A “Let Them Theory”: pszichológiai megküzdés vagy elkerülési stratégia?

Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi médiában a “Let Them Theory”, amely arra ösztönzi az embereket, hogy engedjék el a kontrollt mások viselkedése felett, és ne próbálják megváltoztatni a környezetüket.

A szemlélet alapja, hogy ha valaki úgy dönt, hogy távolodik tőlünk, megbánt minket, vagy olyan döntéseket hoz, amelyeket nem értünk vagy nem támogatunk, akkor hagyjuk, hogy tegye azt, amit szeretne – “let them”.

De valóban egészséges pszichológiai megküzdési mód, vagy inkább az elkerülés egy formája? Mai cikkemben erről a témáról tudhat meg többet, tartson velem!

A “Let Them Theory” alapjai és népszerűsége

A “Let Them Theory” egyik legfőbb vonzereje a mentális nyugalom ígérete. Egy olyan világban, ahol a társas kapcsolatok gyakran bonyolultak és érzelmileg megterhelők, sokak számára felszabadító gondolat, hogy nem kell energiát fektetni mások viselkedésének megértésébe vagy befolyásolásába. A koncepció egybeesik a mindfulness és a radikális elfogadás elveivel, amelyek szerint a szenvedés egyik fő forrása a kontroll iránti vágy, míg az elfogadás csökkentheti a stresszt és a szorongást.

Ezen túlmenően a “Let Them Theory” szorosan kapcsolódik az önértékelés és a határok kijelölésének modern pszichológiai megközelítéséhez – a kötődési elméletek és a társas kapcsolatok dinamikája alapján elmondható, hogy az egészséges önállóság és az autonómia támogatja a stabil önképet és az érzelmi jólétet.

De miről is szól a “Let Them Theory” szemlélet?

Az elmélet fő gondolatai:

Nem tudsz és nem is kell mindent irányítanod: ha valaki nem úgy viselkedik, ahogy szeretnéd (pl. nem hív vissza, nem támogat, nem értékel), akkor ne próbáld megváltoztatni. Engedd el az elvárásaidat, és nézd meg, hogy valójában hogyan viselkednek – ez sok mindent elárul róluk.

Megspórolod a csalódásokat: sokszor azért sértődünk meg, mert elvárjuk, hogy mások bizonyos módon cselekedjenek, de amikor nem így tesznek, csalódunk. Ha „engedjük őket” azt csinálni, amit akarnak, az megmutatja, kik is ők valójában, és segít eldönteni, érdemes-e energiát fektetnünk a kapcsolatba.

Felszabadulsz és boldogabb leszel: ha nem ragadsz bele mások cselekedeteinek elemzésébe vagy megváltoztatásába, az hatalmas lelki könnyebbséget hozhat. Több energiád marad arra, hogy magadra, a saját céljaidra és jólétedre koncentrálj.

A kapcsolataid javulnak (vagy tisztulnak): ha valaki igazán törődik veled, akkor magától is olyan módon fog viselkedni, ami harmonikus kapcsolatot eredményez. Ha nem, akkor az „engedd őket” hozzáállás segít felismerni, hogy ki az, aki igazán hozzád illik, és ki az, akit érdemes elengedni.

Mi a probléma a “Let Them Theory” szemléletével?

Elsőre szimpatikusnak tűnhet, azonban ha jobban belegondolunk, számos kérdés, probléma felvetődik.

Kapcsolati felelősség hiánya: ha mindig csak „elengedjük” mások viselkedését, akkor könnyen átcsúszhatunk abba, hogy nem kommunikáljuk az érzéseinket és határainkat. Az egészséges kapcsolatok attól működnek, hogy két ember figyelembe veszi egymás szükségleteit, nem csak „hagyják” a másikat azt csinálni, amit akar.

Érzelmi elkerülés lehetősége: ha mindenre csak annyit mondunk, hogy „hát, ő ilyen, engedem”, akkor lehet, hogy elkerüljük a konfliktusokat, de ezzel el is nyomhatjuk a saját érzéseinket. Néha igenis fontos visszajelezni és konfrontálódni, mert ettől fejlődhet egy kapcsolat!

Túlzott individualizmus: az elmélet arra épít, hogy „engedd, hogy mások azt tegyék, amit akarnak, és te is lépj tovább”, ami egy bizonyos szinten hasznos, de ha mindenki így gondolkodik, akkor mi marad a közösségi, empatikus kapcsolatokból? Az emberi kapcsolatok nem csak arról szólnak, hogy „ha nem tetszik, lépj tovább” – néha a kötődés, a kompromisszum és a közös munka a kulcs.

Mel Robbins, akinek nevéhez a “Let Them Theory” népszerűsítése is kötődik, maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a koncepció nem alkalmazható univerzálisan. Robbins hangsúlyozza, hogy fontos különbséget tenni aközött, hogy valakit szándékosan elengedünk a saját mentális jóllétünk érdekében, vagy egyszerűen kerüljük az érzelmi konfrontációt.

De ahogy ő fogalmaz: “Az emberek félreértelmezik a ‘let them’ elvet. Ez nem azt jelenti, hogy ne állj ki magadért, vagy hogy ne mondj nemet arra, ami bánt.”

A potenciális hátrányok: valódi elfogadás vagy elkerülési stratégia?

Bár a “Let Them Theory” látszólag egy kiegyensúlyozott hozzáállást képvisel, láthatjuk, hogy könnyen átcsúszhat az elkerülő megküzdés (avoidant coping) területére. Az elkerülés a megküzdés egyik kevésbé hatékony formája, amely rövid távon csökkentheti a stresszt, hosszú távon azonban akadályozhatja a valódi érzelmi feldolgozást és a problémák megoldását.

Lazarus és Folkman megküzdési elmélete szerint a stresszhelyzetek kezelésére az emberek különböző coping stratégiákat alkalmaznak, amelyeket két fő kategóriába sorolhatunk: problémaközpontú (problem-focused) és érzelemközpontú (emotion-focused) megküzdés. Az elkerülő megküzdés ez utóbbi egyik alformája, amelynek lényege, hogy az egyén igyekszik elkerülni a stresszt kiváltó helyzetet vagy az ahhoz kapcsolódó érzelmeket. Ez lehet adaptív rövid távon (pl. időnyerés céljából), de hosszú távon gyakran káros, mert megakadályozza a helyzet aktív megoldását és az érzelmi feldolgozást.

Ha valaki minden esetben azzal reagál egy kapcsolati konfliktusra vagy egy érzelmileg megterhelő helyzetre, hogy egyszerűen “elengedi” a másik viselkedését, az azt eredményezheti, hogy elkerüli az önreflexiót és a nehéz beszélgetéseket. Ez különösen igaz lehet azokra, akik korábban bizalmi sérüléseket szenvedtek el, és hajlamosak az érzelmi elkerülésre, hogy megóvják magukat a további fájdalomtól.

Egészséges alkalmazás: egyensúly a határok és a kapcsolódás között

A “Let Them Theory” egyes elemei hasznosak lehetnek az érzelmi függetlenség kialakításában, azonban fontos, hogy ne váljon az elkerülés eszközévé. Az egészséges alkalmazás kulcsa a tudatos döntéshozatal: mikor érdemes elengedni egy helyzetet, és mikor szükséges aktívan foglalkozni vele?

A tudatos kommunikáció, az érzelmi intelligencia és az önismeret elmélyítése segíthet abban, hogy az egyén megkülönböztesse a valódi elfogadást az elkerüléstől. Például a kognitív viselkedésterápiában (CBT) hangsúlyos a problémaközpontú megküzdés (problem-focused coping), amely elősegíti a hatékony megoldások keresését a puszta elengedés helyett.

A “Let Them Theory” egy hasznos perspektíva lehet a társas kapcsolatok kezelésében, ha megfelelően alkalmazzuk – például megpróbálhatjuk elengedni a kontrollt mások viselkedése felett, úgy, hogy saját magunkért viszont felelősséget vállalunk. Ha azonban kizárólagos megküzdési stratégiává válik, az hosszú távon érzelmi elkerüléshez vezethet, amely meggátolja a mélyebb önismeretet és a kapcsolati fejlődést.

Az érzelmi egyensúly megtalálása érdekében fontos, hogy ne csak elengedjük a kontrollt, hanem aktívan dolgozzunk a kapcsolataink minőségén és saját belső folyamataink megértésén is.

Felhasznált szakirodalom:

• Beck, J. (2024): Kognitív terápia: kezdőknek és haladóknak, (3.kiadás). Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület.
• Robbins, M. (2023). The Let Them Theory. Hay House UK Ltd.
• Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J. (2008). A megküzdés dimenziói: A konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (3), 217—241. DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.3

A blogcikket Szabó Rita pszichológus írta. Ha úgy érzi, hogy nehézséget okoz a kapcsolataiban a megküzdés és a határok felállítása, foglaljon időpontot szakemberünkhöz négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra ide kattintva.