A munkafüggőség tünetei és okai
A munkamánia egy pozitív jelentéstartalmú viselkedésfüggőség. Mivel társadalmi szinten elfogadott fogalom, a külvilág számára alig-alig vehető észre. Mit is takar?
Mindannyian szembesülhettünk azzal a problémával, hogy bizonyos területeken (pl. multinacionális nagyvállalatoknál) a munka és annak túlhúzása prioritást élvez életünkben. Aki maximálisan teljesít (vagy a vezetőségnek elég jól), illetve permanensen túlórázik, buzgóságát fizetésemeléssel, előléptetéssel, és/vagy szabadnapokkal jutalmazzák, díjazzák. Ennek a negatív következménye az lehet azonban, hogy tökéletesen megágyaz a munkamániának, amelynek segítségével az érintett személy egy negatív spirálba, egyfajta kedvezőtlen pszichés állapotba jut.
Sajnos ma már nem egyszerű rálelni arra, hogy hol is van a határvonal a munkamánia – túlbuzgóság, illetve a felerősített szorgalmasság között. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a magatartásfüggőség ritkán jelentkezik tisztán, más függőségekkel (pl. szerfüggőség) komorbiditást mutathat. Ez azt is magában foglalja, hogy a személynek már olyan mértékben van dependeciája a munkatevékenységre, hogy az már kártékony a pszichoszomatikus egészségre, gátoltságot okoz a társas kapcsolatokban és a lelki egyensúly felbomlását eredményezi.
A szakemberek a munkamániát a kényszeres, addikciós jelleggel (is) azonosítják, nagyon hasonló ez a kémiai-szerfüggőkhöz (pl alkoholbetegek, drogfüggők).
A munkamániások ott állíthatók ezzel párhuzamba, hogy nekik is egyre nagyobb mennyiségű munkát kell elvégezniük az örömérzet elérése céljából, tehát a toleranciaszintjük megnövekszik, valamint a munkavégzés hiánya megvonási tünetek sokaságát válthatja ki. A frusztráció megjelenése és erősödése valamiféle megatapadási mechanizmust mutat: a kognitív funkcióban is megjelenő ruminációt, állandó gondolkodást és rágódást a munka- s annak végzése körül.
A munkamániát kiváltó okok
A mindennapi életünkben és munkánk során vannak személyek, akik elégedettek a pozíciójukkal, s vannak, akik egyáltalán nem, vagy csak részben. Számos egyén ambiciózus és motivált arra, hogy élete során a dolgozói ranglétrán egyre feljebb-és feljebb jusson. Sajnos azonban előfordulhat az is, hogy a túlzott akarás, avagy a befektetett energia és szorgalom átlendül mértéktelenségbe, kicsúcsosodik a függősében és mindez alapjaiban rengeti meg a pszichés stabilitást.
Intő jel például, ha a munka a szociális-társas kapcsolatot, párkapcsolatot és minden egyéb tevékenységet legyengít, azaz háttérbe szorít. A dependencia kialakulásában több rizikófaktor együttese lehet az ok, esetleg valamilyen környezeti inger hatására jut el valaki az úgynevezett munkafüggőségbe.
A munkamánia létrejöttében szerepet játszhatnak bizonyos személyiségjegyek (például, perfekcionizmus, az A vagy a C-típusú személyiség), bizonyos szociálpszichológiai jelenségek, úgy mint mintaadó és szabálykövető magatartás megjelenése: azaz a egyén saját primer családjában ezt látta.
Hajlamosabbak beleesni a munkamánia csapdájába azok az egyének, akik gyengébben működnek az intimitásban, illetve az úgynevezett szubsztitúció definíciójában érhető tetten. Ez azt jelenti, hogy- egyes estekben azért alakulhat ki munkamánia, mert egy korábbi függőség enyhítése, helyettesítése okán valaki a munkába temetkezik, azaz egy ennél veszélyesebb dependenciát igy próbál enyhíteni!
Hogyan viselkedik a munkamániás személy?
A munkamánia főbb tünetei:
- hosszú órákat tölt a munkahelyén még akkor is, ha nem halaszthatatlan, extrán sürgős a munka
- akkor is dolgozik, amikor egyébként nem lenne indokolt (pl. családi esemény közben is)
- elvállal olyan feladatokat is, melyek nem az ő hatáskörébe tartoznak, vagy amire nem kérik fel, a munkába menekülés jellemzi
- a munkavégzés szinte kényszertevékenység, és minden más egyéb tevékenysége elhanyagolás alá kerül
- az összes szabadidejét munkára fordítja: sporttevékenységet nem végez, nincs hobbija, nem pihen azaz alvásdepriváció jellemzi
- folytonos irritabilitással és impulzivitással küzd
- nem megy társaságba, nem létesít olyan stabil kapcsolatokat, ami a munkától elvonná
- halogat, és mindent a munkára fog („Nekem nincs időm erre, dolgoznom kell!”)
- súlyosabb esteben szorongásos vagy depressziós tünetek, koncentrációs zavarok állhatnak fent, amelyek kórós álmatlansággal, szellemi kimerültséggel párosulhatnak
- szomatikus tünetként: emésztési zavarok (gyomorfekély), szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulása veszélyezteti.
Cikkünk következő részében a munkaalkoholizmus okairól és következményeiről olvashat bővebben.
Felhasznált szakirodalom
- Barbara Killinger: Munkamániások, Szalonképes Szenvedélybetegek (2016) Atheneum Kiadó, Budapest
- Kun Bernadette: Munkafüggők- Az önkizsákmányolás lélektana (2022) Atheneum Kiadó
A blogcikket Lengyel Katalin egészségfejlesztő sportpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy önnél is fennáll a munkafüggőség, forduljon bizalommal szakemberünkhöz, akihez ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra.
