Családi szerepek és a szenvedélybeteg család dinamikája
Milyen hatással van az egyéni függőség a szenvedélybeteg családjára? Milyen szerepköröket különböztetünk meg egy függő családon belül? Változhatnak ezek a családi szerepkörök? Mi hozhatja el a gyógyulást és a kiutat a szenvedélybetegségből a család számára? Takács Bálint pszichológusunk cikkében a szenvedélybeteg családokról olvashat bővebben, tartson velünk!
A függőség családi probléma
A szenvedélybetegség – legyen az alkoholizmus, kábítószer-függőség vagy más addikció (pl. játékszenvedély, pornófüggőség, stb.) -, nemcsak az egyén életét határozza meg, hanem az egész család dinamikáját is jelentősen befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy ezekben a családokban a függőhöz, illetve betegségéhez való viszony a központi szervező motívum, akár nyíltan, akár éppen elleplezésére, eltitkolására való törekvések formájában.
Ezért is fontos belátnunk, hogy a függőség családi betegség, így a gyógyulás esélye is akkor a legjobb, amikor a változások (pl. terápia) az egész családot, a családi rendszert érinti. Ez a szemlélet (és a szakmai tapasztalat) tehát a családterápiát, illetve a hozzátartozók bevonásával folytatott egyéni kezelést (egyénileg vagy terápiás közösségben végzett rehabilitáció) tartja a legeredményesebbnek.
A rendszerszemléleltű terápiák egyik kiindulópontja ugyanis éppen az a megfigyelés volt, hogy az egyéni javulást gyakran gyors romlás, visszaesés követi, miután a kliens visszatér eredeti közegébe (pl. családjába).
Szerepkörök a szenvedélybeteg családokban
A szenvedélybeteg családokban gyakran kialakulnak specifikus szerepek, amelyek segítenek a családtagoknak kezelni vagy éppen elkerülni a függőséggel járó nehézségeket. Nézzük, milyen szerepek alakulhatnak ki a szenvedélybeteg családjában!
A szenvedélybeteg: ez a szerep az illető személyre hárul, aki a függőségben szenved. Ő az, aki a legnyilvánvalóbb módon érintett, és a család többi tagjára is jelentős hatással van a viselkedésével és a problémáival. Ez a szerep egyúttal gyakran lehetővé teszi alapvetőbb problémák elleplezését is a családi rendszerben (pl. a gyermek droghasználata a szülők diszfunkcionális házasságának, párkapcsolatának eltakarására szolgál).
Ezeket a funkciókat a tagok természetesen nem tudatosan alkalmazzák, célja azonban mindig a családi rendszer egyensúlyának fenntartása (mégha ez az egyensúly ártalmas is).
A gondoskodó/megmentő: ez a szerep általában a kodependens partneré, vagy esetleg valamelyik (parentifikált) gyermeké. Ők gyakran próbálnak segíteni a szenvedélybetegnek, gondoskodnak róla, és igyekeznek megoldást találni a problémára. Ez azonban gyakran kimerítő és frusztráló lehet számukra. A megmentő frusztrációját, dühét a szenvedélybeteg felett aratott apró “diadalokban” , a “jobb vagyok nálad” rejtett vagy nyílt érzéseivel kompenzálja. Így a kodependens partner tulajdonképpen a szenvedélybeteg függőségétől és saját omnipotens fantáziáitól függ.
Gyermekek esetén parentifikációnak nevezzük azt a folyamatot amikor felnőtt, szülői feladatok ellátása hárul a fiatalra. Ezek lehetnek a háztartás ellátása (egészségtelen, korához nem illeszkedő mértékben) vagy különösen olyan érzelmi-támogató vagy akár partneri szerep egyik vagy másik szülővel, mely komoly károkat okozhat fejlődő személyiségében.
A bűnbak: ez a szereplő az, aki hajlamos magára vállalni a családi problémákat a külvilágban vagy akár a családon belül is. Gyakran érzik magukat bűnösnek, hiába nincs közvetlen felelősségük a szenvedélybetegségért. Gyakori a szenvedélybeteg szülő esetén a deviáns, akár kriminalitásba hajló viselkedés, vagy akár a szerhasználat egyik gyermek esetén is.
Ezzel ezek a gyerekek “elviszik a balhét”, mintegy felmentve a függő szülőt vagy elterelve a figyelmet a valódi problémáról. A gyerekek számára ugyanis a szülő akkor is a szeretet, kötődés elsődleges tárgya, ha történetesen az a felnőtt teljesen alkalmatlan szülői feladatának ellátásra. Ilyenkor egyfajta hűség (lojalitás) érzés mentén vállalják magukra a bűnbak szerepét, hogy inkább őt büntessék, ahelyett, hogy szembe kelljen néznie saját apja/anyja viselkedésével.
A hős: szerepe a szenvedélybeteg családban gyakran a legmegosztóbb és legnehezebben kezelhető szerepek egyike. A “hős” gyakran az a családtag, aki látszólag képes kontrollálni a helyzetet vagy az alkoholistához vagy más szenvedélybetegségben szenvedőhöz kötődő problémákat. Ez a személy lehet a partner, a gyermek vagy akár egy másik rokon. Gyerek esetében általában ő a jól tanuló, jól teljesítő, “problémamentes” vagy “csoda gyerek”.
Azonban a “hős” szerepe mögött gyakran erős stressz, szorongás és kimerültség húzódik meg. Ez a személy gyakran vállalja magára a felelősséget a családi problémák megoldásáért, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a család egységes maradjon vagy, hogy elrejtse a családi tag szenvedélybetegségét a külvilág elől. Így a “hős” gyakran komoly áldozatokat hoz saját érzelmi, fizikai és mentális egészségéért.
A “bohóc“: gyakran a humor és a könnyedség álcája mögé rejti a családi problémákat és a feszültségeket. A “bohóc” általában a humor és a viccelődés eszközével próbálja enyhíteni a feszültséget, csökkenteni a konfliktusokat és megpróbálja felvidítani a család többi tagját.
Ez a személy lehet egy szülő, egy gyermek vagy bárki más a családban, aki úgy érzi, hogy neki kell felemelnie a hangulatot, hogy elterelje a figyelmet a családi problémákról. Azonban a “bohóc” szerepe alatt gyakran hatalmas érzelmi terhet hordoz. Gyakran érzelmi éretlenséggel fizetnek szerepükért, mivel nehezükre esik szembenézni saját érzéseikkel és problémáikkal. A humor és a viccek mögött gyakran szomorúság, fájdalom és magány állhat.
Fontos megérteni, hogy bár a “bohóc” szerepe átmenetileg enyhítheti a feszültséget a családban, hosszú távon nem segít a valódi problémák megoldásában. Fontos, hogy a családtagok támogassák egymást abban, hogy nyíltan beszéljenek a nehézségekről, és keressenek segítséget, ha szükséges.
A békéltető és a láthatatlan gyermek: ezek a családtagok inkább elkerülik a konfliktusokat, és igyekeznek elnyomni érzelmeiket és szükségleteiket. A békéltetők azok, akik minden konfliktus igyekeznek még csírájában elfojtani, a feleket kibékíteni, a problémákat elsimítani (vagy bagatellizálni), a helytelen viselkedést felmenteni.
A láthatlan gyermek igyekszik nem “útban lenni”, hogy jelenléte minél kevesebb súrlódáshoz, feszültséghez vezessen. Gyakran rejtett depresszióval vagy szorongással küzdenek, de nem veszik fel a harcot vagy nem kérnek segítséget.
A lázadó/viselkedészavaros: a bűnbakhoz hasonló szerep. Ezek a családtagok hajlamosak problémás viselkedésre vagy lázadásra, hogy felhívják magukra a figyelmet, vagy éppen a családi feszültségektől meneküljenek. Ők lehetnek a gyermekkori lázadók vagy kamaszkorúak, akik a függőség körüli kaotikus helyzetben próbálnak helytállni.
Változhatnak a függő családi szerepek?
Fontos megjegyezni, hogy ezek a szerepek nem állandóak, és egyes családtagok több szerepet is betölthetnek idővel. Emellett a szenvedélybeteg családokban a szerepek változhatnak a rehabilitáció vagy a kezelés során is.
A megfelelő segítséggel és támogatással azonban a családtagok képesek lehetnek megtanulni egészségesebben kezelni a függőséggel járó nehézségeket, és új szerepeket kialakítani egymás számára, amelyek támogatóbbak és kiegyensúlyozottabbak.
Felhasznált szakirodalom
- Barnowski-Geiser, Waltraut (2018): Apa, anya, pia, Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
- Berne, Eric (1984): Emberi játszmák, Budapest, Gondolat.
- Frankó András (2021): Szenvedélybeteg szülők – elfeledett gyermekek, in: F. Lassú Zsuzsa – Frankó András – Kaposiné Czinkóczki Annamária – Kormos Piroska (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban, Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 67–136.
- Hoffman Katalin (2023) Szenvedélybeteg szülők gyermekei – A diszfunkcionálisan családban való felnövekedés következményei. In: Máltai tanulmányok. 2023/1. 33-50.o. Online elérhető itt.
A blogcikket munkacsoportunk új tagja, Takács Bálint pszichológus, képzésben lévő család- és párterapeuta írta. Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége függősége kezelésében, forduljon bizalommal szakemberünkhöz ide kattintva négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra.
