Problémamegoldás a LÉPCSŐ modellel

Problémamegoldás a LÉPCSŐ modellel

Mindannyian kívántuk már, hogy bárcsak minden jó lenne és a gondjaink elszállnának. A problémamentes élet nagyon vonzó lehet, azonban mindig csak egy fantázia maradhat. A problémák és a problémák megoldása az élet természetes részét képezik. Képzeljünk csak el egy világot, amelyben nincsenek kihívások, akadályok, megoldandó feladatok. Lehet, hogy ideig-óráig élveznénk, de hamar unalmassá válna.

Mai cikkünkben a LÉPCSŐ modellt vesszük górcső alá, aminek alkalmazása önnek is segíthet a hétköznapokban problémái megoldásában.

A problémamegoldó képesség

A problémák tulajdonképpen megoldásra váró feladatok. Olyan feladatok, melyekre a megoldást és a választ nem tudjuk azonnal. Na, ilyenkor van szükségünk a problémamegoldó képességünkre.

A problémamegoldó képesség egy aktív megküzdési stratégia, melyet akkor alkalmazunk, amikor valamilyen nehézséggel, megterhelő helyzettel nézünk szembe, és van ráhatásunk. Ez a megküzdési stratégia lehetővé teszi, hogy megváltoztassuk vagy megszüntessük a feszültség forrását, a nehézséget okozó körülményeket.

Problémamegoldó képességünk sikerességében az egyik meghatározó tényező az, hogy miként viszonyulunk a problémákhoz, hogyan gondolkozunk róluk. Minél negatívabban látjuk a problémákat, annál nagyobb eséllyel érnek minket kudarcok a problémamegoldás terén.

Amikor a problémákról gondolkozunk, fontos, hogy hibáinkért ne okoljuk magunkat,  és ne gondoljuk, hogy valami nincs rendben velünk, hiszen mindenkinek vannak problémái és ezek az élet természetes részét képezik. Tartsuk szem előtt, hogy a problémákat meg lehet oldani, és nem kell tőlük félnünk. Legyünk kitartók és türelmesek, hiszen a problémák megoldásához elköteleződésre, energiára és időre van szüksége mindannyiunknak. Nem baj, ha nem sikerül azonnal megoldanunk őket.

A problémamegoldás lépései

A problémamegoldás első és legfontosabb lépése bagatellnek tűnhet: Ismerjük fel, hogy mi a probléma! Ha ez sikerül, akkor ráléptünk a problémamegoldás útjára, azonban még sok dolgunk van. Észre kell vennünk, hogy az adott helyzetben mit tehetünk, milyen cselekvési lehetőségeink vannak. Képesnek kell lennünk megtervezni a szükséges lépéseket és fel kell tudnunk mérni, hogy milyen potenciális akadályok merülhetnek fel. Emellett mérlegelnünk kell a lehetséges következményeket is.

Sajnos gyakran választunk olyan problémamegoldási módokat, amelyek nem segítenek minket abban, hogy előrébb jussunk. A sikeres problémamegoldás egyik legnagyobb ellensége az impulzivitás. Amikor figyelmetlenül, hirtelen és átgondolatlan lépéseket teszünk egy probléma megoldása érdekében, később könnyen visszaüthet. De az is lehet, hogy inkább az elkerülési stratégiát választjuk, például halogatunk, másokra hárítjuk a felelősséget, vagy éppen lefagyunk az adott helyzetben és nem csinálunk „semmit”.

A LÉPCSŐ modell

Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy hogyan fogjunk bele egy probléma megoldásába, jó mankót jelenhet a LÉPCSŐ modell.

  • L- Leírom a problémát: Fogalmazzuk meg a problémákat minél objektívebben, konkrétabban és egyértelműbben.
  • É- Észtorna: Gyűjtsünk össze minél több potenciális megoldási lehetőséget, ötleteljünk.
  • P- Próbáljuk ki: Próbáljuk ki gondolatban az észtorna során összegyűjtött megoldási lehetőségeket és vizsgáljuk meg, hogy melyik milyen előnyökkel és hátrányokkal járna.
  • Cs – Csináld meg!: Válasszuk ki azt a megoldást, amelyik az elemzés alapján a legjobbnak tűnik és egy cselekvési terv mentén valósítsuk meg.
  • Ő – Összejött?: Végül ellenőrizzük le, hogy mennyire volt sikeres a megoldásunk. Ha sikeres volt, megnyugodhatunk és elkönyvelhetjük a sikerünket, de akkor se essünk kétségbe, ha nem oldottuk meg a problémát elsőre. Nyugodtan valósítsunk meg egy másik megoldási alternatívát.

Ha több problémával is szembe kell néznünk, akkor a LÉPCSŐ modell alkalmazása előtt érdemes egyesével megfogalmaznunk a problémáinkat és fontossági sorrendet felállítani. Ez segíthet abban, hogy a frusztrációink ne diffúzan lebegjenek, hanem sokkal megfoghatóbbá és megoldhatóbbá váljanak.

Felhasznált szakirodalom

D’Zurilla, T. J. (1986). Problem-Solving Therapy: A Social Competence Approach to Clinical Intervention. New York: Springer.

A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, egyedül nem tudja megoldani problémáit és szakszerű segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakemberünkhözIde kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.

Maróti Eszter OnlinePszichológus.net