Féltékenység

Mai témánk egy nagyon kedvelt és kissé túlértékelt fogalom a párkapcsolatokban. Szinte biztos, hogy a féltékenység-érzetét kisebb-nagyobb mértékben már a legtöbb ember átélte, melyet érdemes több aspektusból megvizsgálni. A kérdéskör gyakori, s könnyen mondjuk, hogy megoldódik, de a való életben nem olyan egyszerűen kezelhető a féltékenység érzése, ami sok kapcsolatot megmérgezhet.

Miért alakulhat ki a féltékenység? Mi lehet a kiváló ok és mi történik ilyenkor?

A pszichológiai evolúciós ága egészen az emberiség gyökereihez nyúlik vissza, de a teljességhez hozzátartozik, hogy más-más társadalmi kultúrákban eltérően ítélik meg a féltékenységet. A közös pont, hogy a féltékenység egy külső, harmadik fél irányába bontakozik ki. Leginkább akkor fedezhető fel egy kapcsolatban, amikor egy adott pár harmóniája megbillen. A pszichológia szerint a féltékenység egyáltalán nem független a személyiségtől/személyiségjegyektől, s az oka sokféle, összetett lehet.

A féltékenység tud természetes is lenni, ez az állapot nem minden esetben patológiás (beteges) reakció. Az, hogy ezt valaki mennyire éli meg szorongatóan, jelentősen függ az adott embertől, a korábbi tapasztalataitól, s partnere viselkedésétől.  Az a személyiség, aki korábban olyan sémákat hordozott, vagy hordoz, ami hajlamossá teszi a féltékenységre, nagyobb valószínűséggel éli át a féltékenységet.

A féltékenység tárgya

Fontos azt is tisztázni önmagunkban, mi a féltékenység tárgya: mire/ kire vagyunk féltékenyek, s mit jelent ez önmagamra vonatkoztatva? Mi az a forrás, ami ezt az érzést táplálja? Ahol nincs meg, azaz hiányzik a hosszú távú harmónia, illetve a bizalomteli és őszinte kommunikáció, s valami régóta fennálló hiány van jelen, ott nagyobb eséllyel felüti a fejét ez a jelenség. Érdemes tisztázni, hogy mit irigylünk, s miért élünk át „elhagyatottságot”. Ezt a jelen helyzet, vagy korábbi sérülés (pl szülő-gyermek kapcsolatban megélt elhanyagolás) indokolja.

A fenyegetettség érzet ilyen értelemben azt takarja, hogy a féltés érzelme mellett, alatt, közben valaki úgy érzi, hogy egy számára fontos dolgot nem kap meg, vagy éppen elveszíthet, amely lehet tárgy, párkapcsolat, tulajdonság. Emellett megjelenhet különféle mértékű aggodalom, szorongás, veszélyérzet, kisebbrendűség érzet és számos negatív gondolat is. Ha valakinek stabil az önértékelése, akkor a féltékenységre is másként fog reagálni, mert nem hatalmasodik el rajta a kisebbrendűség vagy csökkentértékűség érzet.

Ugyanakkor racionális ok lehet, ha a partner valóban okot ad arra, hogy érzelmileg ne érezzük biztonságban magunkat mellette. Fontos megállapítás, hogy a féltékenység érzésének mértékét inkább a kapcsolati, illetve a korai kötődési élmények/ mintázatok határozzák meg (kötődési minták, pl., biztonságosan, ambivalensen kötődő stb.).

Az, amire vagy akire féltékeny valaki, sokszor nem más, mint fantáziánk kivetülése, vagy saját belső világunk bizonytalanságának következménye. A kérdés pedig az, hogy ez milyen erősségű, s mekkora mértékű szenvedésnyomást okoz a párkapcsolatban, vagy akár a hétköznapokban.

Egy mentálisan stabil személy a párkapcsolatában ugyan észrevesz jeleket, amiből azt érzékeli, hogy a párja egy harmadik felé kacsingat, de nem kezd el őrült módon féltékenység után nyomozni, hanem megpróbálja minden erejével tisztázni ezt a saját kapcsolatában.

Mit él meg a féltékeny személy?

A reakciók és a helyzetkiértékelések, megélések skálája igencsak színes, széles és sokrétű dimenziót mutatnak. Vannak, akik képesek a felismerése, és tudnak tenni valamit a helyzettel kapcsolatban, s vannak, akik erre képtelenek s csak őrlődnek, rágódnak (rumináció) s egyedül maradnak a féltékenység gyötrő érzésével a párkapcsolatban.

Akárhogy is, ha benne vagyunk egy vélt, vagy valós féltékenységet okozó szituációban, gyakorta fellép a bizalomvesztés és kételkedés érzése. Az, hogy tudok-e bízni a másikban, az egyben szól az adott személytől, tehát egyénfüggő, s ugyanakkor meghatározó összetevő a párkapcsolat minősége, szilárdsága is. Ha képes vagyok elhinni a partneremről, hogy igazat mond, vagyis ha a párkapcsolatom stabil érzelmi alapokra épül, feltehetően kevesebb eséllyel jelentkezik a féltékenység.

A másik oldal viszont az, ha valaki már szembesült azzal, hogy párja egyszer (vagy többször) nem mondott igazat, s más jelei is vannak a hűtlenségnek, biztosra vehető, hogy bizalomvesztés alakul ki az irányában.

Hogyan reagálunk a féltékenységre?

Egy párkapcsolati féltékenység, s magának a párkapcsolat minőségének megítélése is rendkívül egyéni. Van, aki túlpörgi az eseményt, van, aki az állandó gyanakvó típus, s van, aki „lazán” kezeli mindezt. Mindesetre fontos tény, hogy lényeges ismerni a féltékenységi helyzet körülményeit, beleértve azt, hogy a harmadik félnek mekkora a szerepe, jelentősége a kialakult helyzetben. A hibáztatásban a féltékeny fél áldozatszerepbe helyezheti önmagát, amelyből a túlzott érzelmi bevonódás miatt a saját felelősségét teljesen figyelmen kívül hagyhatja. Ez a folyamat azt az illúziót keltheti benne, hogy neki semmilyen felelőssége nincs a szituációban („De hát nem én vagyok felelős, hanem a harmadik fél!”)

A féltékenységgel kapcsolatos gyakori dilemma az a felmerülő gondolat, hogy valaki elég jó–e, elég jó teljesít-e egy bizonyos életterületeken. Féltékenység esetén előtérbe kerülhet egy ehhez kapcsolódó fogalom, az irigység, amely közeli rokonságban áll a féltékenységgel. Az irigység válasz az „én-hiányra”, hiszen arról szól, hogy a másiknak van valamije, ami nekem nincs. (Sokat mutat, jelez abból, hogy egy ember aktuálisan mire vágyna.)

A féltékeny személy – nők és férfiak egyaránt – sok esetben saját elképzelését fantáziaelemek szövevényére építi, és számos alkalommal a féltékenység tárgyát – azaz a harmadik szereplőt- például olyan tulajdonságokkal ruházhatja fel, amely nincs is ott, és amiről tulajdonképpen nincs elég rendelkezésre álló információja.

A féltékenység háttere, a féltékenységet meghatározó tényezők

A féltékenységnek számos oka lehet. A féltékenység hátterében egyéb megnyilvánulások, kiváltó érzelmek is közre játszhatnak, például, ha fél valaki és nagyon bizonytalan önmagában, vagy a féltékenységi jelenettel büntetni akarja a másikat. Előfordulhat az is, hogy a féltékeny fél így akar valamit elérni, vagy akár előnyt szerezni a párkapcsolatban.

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a féltékenykedés nagyon könnyen ördögi körré válhat. Egy ilyen fantáziaspirálba kerülő, szorongó ember egyre kiélezettebb módon figyelni arra a bizonyos jelre/ jelekre, ami esetén még frusztráltabb lesz, újra-és újra aggodalmaskodni és szorongani fog, s olyan jelzéseknek fog jelentőséget tulajdonítani, ami valójában nincs is ott.

Ha valaki stabil, boldog párkapcsolatban él is, attól még lehet féltékeny, de ennek a mérsékelt formája az, ami építő lehet egy kapcsolatban. A (beteges) féltékenység kezelésében és leküzdésében nagy szerepe van magunk megismerésének. Statisztikák szerint a beteges féltékenység az egyik vezető oka a párkapcsolati bűncselekmények elkövetésének, melyet a legtöbb esetben férfiak követnek el nők ellen.

Ha úgy érezzük, hogy intenzív féltékenység, ami bennünk van, de szeretnénk ezen javítani és megmenteni a kapcsolatot, érdemes akár a párunkkal együtt párterápiás segítséget kérnünk! Honnan tudhatjuk, hogy túlzó a féltékenységünk? Hogyan küzdhető le a féltékenység? Mi a teendő, ha megcsalásra is sor került? Blogcikkeinkből megtudhatja!

Felhasznált szakirodalom

Dennis Greenberger Phd, Christine, A.Padesky Phd: Tudatosság az érzések felett II. (Nyerd vissza az irányitást az érzelmeid felett és válj, boldogabb emberré!), Édesvíz Kiadó, 2019

A blogcikket Lengyel Katalin egészségfejlesztő sportpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy párkapcsolati problémáival egyedül nem tud megbirkózni, forduljon szakemberünkhöz bizalommal! Ide kattintva foglalhat időpontot négyszemközti online pszichoterápiára.