Gyermekkor: Eltűnőben vagy elnyúlóban? A fejlődés mérföldkövei és buktatói

Mai blogcikkemben az előrehaladott gyermekkori érésről és a napjaink társadalmát érintő korai felnövekedés kihívásairól olvashat.

Valóban érettebbek a mai fiatalok?

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább tapasztalható, hogy a gyermekek egyre korábban érnek el bizonyos mérföldköveket és fejlődési fázisokat, illetve kezdik meg felnőtt életük egyes szakaszait. Ez az előrehaladott gyermekkori érés és korai felnövekedés új kihívásokat vet fel a szülők, oktatási intézmények és az egész társadalom számára. Ugyanakkor felmerül a kérdés, valóban érettebbek-e a fiatalok, nemcsak biológiai, de lélektani értelemben is? Mennyiben látszólagos ez a sokszor letaglózó komolyság, vagy időnként igen összetett, komplex gondolkodásra utaló megnyilvánulások?

A korai érés vagy “felnőtté válás” szempontjából meg kell vizsgálnunk biológiai, gazdasági, társadalmi-kulturális és lélektani hatótényezőket is. A cikk második felében pedig a másik oldalról vizsgáljuk meg a kérdést: Milyen szempontból ütközik nehézségekbe a valódi felnőtté válás és testi-lelki értelemben vett érettség elérése?

A felnőtté válás biológiai és fiziológiai aspektusai

Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és az orvostudomány fejlődése eredményeképpen a gyermekek ma sokkal korábban érik el a biológiai értelemben vett mérföldköveket. A serdülőkori változások, például a pubertás kezdete, a testi növekedés és a hormonális változások korábban jelentkeznek.

Hasonlóképpen az öregedés tünetei, az életmód, a táplálkozás függvényében a jóléti társadalmakban később jelentkeznek, ezzel “megfiatalítva” a mai 20-as, 30-as 40-es generációt, a korábbi hasonló életkorú csoportokhoz képest (ha nem hisszük, hasonlítsuk össze mai 20-30 évesek fotóit a 70-es 80-as években készültekkel). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a testi érés korai jelentkezése nem csak a jólét pozitív hatásait tükrözheti.

Evolúciós pszichológia kutatások mutatnak rá, hogy a stressz, egzisztenciális szorongás, családban jelentkező kötődési zavarok olyan folyamatokat indíthatnak el az egyénben, mely a minél korábbi “önállósodás”, így a korai szexuális viselkedés és párválasztás felé terelik.  

Társadalmi és kulturális hatások a felnőtté válásban

A modern technológia, az információs társadalom, illetve a tömeg- és közösségi médiának való korai kitettség (elárasztottság) azt eredményezi, hogy a gyermekek korábban értenek meg bizonyos társadalmi és kulturális összefüggéseket. Legalábbis látszólagosan, a rengeteg hozzáférhető információ hatására rendkívül szofisztikált véleményeket tudnak megfogalmazni.

A gyermekek ösztönösen, természetes módon érdeklődnek a felnőttekre jellemző tevékenységek és témák iránt, különösen a nemi identifikáció első, korai szakaszában, 5-6 éves korban (lásd papás-mamás játékok, stb.). Ekkor különösen érzékenyek a nemi szerepelvárások, kultúra és család által közvetített üzeneteire. Kisiskoláskorban, amikor a készségek gyakorlása, a teljesítményérzés kifejlődése van a fókuszban, vagy serdülőkorban, amikor saját identitásukat, önazonosságukat keresik.

A közösségi média, az internet rengeteg, könnyen elérhető (ugyanakkor ellentmondásos vagy kétséges megbízhatóságú) információt közvetít számukra. A mai gyerekek, fiatalok fejlődésében ezért fontos kihívás a digitális nevelés, illetve, hogy megtanulják kiszűrni a lényeges, vagy konstruktív tartalmakat az “információ áradatból” és tudatosan szabályozni tudják saját média-fogyasztásukat.

Egy további hatás gazdasági szempontból a gyerekeket célzó marketing kampányok (gondoljunk a játékoktól, rajzfilmeken át a gyorséttermek “happy meal” ajánlataira). A gyereket is minél korábban igyekeznek bevonni a fogyasztásba, ez által igen hamar kialakulhatnak olyan “készségek”, mint a márkatudatosság, a pénzügyi kérdések iránti érdeklődés, illetve a piacgazdaság logikájára és értékrendjére épülő “tranzakcionalista” gondolkodásmód.

A gyermekek ugyanakkor, mint “termékek” is megjelennek a piacgazdaság folyamataiban, gondoljunk például a gyermektehetségekre fókuszáló tévéműsorokra vagy éppen a gyermekszépségversenyekre, melyek a gyermekek szexualizálásának igencsak komoly morális kérdését is felvetik!

A “soft-core” vagy éppen “hard-core” erotikus és szexuális tartalmak könnyű elérhetősége egyébként is az egyik legnagyobb rizikótényezője a mai fiatalság érzelmi-lelki fejlődésének, melyen a fenti jelenségek sem segítenek.   

Az oktatási rendszer és a korai fejlődési nyomás  

Gazdasági-társadalmi rendszerünk által támasztott és generált értékrendünk az oktatási rendszerben is kifejezettebben tapasztalható egy erőteljes “versenyszellem”, pontosabban egyéni versengés és a teljesítmény-orietáció, mely gyakran a közösségi lét és együttműködés értékeinek rovására jelentkezik.

-E tekintetben a szülők által is gyakran elvárt korai fejlődési és tanulmányi eredmények miatt a gyermekeknek már korán komoly követelményeknek kell megfelelniük. Ez a nyomás az érettséghez vezető úton a gyorsabb fejlődéshez és a korai felnövekedéshez vezethet. Ugyanakkor rengeteg gyermeki szorongás forrása, vagy azok erősítője lehet, mely az önkép, az önértékelés és a személyiség általános fejlődése szempontjából nem nevezhető optimálisnak, sőt esetenként egyenesen káros.

A felnőtté válás pszichológiai hatásai

A korábbi társadalmi és biológiai érést a pszichológiai hatások is befolyásolják. A gyermekeknek előbb kell megérteniük és kezelniük komplex helyzeteket vagy információkat és ebből fakadó érzelmeiket, illetve egyre korábban kell megtanulniuk az önállóságot és az életben való eligazodást.

Mindezek eredményeképpen, noha a mai gyerekek és fiatalok látszólag sok mindenben az előző generációk előtt járnak és ezt időnként örömteli jelenségnek tűnhet (“milyen tehetséges”, “milyen ügyes, okos”, stb.) valójában a gyermekek szempontjából óriási mentális-lelki erőfeszítést és rezilienciát (rugalmas ellenállóképességet) igényel, hogy ebben a rendkívül komplex, sokszor bizonytalan, szorongást keltő és információkkal elárasztó világban eligazodjanak és megfelelően fejlődjenek.

Nagyon valószínű, hogy a fejlettebb diagnosztikai eljárások, az ellátórendszer és társadalom érzékenységének növekedése mellett ez is egy tényező a fiatalok között nagyobb számban tapasztalat pszichés–mentális zavarok megjelenésének, sajnálatos módon az ebben a korcsoportban is növekvő számú önsértő, illetve szuicid viselkedés, öngyilkosság megjelenésének.

Ezen túlmenően az én-identitás kialakítása, stabilizálása, egy életpálya melletti elköteleződés és önállódodás lélektani és gazdasági szempontból is többszörösen nehezített. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek – melyeket természetesen a fiatalok is érzékelnek – további társadalmi szorongást generálnak, ráadásul ez az egyenlőtlenség és a belőle táplálkozó szorongás annál nagyobb, minél alacsonyabb a társadalmi szolidaritás és egymás iránti bizalom szintje.

Ezen társadalmi és gazdasági folyamatok eredményeként a családi és társas kapcsolatok megtartó ereje is egyre gyengül. Így nem meglepő, hogy a “korán érő”, gyakran valóban igen tehetséges gyermekeink egy elnyúló, esetenként kilátástalannak tűnő felnőtté válási folyamatban ragadnak. Ebben a helyzetben sem a gazdasági-társadalmi önállóság, sem a valódi érzelmi biztonság és a személy autonómia-érzése, függetlensége nem tud kibontakozni, vagy nehezítetten fejlődik ki.  

Fel kell ismernünk, hogy ezek a folyamatok egész társadalmunkat értintő kérdések, melyekre szülőként, családtagként, tanárként, szakemberként vagy egyszerűen a közösség tagjaként mindannyiunknak reflektálnunk szükséges és törekedni egy olyan biztonságos, élhető környezet kialakítására, melyben lehetséges, jó és érdemes felnőni, dolgozni és önálló emberré válni.

A blogcikket  Takács Bálint pszichológus, képzésben lévő család- és párterapeuta írta. Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége problémája megoldásában, forduljon bizalommal szakemberünkhöz ide kattintva négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra.