A nyaralás is lehet stresszhelyzet?
El lehet elkerülni a nyaralás miatti stresszt? Hát, nem nagyon. Mindenki vitatkozik, mindenki ideges, mindenki mást akar: máskor indulni, mást akar elvinni, mást akar otthon hagyni, más programot szeretne.
Ismerős érzés? Végül mégis mindig elindulunk valahogy. Megkezdődik a „hivatalos” nyaralás, a „kötelező” pihenés ideje.
De hogyan rakd le a stresszt, ha elutazol?
Legtöbbször hiába megyünk el nyaralni vagy szabadságra, a gondolataink potyautasként jönnek utánunk, miközben számos egyéb stresszforrást is tartogat a vakáció. A szabadság elsősorban rólunk kellene, hogy szóljon, mégis rengeteg az elvárás bennünk, „milyennek kellene lennie” a megélt élményeknek. Így azonban lemaradunk a saját szabadságunkról.
Támadnak a stresszorok
Sokunk már rögtön az elindulás után szorong azon, hogy vajon mit hagyott otthon, nem hagyta-e bekapcsolva a hajsütővasat, nyitva az ablakokat. Késhet a vonat, vagy durrdefektet kap a kocsi, vagy egyszerűen borzasztó a dugó az autópályán. Lehet az idő vagy a víz túl meleg, bosszankodhatunk a szállás minőségén, a napégéstől, a kullancscsípéstől, vagy attól, hogy valaki elviszi a pénztárcánkat, míg mi a vízben „önfeledten” fürdőzünk.
A tipikus nyári bosszankodások mellett gyakori az is, hogy mindent szeretnénk bele préselni ebbe a néhány napba – a látványosságokat, a legjobb éttermeket, a strandolást. Fürdőruhára kell vetkőznünk, de úgy érezzük, nem felelünk meg az elvárt „beachbody” ideának, még akkor is, ha már számtalanszor átgondoltuk, milyen fontos a pozitív testkép, az önelfogadás. Végül pedig, mivel gyakran az egész éves munka és rohanás után ebben az egy-két hétben próbáljuk visszaszerezni életerőnket, külön teherként nehezedhet a vállunkra a „két hét alatt kell regenerálódnom” követelménye.
Így a negatív gondolatok képesek átvenni az uralmat a valós tapasztalásunk helyett, és lemaradjunk a valóban történő nyaralásunkról.
Mit tehetünk azért, hogy ez ne így legyen?
Ne essünk a racionális tervezés csapdájába
Az utazás a szabadságról szól. Arról, hogy az ember elengedi magát, és arra az egy-két hétre, pár napra hagyja magát sodortatni az eseményekkel. Ahhoz, hogy úgy alakulhasson a nyaralás, ahogy nekünk a legjobb, csak annyit tervezzünk előre, hogy nagyjából melyik helyen, hány napot szeretnénk eltölteni. De ez is rugalmasan alakulhat közben.
Pakolj okosan!
Készíts egy listát arról, hogy mire lesz szükséged az út során. Ha megvan a lista, akkor pakolj be a bőröndbe mindent egy-két nappal korábban. Így van még pár nap arra, hogy eszedbe jusson, mit felejtettél ki, és pótolhatod. Ráadásul nagyon idegesítő dolog az utolsó pillanatban kapkodva pakolni, így, a gondos felkészüléssel ezt is meg lehet úszni. Javaslat az is, hogy mindemellett ne vigyél sok cuccot, cipelni nehéz, és csomó mindenre valószínűleg nem lesz szükség.
Légy spontán!
„A csodák a komfortzónádon kívül történnek.” Ha letérsz néha a járt útról, és el mered engedni a megjelölt látnivalókkal teli térképet, lehet, hogy sokkal jobb dolgok történnek veled.
Tedd el a telefont!
A mentális távollét érdekében érdemes erre az időre digitális detoxot tartanunk, és kevesebbet elővennünk a mobilunkat.
Csak létezz!
Állítsd át a kapcsolót „létező üzemmódba” a cselekvő üzemmód helyett. Légy a jelenben, és élvezd pillanatról pillanatra a szabadság apró örömeit.
Fokozatosan adj magadnak időt, ne érjen sokként a visszatérés
Tegnap még a tengerben fürdőztél, ma reggel pedig már irány az iroda. Ez a hirtelen váltás érthetően éri sokként a pszichénket. Adj magadnak időt az élmények feldolgozására, lezárására, hogy könnyebb szívvel kezdhesd el a munkát. Ilyenkor érdemes még egy-két napot kivennünk, hogy visszarendeződhessünk lelkileg a mindennapokba.
Néhány napig még légy megengedő
Természetes, ha nem megy azonnal az átállás, hiszen elménk ilyenkor még tele van a nyaralás friss élményeinek képével. Az is érthető, ha kisebb gyászérzés, szomorúság kerít a hatalmába. Hagyd felbukkanni ezeket az érzelmeket, és nyugodtan sirasd el a nyaralást.
Légy jelen a hétköznapokban is
Persze az örömök a hétköznapokban is ott vannak, és minél többet jelen vagyunk, annál inkább hozzáférhetővé válik számunkra az öröm érzete.
Ha a mindennapjainkban is sikerül „mikroszabadságokat” adni magunknak, csökkenteni a feszültséget, akkor a következő nyaralásunkra már nem hárul olyan nagymértékű elvárás-zuhatag, így gondtalanabbul élvezhetjük szabadságunkat. A szabadság rólunk kell, hogy szóljon, nekünk kell, hogy megfeleljen, nem a külső elvárásoknak. Ebbe még az is belefér, hogy egyszerűen nem utazunk sehova, csak éppen próbálunk magunkra és egymásra jobban oda figyelni.
Nem érdemes arra számítani, hogy egy kéthetes nyaralás regenerál minket, és tökéletesen feltöltődünk az év további részére. Még ha jól is sikerült a vakáció, akkor is hamar elmúlik a hatása. Ahhoz, hogy tartósan csökkenthessük életünkben a stressz káros hatásait, hogy többnyire energikusak maradjunk, sűrűbb pihenésre van szükség.
Próbáljunk meg az év során is tervezni pár napos mini-vakációkat, hosszú hétvégéket, és használjuk ezeket a feltöltődésre. Emellett napi szinten is kell egy kis kimenő mindenkinek: esténként, vagy az ebédszünet alatt csináljunk valami aktív és kikapcsoló dolgot: napi húsz perc séta ebédszünet alatt, relaxáló fürdő esténként, sport, zenehallgatás – bármi, ami másról szól, mint az ügyes-bajos dolgaink.
Ha ezt sikerülne betartani az embernek, akkor a nyaralás is hab lenne élete tortáján, nem pedig egy falat kenyér.
A blogcikket Micskei Orsolya egészségpszichológusunk írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
