Párkapcsolati erőszak 1.
Ha a párkapcsolatokra gondolunk, rögtön eszünkbe jutnak a média által sugallt romantikus, szenvedélyes románcok. Ezek sajátossága, hogy jellemzően a kapcsolatok első szakaszát mutatják be. Ebben a szimbiotikus szakaszban, szinte megszűnik a „te” és az „én”, ehelyett egy szoros, szerelemmel, odaadással, udvarlással átitatott „mi” kerül a fókuszba.
Azonban a kapcsolatok az együtt töltött idővel óhatatlanul átalakulnak. Ideális esetben, évek múltán egy érett párkapcsolat részesei lehetünk, amelyben szükségleteink, érzelmeink, gondolataink teret kapnak. Azonban sajnos ez nem mindig így alakul. Sok esetben megjelenik az erőszak a párkapcsolatokban. A WHO legfrissebb adatai szerint a 15-49 év közötti nők közel 30%-a szenved el élete során valamilyen formában párkapcsolati erőszakot.
Hogyan azonosítható a párkapcsolati erőszak?
Az erőszakról alkotott képünket többek között befolyásolják a társadalmi és kulturális normák, a családi mintáink és az életünk során szerzett tapasztalataink. Nagyon gyakori, hogy sem a bántalmazó, sem az erőszakot elszenvedő áldozat nem ismeri fel, hogy bántalmazás történik. Például, ha a bántalmazót gyermekként gyakran megpofozták, elképzelhető, hogy felnőttként, azt gondolja, hogy megpofozni a másikat nem számít bántalmazásnak, teljesen normális. Pedig a bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható.
Épp ezért, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit is tekintünk párkapcsolati erőszaknak, milyen megnyilvánulási formái vannak, valamint megértsük, hogy hogyan működik az erőszak.
A párkapcsolati erőszak típusai
Amikor a párkapcsolati erőszakra gondolunk, az emberek legnagyobb része a testi erőszakra asszociál. Testi erőszaknak minősülnek egyrészt a bántalmazó cselekvések pl.: lökdösés, ütés, pofozás, fojtogatás, hajhúzás, rúgás, harapás, rázás, égetés. Valamint az erőszak ezen típusába soroljuk az alapvető fizikai jogok korlátozására irányuló cselekedeteket is pl.: mozgásszabadság korlátozása, magánélet ellehetetlenítése, bezárás, lakásból kizárás, éheztetés, szomjaztatás, víz, villany és/vagy fűtés korlátozása, tisztálkodás ellehetetlenítése, vagy éppen a szükséges gyógyszerek elérhetőségének korlátozása.
A párkapcsolati erőszak második típusa a szexuális erőszak. Bármilyen szexuális tevékenység (pl.: érintés, simogatás, aktus) kényszerítése vagy fájdalom okozása, megalázás, intim testrészek megsebesítése, vagy akár a reproduktivitással kapcsolatos jogok korlátozása pl.: fogamzásgátló módszerektől való eltiltás, abortuszra kényszerítés, mind szexuális erőszaknak minősülnek.
A harmadik, kevésbé ismert erőszak típus, az úgynevezett gazdasági és társadalmi erőszak. Ezen erőszak esetén, a bántalmazó valamilyen módon gazdaságilag vagy társadalmilag elzárja, elszigeteli az áldozatot. Ez történhet azáltal, hogy megtiltja a munkába járást, hogy saját keresettel ne rendelkezzen az áldozat, vagy ha van is keresete azt a bántalmazó elveszi és belátása szerint ad belőle az áldozatnak.
Megnyilvánulhat abban, hogy az áldozat kiadásait megkérdőjelezi, míg ő maga szabadon használja a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Az elszigetelés nem csupán anyagi síkon történhet, hanem társas kapcsolatokban is. Gyakori, hogy a bántalmazó meghatározza, hogy az áldozat kivel találkozhat, mit csinálhat, milyen ruhát viselhet. Gyakran korlátozza a kapcsolattartást másokkal.
A párkapcsolati erőszak negyedik típusa a lelki erőszak. Lelki erőszaknak nevezzük, ha a bántalmazó fontos dolgokat letagad, kontrolláló módon ellenőrzi az áldozatot, manipulál és vagy szélsőségesen féltékeny. Továbbá lelki erőszaknak minősül, az áldozat önbecsülésének módszeres lerombolása, önálló döntéseinek megkérdőjelezése, figyelmen kívül hagyása.
És végül, de nem utolsó sorban, a szóbeli erőszak a párkapcsolati erőszak ötödik típusa. Leggyakoribb formái:
- Ítélkezés: az áldozat leértékelése, minősítése.
- Hibáztatás: az áldozat hibáztatása valamiért, amiért nem ő a hibás.
- Aláásás: az áldozat önértékelésének lerombolása.
A párkapcsolati erőszak dinamikája
Lenore Walker nevéhez fűződik az „erőszak ciklusa” fogalmának megalkotása. Az elmélet segít megérteni, a bántalmazó kapcsolatok működését. Walker szerint, a bántalmazó kapcsolatok dinamikájában, 3 szakaszt különíthetünk el.
- Feszültség felgyülemlése: A szakasz jellemzője, hogy egyre több és egyre súlyosabb konfliktus alakul ki a bántalmazó és az áldozat között. A bántalmazó szinte mindenben hibát talál, míg az áldozat erőn felül próbál megfelelni az elvárásoknak, a feszültség csökkentése érdekében.
- Erőszakkitörés: A feszültség tetőpontjára hág, és egy erőszakkitörésben „oldódik”. Az erőszakkitörés lehet akár testi, verbális, szexuális, de akár gazdasági vagy lelki erőszak is.
- Mézeshetek: Az erőszakkitörést követően, a mézeshetek alatt a bántalmazó bocsánatot kér, szinte bármit megígér az áldozatnak, ilyenkor kifejezetten szeretetreméltóan viselkedik, udvarol.
Ezek a szakaszok ciklikusan ismétlődnek, dinamikájuk körforgásszerű. Fontos jellemzője az erőszak dinamikájának az eszkaláció. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy erőszakkitörések egyre gyakoribbá válnak, másrészt abban, hogy a bántalmazó által alkalmazott erőszak egyre súlyosabbá válik.
Kitől kérhet segítséget bántalmazás során?
Ha Ön vagy környezetében valaki bántalmazásnak van kitéve, az alábbi elérhetőségek valamelyikén kérhet segítséget ingyenesen:
- Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület
- Patent egyesület
- Nők joga
- Áldozatok jogai
- NANE-Patent Segítők Hálózata
- Muszáj munkacsoport
- Bántalmazás
- Áldozatsegítő központ
Felhasznált szakirodalom
- Miért marad? 2015 – Kiadja: Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen
- Women, V. A. (2021). Prevalence estimates, 2018. Americas, 25, 7.
A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben bántalmazás áldozatává vált, és úgy érzi, hogy szakszerű segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakemberünkhöz. Ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
