Létezik az életközépi válság?
Létezik -e az életközépi válság? Mik a jellemzői ennek az időszaknak? Hogyan érdemes gondolkodni a középkorról? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a videóban Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk előadásában. A megtekintéshez kattintson ide:
Sportautók, plasztikai műtétek időszaka?
Egy meglehetősen sztereotipikus kép él a legtöbb ember fejében az életközépi válságról. Sokan azt mondják, hogy ez az az életkor, amikor a férfiak sportautót vesznek maguknak, a feleségüket lecserélik egy fiatalabb barátnőre, a nők pedig plasztikai sebész kése alá fekszenek.
Ez a sztereotipikus hozzáállás nem tett túl jót az életközépi válságról való gondolkodásnak, és annak, ahogyan ez az életkor, ez az életszakasz él a legtöbb ember fejében.
Mikor kezdődik az életközépi válság? Mi jellemző ebben az időszakban?
A valóságban ez az életszakasz sokkal árnyaltabb, sokkal többrétűbb. Jung úgy utalt rá, hogy a középkor az élet délutánja. Az életközépi válság fogalmat Jacques használta először a 60-as években, és ő azt mondta, hogy ez egy olyan időszak, amikor az életmódban hirtelen változások lépnek fel, az emberi produktivitás hirtelen lecsökken, az emberek hirtelen szembesülnek saját határaikkal és a saját életüknek a végességével, és ez az, amit krízisként élnek meg.
Az Eriksoni fejlődés elmélet 8 életkori szakaszt különít el, és mindegyik életkori szakaszhoz kapcsol egy jellegzetes, tipikus konfliktust, krízist, amit az embernek sikeresen meg kell oldania, fel kell oldania ahhoz, hogy tovább tudjon lépni egy következő fejlődési szakaszba. Hogyha ez a sikeres megoldás nem történik meg, akkor az ember későbbi élete során ez a meg nem oldott konfliktus valamilyen formában mindig visszaköszön.
A középkorra jellemző konfliktus – Erikson elmélete szerint –, amivel a 40-60 éves kor között szembe kell néznie az embernek, az a produktivitás vagy generatívitás, illetve a stagnálás kettőssége vagy ellentéte. A produktivitás, generatívitás annyit jelent, hogy alkotni, létrehozni valamit, nyomot hagyni, letenni valamit az asztalra. Tehát ez az a feladat, amit meg kell valósítani, amihez fel kell nőni.
Minden korszakra jellemző, hogyha az ember sikeresen teljesíti azt a feladatot, akkor abból valamiféle énerő származik. Az ebből a szakaszból nyerhető énerő a gondoskodás képessége.
Az élettel való elégedettség megváltozása
Azok az elméletek, amelyek szerint az életközépi válság létezik, azzal igazolják a feltevésüket, hogy ők azt találták, hogy a jóllét terén van egy visszaesés a 40- 60 éves kor között, tehát egy fordított U alakú görbe jellemzi olyankor az ember élettel való elégedettségét. Ezt néhány kutatás alátámasztotta, de sokkal több kutatás megcáfolta.
A legtöbb kutatás szerint az élettel való elégedettség a 40-60 éves kor között nem változik jelentős mértékben. Pici változások, pici ugrások találhatók benne, de jellemzően stagnál. Jelenleg abban sincs túl nagy egyetértés, hogy egyáltalán hol kezdődik a középkor és hol ér véget.
A legjellemzőbb szakaszolás talán a 40 és 60 éves kor közé teszi az életközép időszakát, és ha belegondolunk, ez egy olyan időszak, amikor különböző emberek nagyon különböző életszakaszokat élhetnek át.
Tehát vannak olyanok, akik 40 éves korukban már szinte felnőtt gyereket nevelnek, de olyanok is vannak, akik 40 évesen készülnek az 1. vagy 2. vagy 3. gyermekvállalásra.
Az ún. szendvics generáció
Azok az emberek, akik most középkorúak, az úgynevezett szendvics generáció tagjai. Ez azt jelenti, hogy nekik fölfelé és lefelé menve a generációk közt is gondoskodni kell másokról.
Tehát gondoskodniuk kell a szüleikről, vagy segíteniük, támogatniuk kell őket, és ugyanakkor még a gyerekeiket is segíteni és támogatni is kell, emellett pedig a saját életüket is menedzselniük kell valahogyan.
Hogyha a középkort, az élet közepet próbáljuk összehasonlítani az élet más időszakaival, más korszakaival, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az a korszak az ember életében, amikor egyidejűleg a legtöbb szerepben kell helytállnia, a legtöbb szerep elvárásainak kell megfelelnie, és talán ez a legfontosabb sajátossága, egyedi jellemzője az életközép időszakának.
Ez az az időszak, amikor az embernek helyt kell állnia házastársként, partnerként, szülőként, valakinek a gyerekeként, testvérként, barátként, munkatársként, gondozóként. A legtöbb ember valamiféle társadalmi közösségi szerepet is betölt, tehát egyidejűleg rengeteg szerep szövi át a középkorú emberek életét.
Az életközépi időszak pozitívumai
Azok az elméletalkotók, akik válság, krízishelyzet helyett az élet közép időszakáról azt mondják, hogy ez az élethosszig tartó fejlődésnek egy stádiuma vagy egy időszaka, igyekeznek kiemelni a pozitív aspektusait ennek az időszaknak. Mik is ezek?
- Például az, hogy ez az az életkor, amikor már olyan kikristályosodott, bejáratott, begyakorlott képességekkel és készségekkel rendelkezik az ember, amelyek nagyon nagy segítségére lehetnek a munkahelyén és a társas kapcsolataiban.
- Egy következő pozitív aspektusa lehet ennek az időszaknak, hogy a középkorú emberek már rendelkeznek olyan fokú önismerettel, önmagukkal kapcsolatos tapasztalatokkal, hogy van egy viszonylag kiegyensúlyozott önbizalmuk. Vannak bejáratott döntéshozatali módjaik, tehát eléggé biztonsággal mozognak az életnek sok területén, összehasonlítva mondjuk a kamaszokkal vagy akár idősekkel.
- Egy következő pozitív aspektusa az életközépi időszakának az, hogy minden bizonnyal ez az az időszak, amikor az emberek nagy része már egy stabil egzisztenciával rendelkezik. Különösen, hogyha ezt a pályaút egészéhez viszonyítjuk, tehát jó színvonalon él és sok mindent meg tud engedni magának.
Az életközépi válság nehézségei
Szembesülés a saját korlátainkkal, az élet végességével
A pozitív tapasztalatok mellett a negatív megélések is szerepet játszanak ebben az időszakban. Ez az az időszak, amikor az ember először szembesül a saját élete végességével, a saját korlátaival. Szembesül a saját korlátaival például a munkában olyan módon, hogyha voltak, vannak álmai, hosszútávú karrier céljai, akkor ez lehet az az időszak, amikor elgondolkodik azon, hogy vajon lesz -e ideje, lesz -e lehetősége ezeket megvalósítani, és könnyen lehet, hogy azt a választ találja, hogy már nem, vagy sokkal nehezebben fogja tudni ezeket megvalósítani.
Egy következő nehézsége ennek az időszaknak, hogy sok krónikus betegség, amely az időskorban jellemző, ebben az időszakban jár először tünetekkel, tehát az életközép időszakában okoz először tüneteket. Ez ismét csak egy jelzés arra az ember irányába, hogy vannak korlátok, vannak határok.
Szintén nehézséget okozhat az, hogy az ember tapasztalja a mókuskereket az életében, és megfordul a fejében az, hogy: „Akkor ez most már mindig így lesz? Hétről-hétre, hónapról hónapra, évről évre?” Tehát az ember azt érezheti, hogy a lehetőségei beszűkülnek és a váltás az élet minden területén egyre nehezebbé válhat.
Ez egyfajta sajnálkozás formájában is megjelenhet, sajnálkozás a múlt vagy sajnálkozás a múltbeli elszalasztott lehetőségek miatt. Egy gondolkodást indíthat el, hogy vajon lesz e még ideje lehetősége megvalósítani bizonyos terveket az élete különböző területein.
Bizonytalanság, motiválatlanság – avagy megjelennek a depresszió tünetei
Mi az, ami ebből kifelé látszik, milyen tüneteket okozhat az életközépi válság vagy, ennek az időszaknak a nehézségei?
Ilyenkor az emberek elégedetlenek lehetnek, az önbizalmuk csökkenhet, megkérdőjeleződhetnek bennük bizonyos képességek, készségek, motiválatlannak érezhetik magukat, folyamatosan fáradtnak érezhetik magukat…Ennek az időszaknak a tünetei hasonlíthatnak egyfajta depressziós állapothoz, vagy a depresszió tüneteihez. Ez az előbb említett bizonytalanság, motiválatlanság az élet különböző területein egyaránt megnyilvánulhat.
A munkában, akár egy kiégésben, csalódott állapotként jelenhet meg, akár egy fizetéssel, előrelépési lehetőségek hiányának a fokozott észlelésével járhat. Elindíthat egy olyan dilemmát, hogy akkor menni- maradni, váltani-nem váltani.
A párkapcsolatban megjelenhet egy olyan a gondolkodásban, hogy: “Oké, van valaki mellettem, de akkor ez most már mindig így lesz? Mindig ő lesz, aki mellettem lesz?” Ha pedig valakinek nincs partnere, akkor jelentkezhet egy olyan gondolkodásban, hogy hát ebben az életszakaszban hogyan lehet új partnert találni? Nagyon nehéz, hiszen a legtöbb ember elköteleződött, már párkapcsolatban él.
Tehát sok minden megkérdőjeleződik, és sok minden nehézségként tűnhet fel az emberek számára.
Összefoglalás
Összességében elmondható, hogy nem az a legfontosabb kérdés, hogy valóban létezik-e az életközépi válság, vagy ez csak egy mítosz.
A legfontosabb kérdés az, hogy mik ennek az időszaknak a sajátosságai, és az látható, hogy a legfontosabb sajátossága az életközépi időszakának az, hogy ez egy olyan időszak, amikor nagyon sokféle szerepelvárásnak kell megfelelni egy időben. Ha ismerjük ezt a sajátosságot, akkor jobban fel tudunk készülni ennek az időszaknak a kihívásaira.
Lelki segítségre van szüksége?
Forduljon bizalommal szakemberünkhöz! Ide kattintva foglalhat időpontot négyszemközti online pszichoterápiára.
Kattintson ide és tekintse meg a többi videónkat is. Ön is szeretne kérdezni szakembereinktől? Ide kattintva megteheti! További videós tartalmakért iratkozzon fel a YouTube csatornánkra!
Ahol még megtalál minket
⬇️Napi pszichológiai tartalmakért és lelki feltöltődésért kövessen minket közösségi oldalainkon:
Instagram
Tiktok
Facebook oldal
Facebook csoport
