A halálvágynál több kell az öngyilkossághoz?!

A halálvágynál több kell az öngyilkossághoz?!

Az öngyilkosság társadalmunk vezető halálozási okai közé került az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére mégis szinte tabuként beszélünk róla. Mai cikkünkben erről írtunk részletesen.

Melyek az öngyilkosság legfontosabb aspektusai? Mik állhatnak a hátterében?

Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, amihez mentális zavarok, régebb óta fennálló kezeletlen problémák, külső körülmények vagy frissen bekövetkezett, az egyén korábbi életét  súlyosan megrendítő események, krízisek járulnak hozzá. A pszichológia szerint nincs öngyilkosságra immunis személy.

Az öngyilkosságnak hosszú története van egészen az ókortól kezdve. A mindennapos magyar szóhasználatban is számtalan kifejezés, szólás és közmondás létezik az öngyilkossággal kapcsolatban (pl.: kútba ugrik, kardjába dől), ami azt jelzi, hogy már a régi időkben is úgy gondolták, fontos felfigyelni erre a jelenségre.

Az öngyilkosság csoportosítása

Az öngyilkossággal foglalkozó szakirodalmak kétféle csoportot különböztetnek meg abban a tekintetben, hogy milyen módszerhez nyúl az önpusztító személy. Beszélhetünk drasztikus (violens) öngyilkosságról, amely következtében gyakorlatilag nincs, vagy legalábbis nagyon csekély az esély a túlélésre (pl.: önakasztás, magas helyről való leugrás).

A kevésbé drasztikus (nem violens) öngyilkosságok közé soroljuk a gyógyszerek, vegyszerek vagy gáz alkalmazását. Az elkövetési módokat tekintve a férfiak nagyobb valószínűséggel választanak drasztikus, míg a nők pedig kevésbé drasztikus eszközöket.

Az öngyilkosságot kutató szakemberek szerint egy befejezett öngyilkossághoz jóval több szükséges egyszerű halálvágynál. Egyfajta tettvágyra/elszántságra is szükség van: ez a döntő tényező, ami megkülönbözteti egymástól az életüket valóban eldobó és a halálról csak fantáziáló embereket.

Az öngyilkosság megelőzésére Magyarországon nincs országos program, pedig még mindig ötödik helyen állunk ezen a téren a világban. Aki öngyilkosságot követ el, az nem meghalni akar, csak éppen akkor annyira kilátástalannak érzi az életét, hogy nem lát más kiutat a helyzetéből, gondolatai erősen beszűkültek. Így, ha megfelelő időben kap segítséget, akkor meg lehet menteni.

Az akut öngyilkossági krízis legtöbbször az “én”-ünket alapjaiban fenyegető élmény eredményeként alakul ki. Intenzív lelki, vagy mentális fájdalom jellemzi ezt az állapotot, ami rosszabb lehet bármilyen szélsőséges fizikai fájdalomnál. Bennünket érő negatív élmények válthatják ki, mint amilyen egy kapcsolat megszűnése vagy egy társ elvesztésének a veszélye, egy kudarcélmény vagy egy fontos életcél elvesztése. A helyzet akkor válik veszélyessé, amikor kezdjük hibáztatni, gyűlölni, vagy elutasítani magunkat – vagyis, amikor önmagunk ellen fordulunk. Ha nem látunk kiutat ezekből a fájdalmas helyzetekből, bekapcsolhat egy riasztó, amit már nehéz kontrollálni. Az ember elveszti abbéli hitét, hogy ez a vészhelyzet és intenzív fájdalom valaha is el fog múlni.

A legtöbb öngyilkosságot fontolgató személy a szándékát jelző figyelmeztető jeleket, vészjelzéseket ad a környezetének. Ezt nevezzük segélykiáltásnak“cry for help”. Ha úgy gondolja, hogy egy barátja, családtagja öngyilkosságot fontolgat, akkor segíthet megelőzni az öngyilkosságot azzal, hogy felhívja a személy figyelmét alternatívákra, törődik vele, odafigyel rá és bevon a probléma megoldásába egy szakembert.

A legfőbb figyelmeztető jelek a következők:

Ezek a jelek még veszélyeztetőbbek, ha:

Mi a teendő öngyilkossági krízis esetén?

Egyénenként változik, hogy hogyan kezeljük az érzelmi kríziseket. Sokan képesek megküzdeni a lelki fájdalommal, mert megtanultak bízni abban, hogy a látszólag elviselhetetlen állapot nem tart majd örökké. A legtöbb ember számára fontos krízis esetén segítséget/figyelmet kapni olyan valakitől, akiben megbízik és akivel kibeszélheti az érzelmeit, gondolatait.

Ha valaki korábban már kísérelt meg öngyilkosságot, akkor kimondottan fontos, hogy környezete felismerje a korai figyelmeztető jeleket és azelőtt lépjen, mielőtt beindul az öngyilkos-működésmód, és az indulatok és az negatív érzelmek átveszik az irányítást. Öngyilkossági kísérlet után fontos egy személyre szabott biztonsági stratégia kidolgozása, amely segít megelőzni a valóságészlelés veszélyes mértékű elvesztését és ezáltal az öngyilkossági rizikót. A lista tartalmazhat tevékenységeket, melyek átsegítenek a beszűkült állapoton (pl. kutyasétáltatás, a szomszéd meglátogatása, bevásárlás), de mindenképpen tartalmazza azoknak a személyeknek a nevét és elérhetőségét, akikhez segítségért fordulhat. Lehetnek családtagok, barátok, lehet a lelki elsősegély telefonszáma, vagy egy egészségügyi szakember, aki megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezik egy akut öngyilkossági krízis kezelésére.

Ha magára ismert a cikkben, esetleg öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai vannak, vagy aggódik valakiért a környezetében, akkor mindenképp kérjen segítséget! Éjjel-nappal ingyen hívható a 116-123 lelkielsősegély-szolgálat.

A telefonos lelkisegély szolgálatok azért jöttek létre, hogy ezekben a beszűkült helyzetekben segítsenek, utolsó kapaszkodók legyenek. Sokszor egyetlen beszélgetés is elég, hogy az életveszély megszűnjön, és elinduljon valaki felfelé a gödör aljáról.

Bővebb információ ITT található.

Felhasznált irodalom

  • Ajtay, Gy., Bérdi, M., Szilágyi, S., Perczel-Forintos, D. (2012). Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása klinikumban. Psychiatria Hungarica. 27 (2). 92-102.
  • Gonda, X., Borbély-Ipkovich E., Döme, P., Duleba, T., Rihmer, Z. (2012). Az öngyilkosság epidemiológiája, jellegzetességei és rizikótényezői bipoláris zavarban. Psychiatria Hungarica. 27 (2). 103-114.
  • Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., & Loftus, G. R. (2005). Atkinson & Hilgard Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

A blogbejegyzést Micskei Orsolya pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra. 

Micskei Orsolya - OnlinePszichológus.net