Mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben? Ökopszichológia 2.
Előző cikkünkben bemutattuk az ökopszichológia fogalmát, valamint lélektani hátterét. Szót ejtettünk az ökopszichológia céljáról, valamint az alapgondolatait is bemutattunk: összekapcsoltság, természettől való elidegenedés, újrakapcsolódás önmagunkkal a többi élőlénnyel és a természettel.
Cikksorozatunk következő részében az ökoterápiáról tudhat meg többet. Olvasson tovább a részletekért!
Az egészség és jóllét alapvető kérdései
A kiindulási pont magában az „egész”-ség szóban rejlik, ami egészlegességet, azaz teljességet jelent. Tehát az egészség a teljességhez való kapcsolódás, az egységbe illeszkedés, ami leginkább a mindent átható ciklusok (pl. napi, holdfázis, éves), áramlások (pl. Napból jövő energiaáramlás) és ritmusok (pl. cirkadián) formájában jelenik meg.
Egy komplex élő rendszer esetében – akár egyéni vagy bolygószinten nézzük – a fenntarthatóság három elem függvénye:
- életerő – a rendszer aktivitását jelöli
- szervezettség – a rendszer elemei közötti kapcsolatok sokfélesége
- ellenálló képesség – az az adottság, a külső környezeti hatások ellenére a szerkezetét és működési mintázatát viszonylag stabilan meg tudja őrizni.
A rendszerek szervezett komplexitások, amelyek egymásba ágyazottak, aminek a következménye, hogy folyamatosan energiát, anyagot, információt cserélnek a környezetükkel.
A minket körülvevő rendszerek jellemzői:
- Szinergia: az egész több mint a részek összege – a rendszer sajátosságai nem következnek, nem jellemezhetők az elemek sajátosságai, tulajdonságai alapján.
- Önszabályozás: mely a visszacsatolás, feedback által dinamikus egyensúlyt hoz létre, képes a változó körülményekre reagálni. Az önszabályozás (a termodinamika második törvénye alapján) negatív antrópiát valósít meg, azaz a szétesés, a pusztulás ellen hat. Ez azt jelzi, hogy hacsak kívülről nem jut energiához egy rendszer, akkor a bomlás, a szétesés, a szervezetlenség felé fog haladni.
- Önszerveződés: ez egy ciklikus, belülről szerveződő folyamat, melyben a differenciálódás és integrálódás folyamatosan váltják egymást.
A rendszer jellemzőinek a leírását olvasva láthatjuk, hogy ráillenek akár egy ember szomatikus vagy teljességében testi-lelki működésére, de egy közösség, társadalom, egy erdő, vagy akár a Föld rendszerműködését is nagyon jól jellemzi. Ez is az egybeágyazottságot jelzi.
Az elméleti áttekintés után nézzük meg a gyakorlatot.
Mi az az ökoterápia?
Az ökopszichológia gyakorlati részét, az alkalmazott ökopszichológiát ökoterápiának nevezzük.
Az ökoterápia szervesen kapcsolódik a harmadik alapgondolathoz, a több-mint-emberi-világhoz való újrakapcsolódáshoz, hisz a természettel, a bolygóval való kapcsolat helyreállítása mindkét irányban harmonizáló, gyógyító hatással bír. Ebben a folyamatban maga a kapcsolat a hatótényező.
Ahhoz hogy az újrakapcsolódás létrejöjjön a rendszerbe ágyazottságunk megélésének, a perspektívaváltásnak és ezek hatásaként a paradigmaváltásnak is meg kell történnie. Mivel ez egy folyam, az ökoterápia megkülönböztet első és második szintű ökoterápiás gyakorlatokat, melyekre egy skála két végpontjaként tekint, és melyek között nagyon sok átmenet lehet.
Az első szintjénél a természet eszközként szerepel, valójában ez még nem tekinthető ökopszichológiai szemléletű tevékenységeknek. Ez a szint még emberközpontú, csupán a tünetek enyhítésére fókuszál, mellyel továbbra is fenntartjuk a probléma magvát, hisz megmarad az elkülönültség és a felsőbbrendűség illúziója. A cél az egyén egészségének javítása vagy a rekreáció.
Az ökoterápia második szintjén egy kétirányú, kölcsönösségen és egybeágyazottságon alapuló kétirányú gyógyító kapcsolat, újrakapcsolódás kialakítása a cél. „Nem a beteg egyén gyógyítását helyezi a fókuszba, hanem elsősorban a természettel való patologikus kapcsolatunk gyógyítását.” (119. old.)
Nem annyira maga a cselekvés, ami az újrakapcsolódást elősegíti, hanem az, hogy azt a tevékenységet milyen megéléssel, fókusszal, hogyan csináljuk. Például egyes extrém sportok is lehetnek ökopszichológiai alapú tevékenységek, ha nem az adrenalintöbblet, az izgalom a megélés lényege, hanem a természettel való kapcsolódás, egybeolvadás. A környezetvédelmi akciók – amennyiben nem a „megmentés”, azaz nem a tüneti kezelés a célja, hanem észlelési és gondolkodásbeli változás, perspektíva- és paradigmaváltás -, akkor az is lehet ökopszichológiai alapú (közösségi) tevékenység.
Az ökopszichológiai tevékenységek és kezelések két típusa
- Szervezett tevékenységek, melyek vezető/facilitátor által irányított folyamatok:
A vezetők/facilitátorok lehetnek specifikus végzettséggel rendelkező szakemberek (ökopszichoterapeuta, ökopszichológiai tanácsadó, ökológus stb.), de vannak tevékenységek, melyek kevésbé kötöttek specifikus végzettséghez.
Nem specifikus képzettséghez kötött pl.: vadvilág megfigyelése, mezőgazdasági munkák, állatgondozás farmon, természeti kézművesség, légzőgyakorlatok stb. Ez utóbbi esetben nagyon fontos a tevékenység célja, fókusza. A specifikus képzettséghez kötött tevékenységekről később lesz szó. - Spontán tevékenységek, melyek külső szervezés nélkül valósulnak meg, belső indíttatásból. Pl.: séta erdőben, kertészkedés, háziállatokkal együttlét, fürdés élővizekben, ablakon kinézés zöld természetre stb.
Mint a fentiekből jól látható a természethez való kapcsolódás önmagában is gyógyító hatású lehet. Az egészség, mint a a teljességhez való kapcsolódás három elem függvénye: életerő, szervezettség és ellenálló képesség.
Összefoglalás
Az ökoterápia, más néven természetterápia vagy zöld terápia, olyan módszer, amely a természet közelségét és a természeti elemeket használja fel a fizikai, mentális és érzelmi jólét javítására. Az ökoterápia különféle formákban alkalmazható, például séta az erdőben, kertészkedés, állatokkal való interakció, vagy egyszerűen a természet megfigyelése.
Az ökoterápia egy holisztikus megközelítés, amely a testi, szellemi és lelki egészség javítására törekszik, a természet gyógyító erejét kihasználva.
Ökopszichológiával foglalkozó cikksorozatunk befejező részéből megtudhatja, hogy az ökoterápia mely területeken és milyen mentális problémák esetén nyújthat segítséget.
Felhasznált irodalom:
Molnos Zselyke (2020): Ökopszichológia-alapkönyv. Budapest: Ökopszichológiai Intézet
A blogcikket Jakabos Hadassa felnőtt klinikai szakpszichológus, terapeuta, business coach és szaktanácsadó készítette. Amennyiben önismereti terápiába kezdene, forduljon bizalommal szakemberünkhöz, akihez ide kattintva foglalhat időpontot online pszichoterápiára.
