A terméketlenség kérdései

Manapság nagyon kitolódott a gyermekvállalás ideje, nem ritka, hogy a nők 35 évesen, vagy a fölött szeretnének utódot, ezért rengeteg pár kénytelen szembenézni azzal, hogy számos esetben spontán nem jön létre a terhesség. Magyarországon általában egy évnyi sikertelen próbálkozás után javasolják az orvosi kivizsgálást a pároknál. A meddőségek 90 százalékában van valamilyen kimutatható szervi elváltozás a fogantatási probléma hátterében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lelki tényezőket figyelmen kívül hagyhatjuk. Már csak azért sem, mert lelki életünk erősen befolyásolja a hormonháztartásunkat is.  Ebben az írásban azonban kifejezetten a meddőség lelki hatásaival foglalkozunk.

Mit élnek meg a meddőnek nyilvánított párok?

Amikor kiderül a terméketlenség ténye, a párok gyakran szégyent, vagy bűntudatot éreznek. Érdekes hogy a nők megkönnyebbülnek, ha beszélhetnek a fájó érzéseikről a női meddőség kapcsán, a férfiak azonban gyakran még rosszabbul érzik magukat ettől.  Az eltérő igények már önmagukban is távolabb sodorhatják egymástól a feleket.

A nőben és a férfiban is közös, hogy a meddőség ténye óriási lelki traumát okoz. Amennyiben a férfinél van olyan egészségügyi probléma, ami akadályozza a fogantatást, a párok gyakran még nagyobb szenvedést élnek meg.  A kudarcélmény ilyenkor még erősebb lehet.
A meddőségi kezelések miatt felborul a párok szexuális élete, hiszen nélkülözniük kell az örömteli fogantatás élményét. Ezt a mások számára bensőséges pillanatot nem tudják összekapcsolni a közös utód érkezésével. Ráadásul igencsak intim beavatkozásoknak néznek elébe.

Ugyancsak nehezítő tényező, hogy sok nőgyógyász a különféle reprodukciós eljárásokat egyszerű technikai kérdésként kezeli,  az érzelmek így könnyen háttérbe szorulhatnak, ami szintén lelki terhet jelent.

Fontos megnézni, hogyan hat a terméketlenség a tagokra, mint férfiakra és nőkre, illetve hogyan a párkapcsolatunkra. Mit befolyásol? Mi állhat a meddőség hátterében és mik a meddőség okai? Mit jelent a mi személyes élettörténetünkben ez a veszteség?  Átformálja-e az életfelfogásukat? Mi a gyerek  jelentősége az életemben? Mi történne, ha az orvosi beavatkozások ellenére mégsem jönne össze a baba? Mit szólna a tágabb család, a barátok, vagy a társadalom?

Milyen nehezítő tényezők vannak a meddőségi kezelések során?

Gyakran tapasztalható, hogy nagy az időnyomás, ami gátolja az érzelmi feldolgozást. Egy-egy sikertelen beültetés, vagy vetélés kapcsán elengedhetetlen a gyászfolyamat lezárása a következő próbálkozás megkezdéséig, melyről a szakmai team gyakran nem informálja kellőképpen a pár tagjait. Ez időt és megterhelő érzelmi munkát igényel.

Az is nagyon gyakori probléma hogy a nők mindent a meddőségi kezelésnek rendelnek alá. Ez érthető, hiszen fizikailag és lelkileg is nagyon megterhelő esemény sorozatról van szó, ami ráadásul igen időigényes. 

Fontos tehát beszélni ezekről a kérdésekről és az is nagyon lényeges, hogy ne csak erről szóljon az életünk. Jó stratégia, ha tudatosan odafigyelünk arra, hogy más dolgokra is szakítsunk időt. Örömet találjunk az életünkben egyénileg és párként is.

Mi segíthet?

Sokat segít, ha a terméketlenséggel küzdő párok párterápiás segítséget keresnek a fenti kérdések tisztázásához, a közös feladattal való szembenézés megtámogatására. A meddőségi kezelés ugyanis korábbi kudarcokat, veszteségeket is felidézhet, melyek ellehetetlenítik a megfelelő alkalmazkodást. További, feloldhatatlan konfliktusok forrásai lehetnek.

A hozzám forduló párok közt gyakori, hogy a meddőség hátterében a terméketlenséggel küzdő felek szüleivel való konfliktus, túl szoros érzelmi kapcsolat nehezíti a folyamatot. A korai gyermekkorunkban elszenvedett traumáink szintén tudattalanul gátolhatják a fogantatást, ahogy a ki nem mondott párkapcsolati nehézségek, elköteleződésbeli problémák is. Ezek a terápia hatására megoldódnak és nem ritkán ennek hatására spontán is megtörténik a fogantatás.

Milyen egyéb lehetőségek merülnek fel terméketlenség esetén?

Felmerül-e az örökbefogadás vagy donor sejt igénybevételének lehetősége meddőség során? Utóbbi esetben bonyolító tényező hogy a pár egyik tagja áll csak genetikai kapcsolatban a gyermekkel, ami később konfliktushelyzeteket okozhat, ezért érdemes ezekről előre gondolkodnunk.

• Miben lenne más érzés, ha ilyen felállással születne gyermekük?
• Kinek lenne nagyobb szava a nevelési kérdésekben, vagy mi történne egy esetleges válás esetén?
• Mit szólnának a nagyszülők egy nem teljesen saját unokához?
• A donornak milyen szerepe lesz az életükben?
• Fognak-e rá gondolni születésnapon vagy más családi alkalmakkor?
• Tervezik, hogy elmondják a gyermeknek hogy az egyik szülője nem vér szerinti szülő? Ha igen milyen életkorban?
• Ha esetleg lenne valamilyen egészségügyi problémája, az mennyiben változtatná meg a kapcsolatukat? Hogyan gondolnának a donorra emiatt?
• A környezetet informálni fogják a gyermekvállalásuk körülményeiről? Ha nem, mennyire fog változni a velük való kapcsolat a gyermek megszületése után?
• Mi történne akkor, ha a donor akarna kapcsolatba lépni a családjukkal?  Az örökbefogadásnál ez a kérdés még hangsúlyosabb.
• Mi történik, ha a gyermek meg akarja ismerni a vér szerinti szülőjét? Mit mondunk neki arról, miért mondott le róla?

Fontos, hogy az örökbefogadó szülő ne akadályozza meg, hogy a gyermek pozitív képet alkosson, sőt, ha akar, kapcsolatot találjon a vér szerinti szülőjével is, mert ez szolgálja az ő egészséges lelki fejlődését.

A terméketlenség, meddőség feldolgozása igen fontos, hogy a saját kudarccal kapcsolatos frusztrációnk ne gátolja a gyermekünkhöz való kapcsolódást. 
Ezekre a kérdésekre fontos már a folyamat közben gondolni,  mert az elősegíti az érzelmi feldolgozást, ezáltal  támogatja a biológiai folyamatokat is.

 

Felhasznált irodalom

Papp P. (szerk.) (2000) Párok tévúton – Új irányelvek terapeutáknak (Családterápiás sorozat 25.). Animula

További olvasnivalók a témában

Blitzer, B. (2013) Kisbabát szeretnénk: testet-lelket gyógyító program meddőséggel küzdő pároknak. Kulinária Kiadó

Bridwell, D. (2016) Gyermekre vágyva: bátorítás a meddőség fájdalmával küzdőknek. Harmat Kiadó

A blogbejegyzést az onlinepszichologus.net csapata képviseletében oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda írta. Amennyiben további kérdése lenne a meddőség okai vagy a meddőség hátterében meghúzódó betegségek kapcsán (például PCOS, avagy policisztás ovárium szindróma), forduljon szakembereinkhez! Pszichológus válaszol rovatunkban ingyenesen felteheti kérdéseit.