Az önsértés okairól röviden

Az önsértés a test/szövet akaratlagos, szándékos megsértése éles tárggyal, tűzzel, ütéssel, harapással, karmolással, stb. Az önsértő viselkedés az öngyilkossághoz hasonlóan egy akut vagy hosszan tartó krízishelyzet nem megfelelő megoldásaként jelenik meg, anélkül, hogy társulna halálvággyal. Itt fontos megjegyezni, hogy az öngyilkosság fókuszában sem feltétlenül a meghalási vágy szerepel, sokkal inkább az “így nem megy tovább” gondolat, s a más élet vágya. Az önsértés funkcióját tekintve sokszor feszültségcsökkentő tevékenység, azonban hosszútávú fennmaradása növelheti az öngyilkosság kockázatát.

Mikor kezdődik leggyakrabban az önsértés? Mik a leggyakoribb módjai?

Az önsértés kezdete serdülőkorra tehető, azonban már több, korábban (már akár alsó tagozatban) kezdődő esetet is regisztráltak. Az esetek nagy százalékában segítségkéréssel ez még serdülőkorban orvosolható, azonban kezelés nélkül még felnőttkorra is fennmaradhat, mint nem megfelelő megküzdési mód. Nemek arányát tekintve a lányoknál körülbelül kétszer-háromszor gyakoribb az önsértő viselkedés, mint a fiúknál, s különbség mutatkozik az önsértés módjában is. Lányoknál a vagdosás, karmolás, míg a fiúknál az önütlegelés, égetés gyakoribb.

Milyen okai lehetnek az önsértésnek?

• agresszió és frusztráció kezelésének nehézsége vagy képtelensége, az agresszió magunkkal szembe való fordítása
• ürességtől, depressziótól való szabadulás vágya (“csak érezzek valamit”)
• feszültség csökkentése
• pszichológiai fájdalom segítése testi fájdalomba való fordítással
• önbüntetés, bűntudat enyhítése
• test feletti kontroll érzésének megélése
• biztonságérzet megteremtése
• más pszichiátriai zavar tünete (pl. depresszió, személyiségzavarok, evészavarok, ADHD, autizmus spektrum zavar, impulzus-kontroll zavarok, pszichózis, függőségek, megvonás)

Az önsértés folyamatában elérkezik az ún. katarzis pillanata, mely megkönnyebbülést, megnyugvást, ellazulást hozhat a személy számára, ezzel pozitív érzéseket előteremtve. A pozitív érzések pedig arra ösztönözhetik a személyt, hogy az önsértést, mint “megoldási módot” beépítsék a viselkedési repertoárjukba, s használják, ha úgy érzik szükségük van rá. Ezzel a viselkedés fennmarad, és megjelenik a hozzászokás veszélye.

Milyen jelei vannak az önsértésnek?

• Testszerte megjelenő vágások, hegek, sérülések, égésnyomok. Leggyakoribb hely az alkar és a combok, de kevésbé látható, könnyen takarható testfelületek is célpontok lehetnek.
• Öltözködés megváltozása, hogy a sérülések elfedhetők legyenek. Például hosszú, bő, sok mindent takaró ruhák megjelenése.
• Negatív érzelmek túlsúlya, harag, bűntudat, szomorúság, depresszió megjelenése.
• Kapcsolati elszigetelődés. Barátságokból visszavonul, nem keresi a kapcsolatokat, érdektelennek tűnik irántuk.
• Viselkedésben megjelenhet düh, agresszió, megváltoznak az evési-, alvási– és szexuális szokások.
• Romlik az iskolai és/vagy munkahelyi tevékenység.

Mit tehetünk, ha észrevesszük az önsértést?

Az önsértés, ha nem is öngyilkossági szándékból történik, akkor is veszélyes és mindenképp szakember segítsége szükséges. Szülőként, tanárként, barátként, párként, stb. fontos a felismerés és a megfelelő reakció ahhoz, hogy az önsértő ellátáshoz jusson.

Fontos az önsértőhöz való nyugodt, kis mértékben sem vádaskodó vagy hibáztató hozzáállás. Próbáljunk empatikusak lenni és támaszt nyújtani a nehézségek során, s elfogadni őt úgy, ahogy van, azzal, amit tett, még akkor is, ha ezzel nem értünk egyet. Kérdezzük őt a problémáról, de hagyjuk, hogy a saját tempójában beszéljen, hiszen nehéz és fájdalmas dolgokat kell megosztania. Hanyagoljuk megszólalásunkban a további bűntudatot keltő, bűntető vagy bíráló kifejezéseket. Bíztassuk őt abban, hogy ez egy rossz módja a problémák megoldásának és segítséggel tanulhat más, adekvátabb megoldási módokat is.

A segítségkérés történhet a hozzátartozók és az önsértő oldaláról is több fórumon. A területileg illetékes pszichiátriai osztályok, pszichiátriai gondozók, családsegítő és gyermekjólléti szolgálatok mindegyikénél képzett szakemberek segíthetik át a nehézségeken a személyt, de az iskolapszichológusok, vagy a telefonon elérhető lelkisegély szolgáltok is rendelkezésre állnak.

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Lelkisegély-vonal: 116-111, Ifjúsági Lelki Elsősegély: 137-00

Felhasznált irodalom:

https://www.drogprev.hu/images/onsertes_informacios_kiadvany.pdf
Dr. Vetró Ágnes, Dr. Pászthy Bea (szerk.) (2020) Gyakori gyermek- és ifjúságpszchiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye
Reinhardt Melinda, Drubina Boglárka, Horváth Zsolt, Kökönei Gyöngyi (2020) A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés komplex felmérése – a Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (SIQ-TR) magyar adaptációja, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 21 (2020) 121-175

A blogcikket Gór Dóra pszichológusunk írta, akihez ide kattintva foglalhat időpontot online pszichoterápiás konzultációra.