A játék és a kreativitás szerepe a személyiségfejlődésben – gyermekkor

A játék és a kreativitás szerepének fontosságáról szóló cikksorozatunk első részében a gyermekkorról olvashat.

A játék gyermekkorban egy rendkívül fontos terepe a készségek gyakorlásának, a kognitív és társas-érzelmi készségek fejlődésének. Winnicott, neves pszichoterapeuta szerint mind a felnőtt, mind a gyermek a játékban, illetve a játék által létrehozott “potenciális térben” tud igazán szabad, felszabadult lenni. A játék “mintha” tere lehetőséget ad olyan készségek gyakorlására, társas interakciók kipróbálására, amelyek a “valós” helyzetekben túl kockázatosak, vagy akár megengedhetetlenek lennének.

A  mintha-játék, vagyis, a tárgyak és szerepek szimbolikus használata a gyermekkor egyik legfontosabb tevékenysége.  Ilyenkor a gyerekek különböző tárgyakat szimbolikus módon – vagyis valamilyen más értelemben – jelen nem lévő dolgok helyettesítésére használnak, illetve később képzeletbeli helyzeteket, jeleneteket hoznak létre.

Ez a játékforma szorosan kapcsolódik a szimbolizációs készség, a társas-érzelmi kompetenciák és a kreativitás fejlődéséhez. Emellett, gyermekkorban az intenzív érzelmi élmények kidolgozásának (elaborlásának) fontos terepe. A mintha-játék különböző fejlődési fázisokon megy keresztül, amelyek segítenek a gyermekeknek megérteni a világot és saját magukat.

A cikkünk második részében majd a képzelet, kreativitás és játékosság felnőttkori szerepét taglaljuk, így különösen a pszichoterápiás helyzet szempontjából.

A mintha-játék fejlődési fázisai

1. Tárgyak szimbolikus használata (körülbelül 12-24 hónapos kor):

Ebben a korai szakaszban a gyermekek elkezdik szimbolikus módon használni a tárgyakat. Például egy legódarab vagy fatömb lehet autó, telefon vagy űrhajó. Ez a fázis a szimbolikus gondolkodás kezdetét jelzi, ahol a gyermekek képessé válnak arra, hogy egy tárgyat másként használjanak, mint ahogyan azt a valóságban tennék.

A tárgyak szimbolikus használata a gyermek azon képességét tükrözi, hogy egy tárgyat elvonatkoztatva lásson és új jelentést adjon neki. A gyermek kezdi kreatívan átalakítani a valóságot a játék során, egyszerű eszközöket képzeletbeli helyzetekbe helyezve. Ez a kreatív készség később fontos alapjául szolgál a probléma-megoldás különféle stratégiáinak, a helyzetek “átkeretezése” és a persepktíva-váltás képességének.

2. Egyszerű mintha-játék (körülbelül 2-3 éves kor):

A gyermekek ebben a korban már aktívabban használják a szimbolizációt, és elkezdik más emberek cselekedeteit utánozni, imitálni. Például főzős játékot játszanak, ahol edényekkel és kanalakkal “főznek” egy képzeletbeli ételt. A játék még magányos vagy párhuzamos játék formájában történik, vagy egymás mellett “elvannak” a gyerekek, minimális szintű az együttműködés.

Ez a fázis egyre fejlettebb szimbolikus gondolkodást igényel, ahol a gyerekek felismerik, hogy a játékban bármi lehet bármi más.

Társas-érzelmi kompetenciák fejlődés szempontjából a gyerekek kezdik megérteni mások szándékait és érzelmeit, mivel az utánzás és a szerepjáték során reflektálnak az általuk látott felnőtt tevékenységekre. Egyes kutatók szerint, ebben az életkorban történik a társadalmi nemi szerepviselkedések elsajátításának megalapozása is.

3. Összetett szerepjáték (körülbelül 3-5 éves kor)

Ebben az életkorban a mintha-játék már komplexebb szerepjátékokat foglal magában. A gyerekek most már csoportos játékokat játszanak, ahol különböző szerepeket vesznek fel (például orvos, szülő, tűzoltó). Ebben a szakaszban jelenik meg a társadalmi színpad, ahol a gyerekek elkezdik megérteni a társadalmi szerepeket, szabályokat és normákat.

A szerepjáték továbbfejleszti a szimbolikus gondolkodást, mivel a gyerekek komplex társadalmi szituációkat imitálnak és dolgoznak fel. A szerepjáték során a gyerekek megtanulnak együttműködni, osztozni, kommunikálni és konfliktusokat megoldani. A társas készségek fejlődése jelentősen felgyorsul. A gyermekek egyúttal egyre kifinomultabb és szövevényesebb forgatókönyveket alkotnak. A képzelet szabadsága segít új megoldásokat találni és elvonatkoztatni a valóságtól.

4. Szabályozott szerepjáték és kooperatív játék (körülbelül 5-7 éves kor)

A gyerekek képesek lesznek komplex történeteket létrehozni, amelyek során többféle szabályt és szerepet alkalmaznak. A játéktevékenység ebben a szakaszban már kooperatív és irányítottabb, ahol a résztvevők közös cél érdekében dolgoznak. Képessé válnak rugalmasan kezelni a szimbolikus gondolkodást, és különböző szerepeket, szcenáriókat alkalmazni a játékban.

Ezzel egyidejűleg képesek mások nézőpontjának megértésére és alkalmazkodnak a csoport szabályaihoz. A kooperatív játék során tanulják meg a kompromisszumot, az empátiát és az együttműködést.

A játékszituációk még bonyolultabbá válnak, és a gyermekek különféle karaktereket és forgatókönyveket találnak ki, amelyek egyre több elemet ötvöznek a valóságból és a fantáziából.

A mintha-játék szerepe a fejlődésben

a) Szimbolizációs készség: A mintha-játék központi eleme a szimbolizáció, ami azt jelenti, hogy a gyerekek megtanulnak egy tárgyat vagy cselekvést egy másik tárgyként vagy cselekvésként használni. Ez a képesség alapvető a nyelv és a gondolkodás fejlődésében is, hiszen a szavak is szimbólumok, amelyekkel a gyermekek később fogalmakat és érzelmeket fejeznek ki. A játék során a gyerekek szavakat és kifejezéseket alkalmaznak szimbolikus jelentéssel, így fejlődik a szókincsük és kommunikációs készségeik.

A szimbolikus játék fejleszti a gyerekek kognitív rugalmasságát és képességüket arra, hogy új megoldásokat találjanak különféle helyzetekre.

b) Társas-érzelmi kompetenciák: A mintha-játék különösen fontos a társas és érzelmi készségek fejlődésében. A gyerekek ebben a játékformában felfedezik a társas szerepeket, normákat, valamint érzelmi reakciókat, amelyek segítenek nekik megérteni és kezelni saját érzéseiket és mások érzelmeit.

A szerepjáték során a gyerekek mások helyzetébe képzelik magukat, ami elősegíti az empátia kialakulását. Davis (1980, 1983) a fantáziát az empátia készség egyik alapvető összetevőjének tartja. A kooperatív szerepjáték során a gyerekek megtanulják, hogyan oldják meg a konfliktusokat és hogyan kezeljék a társas helyzeteket.

c) Kreativitás: A mintha-játék közvetlenül hozzájárul a kreatív gondolkodás fejlődéséhez. A gyerekek megtanulják, hogyan használják a képzelőerejüket különböző helyzetek és történetek megalkotására. Ez a képesség segíti őket abban, hogy később is rugalmasan és eredeti módon gondolkodjanak problémák megoldásakor.

A kreatív játékban a gyerekek új forgatókönyveket alkotnak és új szerepeket találnak ki, ami fejleszti az innovatív gondolkodásukat. A gyerekek folyamatosan tágítják a határokat a valóság és a fantázia között, ami segíti a kreatív gondolkodás hosszú távú fejlődését.

Összegzés

A mintha-játék döntő szerepet játszik a gyermekek szimbolizációs készségének, társas-érzelmi kompetenciáinak és kreativitásának fejlődésében. A különböző fázisok során a játék komplexitása növekszik, és a gyerekek egyre inkább felfedezik a világot, miközben a kreatív, társas és kognitív készségeiket fejlesztik.

Felhasznált szakirodalom

• Davis, M. H. (1980). A multidimensional approach to individual differences in empathy. JSAS Catalog of Selected Documents in Psychology, 10, 85. 
• Davis, M. H. (1983). Measuring individual differences in empathy: Evidence for a multidimensional approach. Journal of Personality and Social Psychology, 44, 113– 126.
• Winnocott, D. W. (1999) Játszás és valóság. Animula Kiadó, Budapest.

A blogcikket Takács Bálint pszichológus, képzésben lévő család- és párterapeuta írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki segítségre van szüksége problémája megoldásához, forduljon bizalommal szakemberünkhöz. Időpontfoglalásért kattintson ide.