Miért vágyunk a tiszta lapra?

Sokan tapasztaljuk életünk során – amikor egy új helyzetben találjuk magunkat -, a megkönnyebbülést: most minden tiszta lappal kezdődik. Az élmény az új kezdet lehetőségével kecsegtet és rejtett ígéretei közül kidomborodik a lehetőség: mostantól lehet máshogy.

A tiszta lapra való vágyunk életünk számos területén megfigyelhető. Egyik legjellemzőbb példájaként az újévi fogadalmak említhetők, emellett azonban megjelenhet amikor új közösséghez csatlakozunk, beiratkozunk vagy éppen sikeresen elvégzünk egy képzést, munkahelyet vagy akár karriert váltunk. Az érzés előtörhet továbbá olyan élethelyzetekben is, amelyek körülményeink változásából fakadnak. Ilyen lehet egy hirtelen jelentkező betegség vagy akár haláleset, veszteségélmény, csalódás is.

Miért is vágyunk a tiszta lapra? Miért élhetjük meg felszabadítónak az új lehetőséget? Mi lehet az oka, hogy egy új kezdet jelentős viselkedésváltozásra ösztönöz bennünket? Meddig tart ki a változás? A cikk további részében ezekre a kérdésekre igyekszem válaszolni.

Mi a tiszta lap hatás?

A szakirodalom a tiszta lap hatást (“Fresh Start Effect”) olyan pszichológiai jelenségként értelmezi, amely hatására az egyén motivációjában fokozott növekedés mutatkozik. Ez a személyes célok elérésére irányul, vagyis célorientált viselkedést eredményez olyan élethelyzetben, amikor az egyén új időszak kezdetét érzékeli.

A jelenség az időbeli mérföldkövek (“temporal landmarks”) fogalmához kapcsolódik. Ezek olyan napok, pillanatok, amelyek éles ellentétben állnak a hétköznapi események látszólag véget nem érő folyamával. Ide tartozhat tehát minden olyan – különleges – esemény, amely kiemelkedik az élet mindennapi egyhangúságából.

Egyes szerzők három típusát különítik el az időbeli mérföldköveknek, melyek:

• az általános társadalmi működésből fakadó mérföldkövek (például: egy új hét, hónap, naptári év kezdete),
• jelentős életesemények hatására megjelenő mérföldkövek (például: születésnap, esküvő, költözés, haláleset),
• figyelemre méltó közéleti események okán kiemelkedő mérföldkövek (például: sportesemények, választások).

Az időbeli mérföldkövek felelnek a motiváció növekedéséért és indítják el a viselkedéses választ. Dai és munkatársai szerint ezek az események az egyén életében új korszakokat nyitnak, amelyek magában foglalják az új lehetőségek ígéretét és önfejlesztő viselkedésre sarkallnak. Az időbeli mérföldköveknek ezen túl egyéb jelentősége is van. Megszakítja és tagolja a hétköznapokat, amely hozzájárul az emlékezés folyamatának támogatásához, a megélések integrációjához, az élmények felidézhetőségéhez, továbbá hozzáférhetővé válik a kezdeményezőkészség konstruktuma.

Miért motivál, ha tiszta lappal kezdhetünk új tevékenységbe?

A tiszta lap hatás az idői mérföldkövek hatására jelentkezik, amikor ezeket potenciális lehetőségnek értékeljük. Együtt jár viselkedéses válasszal, amelyet az esemény belső, egyéni értékeléséből eredő motiváció növekedése támogat. Felmerül azonban a kérdés: hogyan képesek ezek az események olyan viselkedésre ösztönözni, amelyet korábban akár még nehéznek, megterhelőnek is érezhettünk? Hogyan képesek aktivitást kiváltani?

Az időbeli mérföldkövek fentiekben ismertetett tulajdonságain túl nem csak a jövő lehetőségei felé irányulnak. Egyes értelmezések a lezárást és a múltbeli hibáktól való elhatárolódást is ezen eseményekhez kapcsolják. Az idői mérföldkövek tehát egyfajta pszichológiai válaszfalként is működnek, amelyek elválasztják a múlt hibáit az előttünk álló lehetőségektől. Hozzájárulnak az egyén saját idejének szervezéséhez is, és mentális elszámolási periódusokat teremtenek.

Hogyan befolyásolja tehát a motivációt az időbeli mérföldkövek megjelenése?

Egyrészt elválasztja a múltat a jelentől. Ez a határképző szerep saját énünkben is leképeződik, vagyis elválasztja a múltbeli ént a jelenbeli énünktől. A határ funkció pedig lehetőséget teremt, hogy hibáinkat a leválasztott múlt számlájára írjuk.

A folyamat eredményeként jelenlegi énünk jobb színben tűnik fel, aminek hatására megjelenhet magabiztosság érzet és az önbizalom emelkedett szintjét tapasztalhatjuk. Ez ad lendületet ahhoz, hogy a jelenben újult erővel törekedjünk céljaink elérésére. A hatást tovább erősítheti, hogy nem szeretnénk tönkre tenni a tiszta lap okozta pozitív tapasztalást. Összességében tehát a jelenség kapcsolata a motivációval a múltbeli és jelenlegi én közötti disszociáció eredménye.

Új kezdet – valóban számít, mikor vágunk bele?

A tiszta lap hatás magyarázata és az időbeli mérföldkövek közelebbi vizsgálata után érdemes az elméleti információkat a jelenség gyakorlati megjelenéséhez kapcsolni. A bevezetőben példaként hozott helyzeteket sokan új kezdetnek értékelik, amely összekapcsolódik életünk eljövendő időszakával és formálja a viselkedésünket.

Az idői mérföldkövek olyan erőforrások, amelyek segítségével könnyebbnek érződhet egyes problémák leküzdése. Az új kezdet hatására nagyobb valószínűséggel vágunk bele céljaik megvalósításába is. Ezt bizonyítják azok a kutatások, amelyek az időbeli mérföldköveket követő, viselkedés változást célzó fogadalmak időszakos növekedését mérték.

Az újrakezdésben rejlő lehetőség gondolata a mentális egészség megőrzése és a segítségkérő magatartás megjelenése kapcsán is érdeklődésre tartott számot. Azt találták, hogy az új kezdetnek címkézett helyzetek hatására csökken a segítségkérést övező stigmatizációtól való félelem. Ezzel karöltve pedig a mentális egészség megóvására buzdító preventív üzenetek terjesztése és pozitív értékelése növekszik.

Egyes kutatások pedig bizonyították, hogy a kiugró eseményt követően a tiszta lap hatást megélő személyek teljesítménye szignifikánsan magasabb, mint azon társaiké, akik az adott időszakban nem éltek át ilyen élményt.

Meddig tart ki a változás?

Az időbeli mérföldkövek bár lendületet adnak, nem garantálják a hosszan tartó változást. Gyakori jelenség, hogy az új kezdetet követően mindössze néhány napig tart ki az elhatározásunk. Ez a félbemaradt diéták, a le nem járt fitness bérletek, a megtört absztinencia fogadalmak és el nem ért villám előléptetések időszaka. A kezdeti motiváció csökkenni látszik, amely együtt jár a célok elérésére fordított erőfeszítés mértékének csökkenésével, majd pedig megszakadásával.

Ennek hátterében kutatások a célok minőségi jellegzetességeit vélték felfedezni. Ezt az elgondolást támasztotta alá, hogy különbséget véltek felfedezni a változást feladó és a döntésük mellett kitartó személyek célmeghatározása között. Azok, akik hosszabb távon mutatkoztak kitartónak, kisebb, reális és könnyen teljesíthető lépésekre bontották a célhoz vezető utat, emellett pedig céljaikat konkrétan, a mindennapi élethez illeszthető módon fogalmazták meg.

Az tehát, hogy meddig tart ki a tiszta lap hatás okozta változás, azon múlik, milyen stratégiát választunk a megvalósításhoz.

Mi a hosszan tartó viselkedéses változás titka?

Ahhoz, hogy a tiszta lap hatás számlájára írt változás tartós legyen, érdemes aktívan keresnünk a számunkra megfelelőnek ígérkező módszereket. Erre a pszichológia területe számos alternatívát kínál.

• Válaszd meg helyesen a célt!
  Hogy tartós legyen az elhatározás, érdemes olyan célokat megfogalmazni, amelyek reálisan elérhetőek és elég konkrétak ahhoz, hogy kisebb lépésekre bontható legyen a megvalósítás. Ez nem azt jelenti, hogy a kitűzött cél nem jelent kihívást, pusztán annyit tesz: elvárásaid tartható és reális keretek között mozognak.

• Tanúsíts önkontrollt!
  Már Mischel 1970-es években végzett kísérlete is rávilágított: azok az emberek, akik képesek lemondani az azonnali jutalomról, hosszú távon sikeresebbek lehetnek a céljaik elérésében. Gondolatiságában erre épít a „staying on track” technikája, amely a rövid távú célok helyett a hosszú távú tervek kivitelezésére helyezi a hangsúlyt. A technika alkalmazói igyekeznek kizárni azokat az ingereket, amelyek eltérítheti őket a kijelölt cél megvalósításához szükséges cselekvések sorozatától.

• Ismerd fel és ismerd el, amit elértél!
  A pozitív megerősítés érkezhet külső forrásból is, azonban a hosszan tartó változáshoz fontos, hogy te magad is lásd és elismerd, meddig jutottál. Önmagunk reális értékelésének része az eredményeink elismerése is. Szánj időt arra, hogy egy-egy részcél teljesítése után megállj és visszanézz: honnan indultál és mekkora utat jártál be.

• Fontos a társas támasz és a környezeted hozzáállása is!
  A környezeted visszajelzései a tartós viselkedésváltozás szempontjából fontos tényezőnek számítanak. Ha a változást a hozzánk közel álló személyek megértik és támogatják, könnyebb a dolgunk. Ellenkező esetben az új szokások is gyorsabban kopnak ki mindennapjainkból. Praktikus lehet, ha elmagyarázzuk családunknak, közeli barátainknak, miért fontos számunkra a változás, mit várunk tőle, miben szeretnénk máshogy cselekedni. Emellett pedig sok esetben számos olyan közösséghez csatlakozhatunk, amely legalább a részcélok megvalósításában támogathat.

• Légy rugalmas és ha szükséges, változtass! A tiszta lap hatás segít új lendületet adni új célok megfogalmazásában vagy akár a régi tervek megvalósításában. Érdemes azonban a megvalósítás során önreflektív jelleggel vizsgálni magunkat és a folyamatot is. Lehet, hogy a kezdetben elképzelt út mégsem járható. Változhatnak a körülményeink, a lehetőségeink és erőforrásaink. Ilyen esetben a feladás helyett vizsgáljuk meg, milyen alternatív lehetőségeink vannak, és ha szükséges, korrigáljuk terveinket.

Felhasznált szakirodalom

• Bateman, T. S., Karwan, K. R., & Kazee, T. A. (1983). Getting a fresh start: A natural quasi-experimental test of the performance effects of moving to a new job. Journal of Applied Psychology, 68(3), 517.
• Baumeister, R. F., Vohs, K. D., & Tice, D. M. (2007). The strength model of self-control. Current Directions in Psychological Science, 16(6), 351-355.
• Dai, H., Milkman, K. L., & Riis, J. (2014). The fresh start effect: Temporal landmarks motivate aspirational behavior. Management Science, 60(10), 2563-2582.
• Dai, H., Milkman, K. L., & Riis, J. (2015). Put your imperfections behind you: Temporal landmarks spur goal initiation when they signal new beginnings. Psychological science, 26(12), 1927-1936.
• Hathaway, L., & O’Shields, B. (2023). Fresh Starts. ACSM’s Health & Fitness Journal, 27(4), 7-9.
• Heath, C., Larrick, R. P., & Wu, G. (1999). Goals as reference points. Cognitive psychology, 38(1), 79-109.
• Hennecke, M., & Converse, B. A. (2017). Next week, next month, next year: How perceived temporal boundaries affect initiation expectations. Social Psychological and Personality Science, 8(8), 918-926.
• Höchli, B., Brügger, A., & Messner, C. (2020). Making New Year’s resolutions that stick: Exploring how superordinate and subordinate goals motivate goal pursuit. Applied Psychology: Health and Well‐Being, 12(1), 30-52.
• Lee, Y. J., Yoon, H. J., & Joo, J. (2023). Role of fresh start mindset framing in reducing stigma and promoting mental health help‐seeking behavior. Journal of Consumer Behaviour, 22(3), 701-720.
• Locke, E. A., & Latham, G. P. (2002). Building a practically useful theory of goal setting and task motivation. American Psychologist, 57(9), 705-717.
• Mischel, W. (1972). Cognitive and attentional mechanisms in delay of gratification. In C. L. Cooper (Ed.), Cognitive development and learning (pp. 303-340). Academic Press.
• Peetz, J., & Wilson, A. E. (2013). The post-birthday world: Consequences of temporal landmarks for temporal self-appraisal and motivation. Journal of personality and social psychology, 104(2), 249.
• Shum, M. S. (1998). The role of temporal landmarks in autobiographical memory processes. Psychological bulletin, 124(3), 423.
• Wilson, A. E., & Ross, M. (2001). From chump to champ: people’s appraisals of their earlier and present selves. Journal of personality and social psychology, 80(4), 572.

Internetes források:

• Hreha J. (n.a). What is The Fresh Start Effect In Behavioral Science?
• Fresh Start Effect – The Behavioral Scientist

A blogcikket Barna Boglárka pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, hogy mentális segítségre van szüksége, foglaljon időpontot szakemberünkhöz ide kattintva négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra.