A krónikus betegségek pszichológiai vonatkozásai

A krónikus, élethosszig tartó betegségek egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalmunkban, s jelentős nehézséget okoznak az ellátó rendszernek és az egyénnek egyaránt. A krónikus állapot érinthet egy szervrendszert, de megjelenhet halmozott formában, illetve oksági viszonyban is, amikor egyik betegségből következik a másik.

Mai blogcikkemben a krónikus megbetegedések pszichológiai hátteréről olvashat bővebben. Maradjon velem és tudjon meg többet!

Fájdalom, veszteség, beszűkült látásmód

A pszichés tényezők hatással lehetnek a krónikus állapot kialakulására is, de hangsúlyosabb pszichés megterhelést a tünetek között szereplő fájdalmak és veszteségek jelentenek, gyakran a betegségek közvetlen idegrendszeri érintettsége miatt – például neurológiai vagy autoimmmun betegségek -, máskor pedig szekunder módon, a bekövetkezett jelentős fizikai, szociális és társadalmi változások miatt.

Emellett a krónikus betegségben szenvedők tudata bizonyos mértékben beszűkül, fókuszuk a betegségre és a betegszerepre irányul, melynek következtében nagyfokú rugalmatlanság észlelhető, nehezen tűrve a változásokat (pl. a terápia változtatását). A pszichés terhelés már a tünetek indulásától megkezdődik és élethosszig tart.

A krónikus betegség megállapítása során jelentkező érzelmek

Az első tünetek jelentkezése már aggodalommal, félelemmel töltheti el a pácienseket, mely tovább erősítheti a tünetekre való fókuszálást és egyben a betegségtudatot. A diagnózissal való szembesülés során gyakran figyelhető meg klasszikus gyászfolyamat indulása, hiszen az állapot krónikus és élethosszig tartó jellege miatt az addigi munkában és a családban betöltött szerepek megváltoznak, hosszútávon beszűkül a szociális és személyes tér egyaránt. Például a kapcsolatok megszűnnek, nem tud már részt venni bennük, a személyes tartózkodás pedig az otthonra korlátozódik.

Jelentősen romolhat az életminőség, megjelenik a tartós egészségkárosodás kockázata, új életmód kialakítására van szükség, mely sokszor akadályokba ütközik akár a tünetek, akár a páciens ellenállása miatt. A diagnózist követően gyakran figyelhető meg a tagadás fázisa, melyet a páciens mindaddig próbál fenntartani, amíg a tünetei saját maga és mások számára egyértelműek nem lesznek. Például csökken az állóképesség, testi elváltozások jelentkeznek, felborul a napi rutin, stb.

Krónikus betegség diagnosztizálása után

A diagnózis megszületését követően az induló kezelések terhe, a fájdalom is gyakran indukál a gyászfolyamat mellett komorbid pszichés tüneteket, melyek leggyakrabban a pánik, szorongás, depresszív irányú hangulati eltolódás.

Megfigyelhető, hogy a megjelenő pszichés tünetekkel egyenes arányosan a fizikai tünetek is súlyosbodnak, s egy testileg-lelkileg elviselhetetlen állapotot eredményeznek, ahol a kilátástalanság, reményvesztettség dominál.  Ezek az érzések a páciens hospitalizációjához, vagy a kezelésből való kimaradásához vezetnek. A gyász fázisában általában ezen a ponton érzékelhető a depresszió fázisa, ahol a segítő fő feladata lehet az újrastrukturálódás segítsége és a lehetőségek megtalálása a betegség elfogadásának érdekében.

A páciensek pszichés jóllétével való foglalkozás emiatt több ponton is pozitív hatású lehet. Egyrészt a betegség jelentésének, értelmének keresése hatással lehet az elfogadásra, mely a páciensek jóllétét és életminőségét fokozhatja, hatással lehet a compliance megfelelő szintjére (például orvosi utasítások pontos követése, megfelelő gyógyszerszedés, életmódváltás, kontrollvizsgálatokon való részvétel), a stresszel való megküzdési módok hatékonyságára.

Miért fontos a hatékony stresszkezelés krónikus betegségben szenvedőknél?

A hatékony stresszkezelés a kutatások alapján kulcsfontosságú a betegség fellángolások ritkításában és csillapításában. A betegség jelentkezésével és súlyosbodásával gyakran kerülnek elő szuicid gondolatok, késztetések is, a páciens úgy érezheti, hogy nem bírja tovább, így már nincs értelme az életének, emiatt az értelemkeresés nem csak a betegségre terjedhet ki, hanem egy új élet érdemességének találására is.

Ebben segíthet:

• új célok megfogalmazása rövid és hosszú távon is,
• a hit és spiritualitás,
• illetve a betegség pozitívumainak megvizsgálása (például a “Mit ad nekem a betegségem?” kérdés körbejárásával.)

Másrészt jótékony hatású lehet a pszichológus segítő munkája a páciens szociális környezetének megóvására és ezáltal a társas támogatottságára is, melynek jelenléte elengedhetetlen a krónikus állapottal való élet során.

Ön is krónikus betegségben szenved? Kilátástalannak és gyötrőnek érzi a mindennapokat? Ne késlekedjen szakszerű segítséget kérni, hiszen a betegséggel való megküzdésnek a pszichoterápia is hatékony módja lehet!

Felhasznált szakirodalom

• Borst, Joan M. (2009) The grief, loss, and coping associated with chronic illness, Szociális Szemle 2 (1-2): 5-18.
• Csókási Krisztina: Pszichoszociális alkalmazkodás rheumatoid arthritises betegeknél: pszichopatológiai és személyiséglélektani vonatkozások, Doktori (Ph.D.) értekezés, 2016
• Lévai Tünde; Kovács László; Hemelein Rita Adrienn; Kazinczi Csaba; Rafael Beatrix: Szisztémás autoimmun betegségekkel kapcsolatos pszichológiai tényezők vizsgálata (protektív és rizikótényezők meghatározása), IMMUNOLÓGIAI SZEMLE, 12 (1). pp. 21-27. ISSN 2061-0203 (2020)

A blogcikket Gór Dóra klinikai szakpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki problémájával egyedül nem tud megbirkózni, ide kattintva tud időpontot foglalni szakemberünkhöz négyszemközti online pszichoterápiára.