FOMO, avagy a kimaradástól való félelem
A FOMO mozaikszó az angol “fear of missing out” kifejezésből született meg, melynek magyar fordítása a kimaradástól való félelem. A téma egyik első kutatója és az elmélethez kapcsolódó teszt kidolgozója Andrew Przybylski, brit pszichológus.
A közösségi média használatának árnyoldala
A közösségi média által felerősített hatásról beszélhetünk, hiszen a különböző platformokon a nap minden percében láthatjuk, hogy barátaink, ismerőseink mit csinálnak, mit esznek, milyen programon vesznek részt, s ezáltal érezhetünk hiányt, magányosságot és elszigeteltséget. Azt érezhetjük, hogy mások nélkülünk is jól tudják érezni magukat, s ezzel mi magunk elszalasszuk a pillanatot, amikor boldogságot és élményt élhetünk meg.
Ez a jelenség főként a fiatal korosztályban jelenik meg, de egyre gyakrabban megfigyelhető az idősebb korosztályokban is, ahol terítékre kerül a közösségi média használata.
Fontos a valahová tartozás
Baumeister és Leary 1995-ben leírt a valahová tartozás szükségletének elmélete alátámasztja, hogy az embertársakkal való kapcsolatteremtés az egyik legalapvetőbb motivációnk, mely meghatározza a viselkedésünket.
A csoporthoz való tartozás kielégíti a szociális kapcsolódási szükségleteinket, biztonságérzetet ad, tanulási és fejlődési lehetőséggel kecsegtet, szerepet és feladatot ad, segíthet erősíteni az énképünket és önbizalmunkat, azonban ennek ára a csoporton belül megjelenő versengés. A versengés célja a csoporton belüli biztos, magasabb rangú szerep megszerzése, ami biztosítja a helyünket a csoportban.
Az evolúciós elméletre épülve értelmezhető igazán a kimaradáshoz kapcsolódó szorongásunk, hiszen azt élhetjük meg, hogy mi például nem veszünk részt a barátainkkal egy koncerten, amiről látunk egy posztot a közösségi médiában, akkor kirekesztettek vagyunk. A kirekesztettség érzés pedig fokozhatja a magányt, az elidegenedést, a sehova sem tartozás élményét, mely érzések mindegyike erős stresszforrás.
FOBO – a digitális médiából való kimaradás félelme
A FOMO egy, a digitális médiából való kimaradástól való félelem változata a FOBO (fear of being offline). Ebben az esetben félelmünk tárgya, hogy nincs nálunk telefon, esetleg az internet nem működik rajta, emiatt nem leszünk kompetensek, valami fontosról lemaradunk.
A FOBO jelenség felerősödése pedig erősítheti a FOMO érzését is, hiszen minél több időt töltünk el online, annál inkább egy digitális burokba kerülünk, mely elszigetel minket a valódi emberi kapcsolódásoktól, mely paradox módon szorongást okoz bennünk.
Miből tudhatjuk, hogy a FOMO nálunk megjelenhet?
- szorongást és stresszt élünk meg, ha kimaradunk egy programból
- feszülten figyeljük a telefonunkat, hogy mikor kapunk értesítést, vagy épp amiatt vagyunk feszültek, hogy már régen nem kaptunk, emiatt a csoport elhanyagol minket
- diszkomfort érzetet okoz nem online lenni
- állandóan összehasonlítjuk magunkat másokkal (például milyen jó egy barátunknak, ő állandóan programokra megy, mindig hívják, engem pedig nem) — s ezáltal elkezdjük leértékelni magunkat
- folyamatosan ellenőrizzük mások tevékenységét a közösségi médiában
- minden programon próbálunk részt venni, ezáltal elhanyagolva saját szükségleteinket és érdekeinket
- felvet egzisztenciális szorongáshoz kapcsolódó kérdéseket — például: Ki vagyok én?, Mi az én értékem?, Mi az életem értelme?, Fontos vagyok-e másoknak?, Fognak-e rám későn emlékezni?, stb.
Mit tehetünk a FOMO elkerülése érdekében?
A FOMO jelenség ellenpólusaként jelent meg a JOMO jelensége, mely a kimaradás örömét jelenti, s egyfajta mozgalomként hirdeti az okoseszközök félretevését és a valódi világ és kapcsolódások megtapasztalását.
Hangsúlyt helyez az offline élet fontosságára, a pozitív időtöltésre és az önfejlesztési és pihenési lehetőségekre. Ebben az elméleti keretben a JOMO-t képviselő személyek szabadon döntenek arról, hogy milyen programban vesznek részt és mi az, amiben nem.
Egyedül is könnyedén el tudják magukat foglalni, hagynak személyes teret maguknak és másoknak, nyugodtan és lazán kezelik a helyzeteket és nem telítődnek túl szociális interakciókkal vagy eseményekkel. Mindezek által csökken a stressz, elégedettség és hála érzés jelenhet meg az elért dolgok miatt, s javulhat az önértékelés.
A kimaradás öröme – Hogyan érhető el a JOMO állapota?
A JOMO az öngondoskodás (self-care) egy formája, emiatt első lépésben mindenképp határozzunk meg olyan dolgokat, tevékenységeket, melyeket szeretünk, melyekről azt érezzük hogy fontosak számunkra, amiben szeretnénk fejleszteni magunkban, vagy olyan dolgok, melyeket meg szeretnék tanulni. Próbáljuk ezeket beilleszteni a mindennapokban, s gyakoroljuk őket aktívan. Ennek ára azonban, hogy a közösségi médiában töltött idő le kell, hogy csökkenjen, s a másokra fordított idő helyett ez az idő most magunkra fog jutni.
A digitális detoxifikáció azonban csak tüneti kezelés, mely segíthet, viszont a probléma gyökerének megtalálása érdekében mindenképp érdemes a fent említett egzisztenciális szorongásból fakadó kérdésekre választ találnunk, hiszen ezekből a kérdésekből fakadhat az alap konfliktus magunkkal szemben, mely értéktelenséget, céltalanságot, önértékelési és önbecsülési problémákat okoz.
Ez törtéhet akár egyéni módon, azonban egy önismeretre fókuszáló terápiás keret is lehetőséget adhat erre, ahol megtanuljuk kezelni a hiányosságainkat, megérthetjük szükségleteinket és azok megfelelő módon való kielégítését, s megtanulhatjuk az önbecsülés és önszeretet alapjait, hogy ezeket már ne másoktól, vagy az online térből várjuk el, hanem megadhassuk magunknak is.
Felhasznált szakirodalom
- GYURIS PETRA, MESKÓ NORBERT, TISLJÁR ROLAND (SZERK.) (2016) Az evolúció árnyoldala, Akadémiai Kiadó
- https://www.psychologytoday.com/us/blog/happiness-is-state-mind/201807/jomo-the-joy-missing-out
- Przybylski, A. K., Murayama, K., DeHaan, C. R., & Gladwell, V. (2013). Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out. Computers in Human Behavior, 29(4)
A blogcikket Gór Dóra klinikai szakpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki problémájával egyedül képtelen megbirkózni, forduljon bizalommal szakemberünkhöz, akihez ide kattintva foglalhat időpontot online pszichoterápiás konzultációra.
