Miről ismerhető fel a pszichopata?
Mai blogbejegyzésben a pszichopatákról írok részletesebben. Kiket is nevezünk annak? Milyen viselkedés jellemző rájuk? Milyen csoportban találhatóak meg inkább? Terápiába lehet-e őket bevonni?
Milyen történetekben szerepelnek a pszichopaták?
Amióta pszichológusként dolgozok több olyan kliens keresett fel azzal a problémával, hogy nem tud hozzátartozóján, párján, barátján, munkatársán, ismerősén kiigazodni. Megkeseríti az ő életét is az adott személy, s nem tudja mivel lehetne hatni rá, vagy jó útra téríteni őt. A történetekben elhangzik a becsapás, meglopás, agresszív viselkedés, kihasználás, felelőtlen életmód, felelősség áthárítása, bűnözés.
Ugyanakkor egy másik oldaluk is megmutatkozik ezeknek az embereknek: szórakoztató, bűbájos, magával ragadó személyekként jelennek meg, akik ígérnek, kedvesek, s meggyőző, lehengerlő viselkedést mutatnak. Bármilyen nemű páros kapcsolatokban ez előfordulhat; nő-férfi, nő-nő, férfi-férfi között is.
Ezeknél a leírásoknál felvetődik a gyanú, hogy pszichopata személlyel lehet-e dolguk a segítséget kérőknek. Részletes kikérdezés után tudom valószínűsíteni, hogy pszichopata-e az illető. Pontos diagnózist csak személyes részletes első interjú, s vizsgálat során lehetne felállítani az adott személynél, hogy vajon pszichopata-e.
Kik is a pszichopaták?
A pszichopátia szó szerinti jelentése a „lélek betegsége”, azonban a pszichopátia nem értelmezhető az elmebetegségről alkotott hagyományos fogalmi keretek között. A pszichopatáknak nem vesztik el a valósággal a kapcsolatukat, nem hallucinálnak, s intenzív személyes gyötrődést sem élnek át. Több szerző „erkölcsi elmebetegek”-nek írta le ezeket a pácienseket. Szociopata vagy antiszociális személyiségzavar kifejezést használnak a pszichopata szinonimájaként a szakemberek, mivel kevésbé keverhető össze a pszichocitizmussal, avagy elmezavarral.
A pszichopátia olyan személyiségzavar (antiszociális személyiségzavar), amely bizonyos magatartásformák és a belőlük leszűrhető személyiségjegyek jól elkülönülő halmazaként határozható meg, amelyek zömét a társadalom elítéli. A pszichopátia mind a személyiségvonások, mind a társadalmilag deviáns magatartásformák együttesét jelenti, hogy melyek is ezek, részletezem blogbejegyzésemben.
Miben nyilvánul meg, ha valaki pszichopata?
Két tünetcsoportban (érzelmi/interperszonális és társadalmi deviancia) fellelhető jellemzők mutatkoznak meg náluk.
Érzelmi/interperszonális tünetcsoportba tartozó jellemzők között találjuk a(z):
- Hamisságot és felszínességet: gyakran szellemesek, humoros és szórakoztató beszélgetőpartnerek, akik hihetetlen történeket mondanak, s jártasnak tűnhetnek különböző tudományágakban.
- Én-centrikusságot és nagyzolást: jellemző rájuk a túlzott önértékelés, fontosságtudat, nárcizmus, magukat felsőbbrendű lényeknek tekintik, akiknek joguk van öntörvényűen élni. Gyakran kérkednek szégyentelen módon.
- A megbánás és a bűntudat hiányát: nem törődnek azzal, hogy tetteik másokra milyen hatással van. Gyakran kijelentik, hogy nincs bennük bűntudat, magatartásukat racionalizálják, kész kifogásaik vannak viselkedésükre, de le is tagadhatják, hogy a dolog egyáltalán megtörtént bizonyos esetekben.
- Az empátia hiányát: képtelenek mások helyébe képzelni magukat, az embereket a vágyaik kiéléséhez szükséges használati tárgyaknak tekintik. Közömbösek mind a családtagjaik, mind az idegenek jogai, és szenvedései iránt.
- Megtévesztést és manipulációt: könnyen másnak adják ki magukat, könnyen az ember bizalmába férkőznek, amivel ellenséget és barátot is megtévesztenek.
- Sekélyes érzelmeket: nem képesek különböző érzelmi állapotok finomságainak leírására (pl. szerelmet a szexuális vággyal, a szomorúságot a frusztrációval azonosítják).
Társadalmi deviancia tünetcsoport jellemzői között felleljük a(z):
- Impulzivitás: az impulzív cselekedetek mozgatórugója egy olyan cél, mint az azonnali kielégülés, megkönnyebbüléshez jutás.
- Magatartáskontroll hiányát: hevesen támadnak vélt inzultusokra vagy megaláztatásokra, frusztrációra, fegyelmezésre. Kritikára hirtelen erőszakkal reagálnak, könnyen dühbe gurulnak.
- Az izgalom szükségletét: vágynak arra, hogy felajzottan éljenek, ahol az izgalmas dolgok történnek, mivel könnyen unatkozni kezdenek.
- Felelőtlenséget: a kötelesség és az elköteleződés nem jelent semmit számukra.
- Korai magatartási problémákat: már gyermekkorban olyan magatartási problémákat mutatnak, mint a hazudozás, lopás, csalás, gyújtogatás, vandalizmus, erőszak, megfélemlítés, kegyetlenség.
- Felnőttkori antiszociális magatartást: antiszociális és illegális tevékenységeik változatossabbak és gyakoribbak, mint a többi bűnözőké (pl.testi sértés, lopás, nemi erőszak, sikkasztás, gazdasági bűnözés, gyilkosság).
Milyen csoportokban találkozhatunk pszichopatákkal?
Sajnos nemtől, kortól, végzettségtől, munkakörtől, társadalmi státusztól függetlenül bárhol lehet ilyen személlyel összeakadni. Daniel Goleman amerikai pszichológus egyik cikkében 2-3 százalékra becsüli a lakosságban a pszichopaták arányát. Robert Hare börtönpszichológus szerint börtönökben ez az arány magasabb, ott kb. 20 százalék az elítéltek között a pszichopata.
Bevonhatók pszichoterápiába a pszichopaták?
Általában maguktól nem kérnek segítséget, hanem valamelyik hozzátartozó vagy egyéb körülmény nyomására jönnek terápiába, azonban rendszerint csak színlelik a bevonódást. Képtelenek elmélyült belső munkára, megvetnek minden tekintélyfigurát (beleértve a terapeutát is), a terápiát pedig nem veszik komolyan. Végig ülik a terápiát, azonban belátás nem következik be ezeknél a személyeknél.
Mit tegyen ha úgy sejti, hogy pszichopatával van dolga?
Egyrészt érdemes szakembert felkeresni, akivel megoszthatja kételyeit, problémáit, konfliktusait. Önismereti munka során lehet rálátni a saját gyengeségeire, megoldatlan problémáira, a kapcsolati működésére (a problémás féllel). Illetve pszichopatákról szóló könyveket is érdemes elolvasni, amely betekintést nyer a működésmódjukba. Egyes országokban a hozzátartozóknak csoportterápiás segítség is létezik.
Könyvajánló – a pszichopaták világáról
Szeretne többet megtudni a pszichopaták működésmódjáról, világáról? Robert D. Hare – Kímélet nélkül c. könyvét javasoljuk elolvasásra. Kattintson ide és nézze meg rövid videónkat a témában. További videós tartalmakért pedig iratkozzon fel YouTube-csatornánkra is!
Felhasznált és ajánlott szakirodalom:
Hare D.R. (2004) Kímélet nélkül. Háttér Kiadó, Budapest.
Babiak P., Hare D.R. (2013) Kígyók öltönyben. Scolar Kiadó, Budapest.
Stout M. (2020) Szociopata a szomszédom? Édesvíz Kiadó, Budapest.
Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.