Interjú Györe Rita tanácsadó szakpszichológussal

Egy pszichológus esetében nagyon nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy mennyit mutasson meg magából. A szakszerű pszichoterápiás helyzet megteremtése végett fontos a távolságtartás, hogy a klienst ne befolyásolja semmilyen információ a terapeutáról. Ugyanakkor annak, akinek segítségre van szüksége, fontos, hogy legyen valami, ami segíthet a szakember választásban. Arról már írtunk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, és arról is, hogy mire érdemes figyelni, amikor szakembert választunk, sőt munkacsoportunk tagjairól is olvashatnak egy-egy rövid bemutatkozást az oldalunkon. Ezek mind szakmai szempontok. Most néhány azonos és néhány személyre szabott kérdés segítségével szeretném jobban bemutatni elhívatott kis csapatunk tagjait. Bala Beáta kérdései alapján Beck Enikő interjúja.

Következő interjúalanyom munkacsoportunk új tagja, Györe Rita tanácsadó szakpszichológus.

Rita, elsősorban az érdekelne, hogy miért választottad ezt a hivatást. Mesélnél róla egy kicsit?
A gimnázium második osztályában kezdett el körvonalazódni bennem, hogy mindenképp olyan hivatást szeretnék választani, ahol emberekkel foglalkozhatok. Kialakult bennem az a vélekedés – amit azóta is tartok -, hogy az ember és az emberi tényezők az alapjai a világunk működésének.

Aki épít, aki elad, aki útba igazít, aki az irodában ügyet intéz, mind-mind egyedi személyiség, különböző élethelyzetekkel, különböző problémákkal.

Abban is biztos voltam, hogy segíteni akarok valahogyan másoknak. Így aztán teljesen magától értetődő volt számomra, hogy ezt a hivatást választom.

Változott-e a pszichológiáról megalkotott képed a tapasztalatszerzésed során?
Az egyetemi tanulmányaim során azt éreztem sokáig, hogy túlzottan elméleti az oktatás és nagyon féltem attól, hogy mindazt, amit megtanulok, nem fogom tudni használni a való életben, és nem fogok tudni segíteni a hozzám fordulóknak. Épp ezért elkezdtem más területeken is tapasztalatokat szerezni.

Tanítottam, adatot rögzítettem, állásra jelentkezőket interjúztattam… És azt mondhatom, minden egyes tapasztalás közelebb vitt ahhoz, hogy az egyetemen tanultakat megtöltsem számomra megfogható ás alkalmazható tartalommal. Most elmondhatom, hogy az a kép él bennem a pszichológiáról, hogy ez egy olyan tudomány, ami az EMBER megismerését és megsegítését szolgálja, leír és eszközöket ad.

Mi motivál a munkádban, mi okoz neked sikerélményt?
Egy mosoly, egy felszáradó könnycsepp, egy felszabadult sóhaj – ezek mind sikerélmények. Nagyon egyszerű lenne azt válaszolni, hogy a kliens elégedettsége, ami motivál, és tölt, azonban ez nem mindig szemmel látható, és nem mindig egyértelmű.

Hiszen a klienssel való munkánk sokszor ott ér véget, ahol az ő életében egy komoly önismereti munka kezdődik el, vagy folytatódik, de akkor már nem kísérem őt az útján. Tehát meg kell tanulni a pici visszajelzésekből is töltődni. Ami még fontos, hogy mindig legyen valami új feladat, elérendő cél, ami mentén tudom követni, hogy hol tartok az utamon.

Sokakban él egy olyan gondolat a pszichológusokkal kapcsolatban, hogy ők bizony mind sérültek. Neked mi a véleményed erről? Szerinted előnye-e vagy hátrány, ha egy pszichológusnak vannak lelki sérülései?

Én magam is sokszor találkoztam ezzel a vélekedéssel, és ez bizony első hallásra nem épp pozitív képet fest a pszichológusokról. Ugyanakkor a pszichológusok ugyanolyan emberek, mint bárki más. Vannak félelmeik, rossz szokásaik, jó és rossz napjaik ugyanúgy, mint bárki másnak. Őket is érhetik traumák, előfordulhatnak elakadások az életükben. Ez van, és ez nem minősíti őket szakmai mivoltukban.

Ugyanakkor úgy vélem, a személyiség stabilitása és integritása elengedhetetlen ahhoz, hogy a pszichológus jól tudjon segíteni a hozzá fordulóknak. Ha egy pszichológus maga is megtapasztal bizonyos nehézségeket, akár krízisbe kerül élete egy időszakában, az segítheti őt segítő munkájában, akár hitelesebbé is válhat általa. Azonban ha ezeket a nehézségeket képtelen rendezni hosszabb időn át, vagy aktuálisan olyan problémával néz szembe saját életében, minta kliense, az veszélyeztetheti a segítő munkát.

Egy pszichológus a saját életében tudja alkalmazni a tanultakat, és ha igen, akkor miben nyilvánul ez meg? Természetes reakció, hogy amikor az ember tanul valamiről, akkor arra igyekszik gyakorlati példákat találni – akár a saját életéből, aktuális élethelyzetéből.

Előfordult már velem olyan ,hogy úgy éreztem, nagyon nehéz helyzetbe kerültem, nem tudok jól kezelni egy számomra érzelmileg megterhelő helyzetet. Nekem akkor a tanulmányaim segítettek tisztábban, tudatosabban rálátni a helyzetem sajátosságaira, kicsit el tudtam távolodni a problémától.

A pszichológusnak, illetve a családjának is lehet szüksége pszichológusra? Azt tudjuk, hogy elvileg egy pszichológus nem kezel családtagokat és barátokat, de a szakmaiságon túl, hogy tud mégis jól segíteni egy adott helyzetben? Miért kell a távolságtartás/magázódás a pszichológus és a páciens között?
A keretek, a távolság a pszichológust és a klienst egyaránt segítik és védik. A kliens így tudja fenntartani magában azt a képet, hogy a pszichológus egy olyan különleges ember az életében, aki biztosan segíteni akar neki. Nem úgy, mint egy barát, nem úgy mint egy szülő, akikkel szoros a kapcsolata, hanem mint egy független segítő, akinek ez a szerepe és feladata az ő életében.

A szakembert pedig abban segíti a távolságtartás, hogy a személyes érzései, tapasztalatai, a klienssel való kapcsolata ne befolyásolják őt, ne torzítsák a problémáról kialakított képét.

Milyen egy pszichológus a civil életében? Például, azok az értékek, amiket a szakmai szinten képvisel (pl. empátia, megértés…stb.), azt tartja a hétköznapokban is?
A civil életben nagyon mosolygós és barátságos vagyok. Persze, a munkám végzése közben is igazak ezek rám, de ott sokkal visszafogottabban és kontrolláltabb módon. Talán az empátia, a nyitottság, és az elfogadó odafordulás a másik ember irányába azok a jegyek, amik a civil életben és a munkám során egyaránt jellemeznek. Ezeket igyekszem tartani, de azt is fontos kimondani, hogy néha hibázom, ahogy bárki más.

Jelenleg milyen szakmai kihívások és elérendő célok vannak az életedben?
Szeretném, ha a rendszeres tanulás visszatérne az életembe. Olyan speciális módszertani képzések érdekelnek, amelyeket rögtön tudok a munkámban hasznosítani.

A pszichoterápiás munka lelkileg elég megterhelő, és ahhoz, hogy jól végezd a munkád neked is szükséged van kikapcsolásra. Hogy pihen egy pszichológus? Ki tudja kapcsolni a szakmaiságot a magánéletében?
Ki tudom és ki is kell kapcsolni, ezt szerintem lehet tudatosan csinálni. Én az aktív pihenést részesítem előnyben. Kirándulás, olvasás, sütés – számomra ez a kikapcsolódás.  

Az előző kérdésből adódik a következő is, a magánjellegű tapasztalatait be lehet, illetve be tudja építeni a terápiás munkájába? Vagy akár fordítva, a munkájából adódó tanulságot, tudja hasznosítani a saját életében?
Mindkettőre volt már példa. Különösen a szülői szerepemben éltem meg azt, hogy a munkám tapasztalatait be tudom építeni az anyaságba. A munkámban viszont éreztem azt is, hogy könnyebb dolgozni egy olyan élethelyzettel, nehézséggel, amin már magam is keresztülmentem életem során.

A személyes tapasztalatok olyan oldalára is rávilágíthatnak a kliens problémájának, ami a kommunikáció során addig kevésbé került fókuszba.

Miért fontos védeni a pszichológusnak a magánéletét, hiszen, ha többet tudunk róla, akár a bizalmi légkör kialakítása is könnyebb lenne, vagy nem?
A kliens és a segítő közt lévő sajátságos kapcsolatnak része a távolság. Kicsit misztikusnak tűnhet, de szükséges. Ha ez nem lenne, ha többet tudna rólunk egy kliens, mint amennyi feltétlenül szükséges, akkor sokkal nehezebben tudnánk a szerepünkben maradni. Könnyen előfordulhatna, hogy a kliens valahogy úgy tekintene ránk, mint egy barátjára, hisz a problémáit az ember általában a barátaival osztja meg.

Viszont a pszichológus nem akar a kliens barátja lenni, hanem segíteni akar neki – szakmailag, nem pedig úgy, ahogy egy barát segíthet. Viszont a bizalmi légkör kialakítása elengedhetetlen része a konzultációs folyamatnak, ám ezt nem barátkozással, túlzott közvetlenséggel, hanem őszinte odafordulással, értő figyelemmel érhetjük el.  

Van olyan dolog, pl. egy hobbi, amit azért szívesen elárulnál magadról?
A túrázás, az erdő látványa és illata nagyon fontos számomra, és ez mindig fel tud tölteni.

Végezetül, szerinted mitől hiteles egy pszichológus?
Talán nagyon egyszerűnek tűnhet elsőre, de számomra a pszichológus hitelességét az EMBERSÉG jelenti.

Egy személyes gondolat, kedvenc idézet, mottó:
„A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé néz, álmodik, aki befelé néz, fölébred.” C. G. Jung

Azért tetszik ez az idézet, mert azt sugallja számomra, hogy van egy belső munka, amit az embernek el kell végeznie – nem egyszer, hanem többször, folyamatosan. Még akkor is, ha nehéz, ha könnyebb lenne nem megtenni. Én segíteni szeretném az embereket ennek a munkának az elvégzésében.

Bízunk benne, hogy ezzel a rövid interjúval sikerült önnek is közelebbről megismernie csapatunk új tagját! Amennyiben úgy érzi, lelki problémájával Ritához fordulna, ide kattintva tud időpontot foglalni hozzá négyszemközti online konzultációra.

Munkacsoportunk többi tagjával készült interjúnkat pedig az “Igaz történetek” menü pont alatt tudja megtekinteni.