A szenzoros integrációs zavar
Fokozottan érzékeny, vagy túlérzékeny gyerekek? Napjainkban egyre többször halljuk ezeket a kifejezéseket. Mai videónk témája a szenzoros integrációs zavar, amely ennek a tünetnek a hátterében állhat.
Videósorozatunk első részében most dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvosunk elmondja, hogy mit érdemes tudni a szenzoros integrációs zavarról. Tartson velünk, hiszen lehet, hogy akár Ön vagy gyermeke, hozzátartozója is érintett! Kattintson a lenti linkre, vagy olvassa el rövid áttekintésünket a videó tartalmáról.
Mit jelent a szenzoros integrációs zavar?
A szenzoros integrációs zavar (Sensory Processing Disorder – SPD) – vagy érzékszervi feldolgozási zavar, melyet röviden a köznyelvben csak „szenzorosság” -ként emlegetünk –, egy olyan idegrendszeri (neurológiai) rendellenesség, amely során az agy nem képes normál módon befogadni és lereagálni az érzékszerveken keresztül áramló információkat.
Klinikai értelemben nem betegségről van szó, csupán egy enyhe agyi diszfunkcióról, amely megfelelő szakmai segítséggel remekül orvosolható! Ha idejekorán (óvodás korban) megkezdődik a fejlesztés, akár teljességgel leküzdheti a gyermek a szenzorosságot, mire iskolába megy.
Milyen tünetek utalnak a szenzoros integrációs zavarra?
Vannak olyan jellemző tünetek, melyeket könnyebb felismerhet a szülő. Talán, önök is érintettek lehetnek, ezért érdemes megfigyelni a gyermeknél az alábbiakat:
- sokszor előfordul, hogy ruhák címkéi, a fehérnemű vagy egyéb ruhadarabok gumija zavarja, vagy éppen csak bizonyos ruhatípusokat képes elviselni magán.
- az érintést rendszerint kerüli, nem szereti az ölelgetést, simogatást
- nem szeret hajat mosni, fésülködni, összefogni a haját
- nem tudja elviselni, ha piszkos a keze
- képtelen mezítláb mászkálni
- étkezés során előfordul, hogy kerül bizonyos ételeket azok ízük vagy állaguk miatt, például csak a püréset vagy fordítva, csak a darabos állagú ételeket eszi meg, nagyon válogatós
- vagy amikor csak úgy vehető rá egyes ételek elfogyasztására, ha azokat külön-külön eszi meg. Például, amikor külön szereti egy szendvics hozzávalóit, egyben viszont nem hajlandó megenni.
- képtelen elviselni az éles zúgást és hangokat, mindeközben hallása szelektív
- gyakran elkalandozik a figyelme, ezért tanulási nehézségekbe ütközik
- rosszul reagál az erős fényekre
- nehezen találja meg az egyensúlyát, éppen ezért a biciklitanulás is nehézséget okoz számára
- koordinálatlan mozgás jellemzi, sokszor elbotlik, járása bizonytalan
- megfigyelhető nála a w-ülés, gyakran hegyezi a lábujját
- zavarja a tömeg ingerei, nehezen oldódik fel a közösségben (pl. óvodában), problémát okoz számára a játékba való bekapcsolódás
Ezek a tünetek csak a lehetséges tünetek egy részét jelentik, a teljesség igénye nélkül.
Napjainkban egyre több kisgyermeket érint a szenzoros integrációs zavar, azonban a tüneteket kevesen ismerik fel, ráadásul sokszor előfordul, hogy rossz diagnózist állítanak fel. Legtöbb esetben ADHD-nak vagy autizmus spektrumzavarnak diagnosztizálják az SPD-s gyerekeket.
Ennek oka, hogy sokszor fellelhetőek egyes fejlődési, olyan nem neurotipikus állapotok részjelenségeként is az érzékszervekből eredő feldolgozási problémák, mint az autizmus spektrumzavar. Fontos azonban tisztázni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a szenzoros integrációs zavarban szenvedő gyerekek autisták – legalábbis nem minden esetben.
Az SPD-ből eredő problémákat az esetek többségében gyermekek körében ismerik fel, de felnőtteknél is megjelenhet, azonosítatlan formában.
Ayres-terápia – a szenzoros integrációs zavar kezelése
Anna Jean Ayres, amerikai terapeuta tollából származik a szenzoros integrációs zavar elnevezés, hozzá fűződik az Ayres-terápia is, mely a betegség gyógyításának mai eszköztárát írta le már az 1970-es években.
Ayres doktornő szerint az SPD egy neurológiai „forgalmi dugó”, aminek következtében az érzékszervekből áramló információk nem oda kerülnek, ahol szükség lenne rájuk. A betegségben érintett lehet akár több érzékszerv is.
Előfordulhat érintési zavar, amikor a gyermek alul vagy éppen túlreagálhat a fizikai kontaktusra – például nagyon zavarják a ruhák címkéi –, de érintettek lehetnek a motoros képességek is.
Milyen lelki gondokat okozhat a nem megfelelő diagnózis?
Fontos tudni, hogy az a gyermek, amely szenzoros integrációs zavarban szenved, ugyan értelmileg nem nevezhető sérültnek, azonban, ha nem kap megfelelő kezelést a zavar leküzdésében, az nagyban befolyásolja a későbbiekben a tanulmányi sikerességét. Emellett megjelenhetnek olyan mentális problémák is, mint a stresszből adódó szorongás, depresszió és viselkedési nehézségek.
Magyarországon jelenleg nagyon kevés helyen azonosítják a szenzoros integrációs zavart hivatalosan, kevésbé elterjedt a zavar fogalma, ezért sokszor a gyermekek nem kapnak megfelelő diagnózist. Ennek következtében olyan címkékkel illeti őket a társadalom, mint „neveletlen”, „kezelhetetlen” gyerekek, pedig a valóságban segítségre lenne szükségük a megfelelő életvitelükhöz.
Ayres-terápiával szinte kizárólag magánúton juthatnak el ezek a gyerekek fejlesztésekre, amennyiben a szüleik és/vagy tanáraik észlelik a rendellenes viselkedésüket. Emellett érdemes még jól képzett gyermekneurológust felkeresni, aki szintén segíthet a betegség megfelelő diagnosztizálásában, kezelésében.
A blogcikket dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvosunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy gyermeke érintett a szenzoros integrációs zavarban és szakszerű segítségre van szüksége, ide kattintva foglalhat időpontot szakemberünkhöz online pszichoterápiára.
🔔További videós tartalmakért iratkozzon fel a Youtube-csatornánkra!
