Külföld-Menni vagy maradni?-a kiköltözés pszichológiája
A digitális technológia fejlődésével, az utazás és a határok átjárhatóságának könnyebbé válásával jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik anyagi vagy valamilyen oknál fogva hosszabb vagy rövidebb időre külföldre költöztek. Nem kell messzire mennünk, nézzünk szét családtagjaink és barátaink között, biztosan fogunk találni olyat, aki vagy volt vagy éppen külföldön él. Már egy költözést is számos lelki folyamat kísér, hát még ha nem a szomszéd város, hanem egy új ország, új kultúra, idegen nyelv, a megszokott életünk, családunk, barátaink szeretteink hátra hagyása kíséri.
Akár azon gondolkozunk, hogy külföldre költözzünk, akár azon, hogy hosszabb-rövidebb külföldön töltött idő után térjünk haza, mindenképpen nagy változás előtt állunk. Ez a változás számos kihívással, nehézséggel jár.
A külföldre kiköltözés kérdései
Kiköltözéskor olyan témák kerülnek fókuszba, mint a beilleszkedés, a gyakran megélt magányosság élménye és az önbizalom vagy éppen annak hiánya. Bárcsak egy egyszerű recept alapján meghatározható lenne, hogy mire van szükség ahhoz, hogy beilleszkedjünk egy új kultúra, egy új ország mindennapjaiba, de ennél összetettebb kérdésről beszélünk.
Amire biztosan szükségünk lesz az a:
Mindezek mellett a tapasztalat azt mutatja, hogy a relatíve probléma mentes beilleszkedést segíti, ha képesek vagyunk humorral tekinteni az hétköznapi helyzetekre, a tolerancia, és a jó értelmi és érzelmi intelligencia. Kapcsolatteremtő és kommunikációs készségünknek is jó hasznát vehetjük.
Ijesztőnek tűnhet a felsorolás, de tartsuk szem előtt, hogy nincs olyan ember a világon, aki az említett készségek és tulajdonságok tekintetében tökéletes lenne! Legyünk magunkkal empatikusak, türelmesek – mint minden tanulási folyamat, hiszen egy új kultúrába való beilleszkedés is az, hibázással és kudarcokkal járhat a sikerélmények mellett!
A személyiség mellett az önbizalom kérdése is meghatározó. Ez az élet számos területén megnyilvánulhat. Egyrészt, ha nem beszéljük magabiztosan az adott ország nyelvét, gyakran félelmeink miatt háttérbe húzódunk, nem tudjuk megmutatni valódi énünket, úgy ahogy azt anyanyelvünkön tennénk. Másrészt nem ritka, hogy karrierünk előmozdítása áll a költözés hátterében, bizony ez is rejt magában csapdákat. Ha nem találunk munkát, úgy érezzük nem tudunk megfelelően helyt állni, önbizalmunk meginoghat akár komolyabb problémák kialakulásához, például depresszióhoz vezethet.
A „hasznos vagyok” érzése
Nem csak külföldön, hanem itthon is fontos, hogy az ember úgy érezze „hasznos”. Fontos megtalálnunk a helyünket, hogy mi a feladatunk, miben tudunk kiteljesedni. Legyen szó karrierről, a családban, baráti kapcsolatainkban betöltött szerepről, önkéntességről – tulajdonképpen bármiről – elemi fontosságú, hogy lássuk létezésünk értelmét. A külföldön élés során ennek az élménynek a megélése kulcsfontosságú lehet az elégedettség és az önbizalom szempontjából. Az, hogy kinek mikor érkezik el ez a pont, nagyon eltérő lehet, mindenki saját fejlődési útját járja be.
Az emberi kapcsolatok fontossága külföldön
Akár már a kiköltözés pillanatában nagy támogatást nyújthat, ha van aki „kint” vár minket, de a helyben köttetett barátságok, értékes kapcsolódások nagy megtartó erővel bírnak. Mind az ott maradás, mind a mentális egészség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy akár párkapcsolat, akár összetartó munkahelyi közeg, akár mély baráti kapcsolatok alakuljanak ki.
Az önismeret kulcsfontosságú
Azonban ha a költözést fontolgatjuk, a nehézségek mellett motivációnkra és néhány önismereti kérdésre is érdemes a választ megkeresnünk:
- Mivel vagyok elégedett az életemben jelenleg?
- Mivel nem vagyok elégedett az életemben jelenleg?
- Mi az amin tudok változtatni és hogyan?
- Miben tudok fejlődni, hogy elégedettebb legyek?
- Milyen előnyökkel és hátrányokkal járna a költözés?
- Képzeljük el, hogy milyen lenne az életünk, ha elköltöznénk? Miben lenne más? Mit várunk tőle?
- Milyen tényezők befolyásolják a döntésünket (félelmek, elvárások, környezet)?
- Helyezzük perspektívába és gondoljuk végig, miként döntenénk 10, 20 esetleg 30 év távlatából?
Ha az alapos mérlegelést követően a költözés mellett döntünk, nézzük meg mi történik, amikor valóban költözünk.
Oberg 4 lépésben határozta meg, hogy miként alkalmazkodunk egy új, idegen kultúrához:
- Inkubációs szakasz: Felfedezzük, megismerjük az kultúrát, az országot, a települést, a környezetünket és minket körülvevő embereket.
- Krízis: A felfedezés során egyre több különbséget, eltérést vélünk felfedezni, ami bizony zavart, félelmet és elveszettséget okozhat.
- Megértés: Elkezdjük megérteni a minket körülvevő világot.
- Megszokás: A választott hazánk kultúrájának megszokása, képesek vagyunk objektív megítélésre.
Nézzük miként folytatódik a sor, ha úgy döntünk a külföldön töltött évek utána hazaköltözünk:
- Hazaérkezés: Elbúcsúzunk a külföldön megismert és felvett életformától, gyakran veszteségként könyveljük el, melyet elgyászolunk.
- Fordított kulturális sokk: Az első négy lépés ismétlődése saját hazánkban.
- Újraalkalmazkodás: Sikerrel vesszük a hazaköltözés és a kultursokk krízisét.
Felhasznált szakirodalom:
Malota Erzsébet, Mitev Ariel: Kultúrák találkozásaNemzetközi kommunikáció – kultúrsokk – sztereotípiák
Oberg, K. (1960). Cultural shock: Adjustment to new cultural environments. Practical anthropology, (4), 177-182.
A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi egyedül nem találja a kiutat, forduljon bizalommal szakemberünkhöz, hiszen az egyéni konzultáció segíthet megoldani a problémáit!
Ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
