célja, hogy kizárólagosan rá támaszkodjon érzelmileg.

7. “Silent treatment” – érzelmi büntetés: A kommunikáció hirtelen megszakítása, a hallgatás vagy érzelmi elzárkózás gyakran alkalmazott eszköz, amely a partnerben bűntudatot és megfelelési kényszert vált ki. Ez a fajta viselkedés egyértelmű büntetés, amiért a másik „nem viselkedett megfelelően”.

Miért olyan nehéz felismerni a nárcisztikus kapcsolatot?

A nárcisztikus fél viselkedése sokszor rendkívül ellentmondásos és zavarba ejtő: a kezdeti idealizálás után fellépő kritikák, a megalázás után érkező kedves gesztusok, vagy a manipuláció mögé bújtatott „segítő szándék” sokáig összezavarhatja a másik felet. Mivel ezek a technikák fokozatosan, alig észrevehetően épülnek be a kapcsolatba, gyakran csak hosszú idő elteltével ismerhető fel, hogy valójában egy bántalmazó mintázat alakult ki.

A nárcisztikus kapcsolat működésének és mechanizmusainak megértése kulcsfontosságú lépés a felismeréshez és a továbblépéshez. A következő bejegyzésben részletesen foglalkozom azzal, hogy milyen hatásai lehetnek egy ilyen kapcsolatnak az érintett félre, valamint hogy milyen stratégiák, támogatási lehetőségek segíthetnek a kilépésben és a gyógyulásban.

Tudjon meg többet a nárcisztikus működésmódról!

Tekintse meg “Kinek az inge” videósorozatunkat, és tudjon meg többet a nárcisztikus személy működésmódjáról a párkapcsolatban.

• Az alaptalan vádak mögötti dinamika – Kinek az inge 1.
• Álomszerű kapcsolatból rémálom – Kinek az inge? 2.
• Problémamegoldás helyett vádaskodás – Kinek az inge? 3.

Felhasznált szakirodalom:

• American Psychiatric Association. (2014). Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve DSM–5 (Bitter, I. szerk., Rihmer, Z., & Pilling, J. ford.). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
• Arabi, S. (2016). Becoming the narcissist’s nightmare: How to devalue and discard the narcissist while supplying yourself. CreateSpace Independent Publishing Platform.
• Belső, N. (2020). Ki viszi át a szerelmet? – Párkapcsolati útikalauz. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
• Brown, S. L. (2005). Women who love psychopaths: Inside the relationships of inevitable harm with psychopaths, sociopaths and narcissists. Health Communications, Inc.
• Kósa, É., & Túry, F. (2006). Személyiségzavarok. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
• Malkin, C. (2015). Rethinking narcissism: The secret to recognizing and coping with narcissists. HarperWave.
• Pintér, M. (2020). Nárcizmus és párkapcsolat – A láthatatlan pszichés bántalmazás formái. Pszichológia és Pedagógia, 3, 24–38.
• Ranschburg, J. (2006). A meghitt kapcsolatok pszichológiája. Budapest: Saxum Kiadó.

A blogcikket Seidel Mónika pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, life- és business coach szakemberünk írta. Nárcisztikus párjára ismert írásunkból? Olyan sebeket hordoz, amelyeket úgy érzi, hogy egyedül, szakmai segítség nélkül nem tud begyógyítani? Forduljon szakemberünkhöz ide kattintva online pszichoterápiás konzultációért és induljon el a gyógyulás https://onlinepszichologus.net/igaz-tortenetek/mi-akadalyoz-a-gyogyulasban/útján!