Az aviofóbia – Hogyan győzzük le a repüléstől való félelmet?

A Covid19 járvány korlátozásai és újabb hullámainak lecsengése óta az elmúlt időszakban ismét gondtalanul növekedésnek indult a repülőturizmus: növekvő tendenciát mutat az üzleti utak, a nyári időszakokra/szabadságokra tervezett repülések száma. Sokan szeretik a repülést és szívesen választják ezt a közlekedési formát. Előfordulhat azonban, hogy az utazás nem minden esetben örömteli, főleg akkor, ha repülőn kell töltenünk néhány órát a levegőben.

A fapados légitársaságok megjelenésével egyre többeknek lehetősége adódik a repülőn való közlekedésre – noha ez nem volt mindig így. A repüléstől való félelem (repülésiszony) viszont a mai napig egy létező és sajnos sokakat érintő fóbia, hiába az egyik legbiztonságosabb közlekedési módszer a légi közlekedés, hiszen jelentősen kevesebb baleset (légikatasztrófa) történik egy repülős út során, mint pl. autóban vagy egyéb tömegközlekedési eszközön.

De mi váltja ki a repüléstől való félelmet? Mi az oka a szorongás és stressz megjelenésének, ha repülőre szállunk? Miért alkohollal kezeljük ezeket az érzéseket, és mi lehet rá a jó megoldás? Mai cikkünkben a repülésiszonyról, vagy másnéven az aviofóbiáról tudhat meg többet. Maradjon velünk és olvasson tovább!

Mi állhat az aggodalom hátterében a repülés során?

A honfitársaink túlnyomó többsége küzd a repülés okozta szorongással. Kutatások szerint Magyarországon a népesség 45% igyekszik sajátos, egyéni módon leküzdeni ezt a repülés okozta stresszt, amit szaknyelven aviofóbiának hívunk. A repüléstől való félelem (repülésiszony) vagy specifikus fóbia egy olyan jelenség, amely egyeseknél már a repülés gondolata esetén is fennáll.

Sokan a félelmet vagy akár pánikot okozó eseményt azért érzik, mert úgy vélik, hogy nem tudják kontrollálni a repülési helyzetet, kiszolgáltatott állapotba kerülnek. Ekkor például az aggodalmaskodás tünete azért alakul szorongássá, mert a személy feszültséget él át, hiszen a légi járművet órákig nem lehet elhagyni.

Milyen gyakorisággal fordul elő az aviofóbia? Milyen tünetei vannak a repüléstől való félelemnek?

Az aviofóbia nőknél jellemzőbb, mint a férfiaknál, és meglepően pont a fiatal felnőtteket érinti leginkább. A magyarok többsége nem stresszel az út előtt, a válaszadók 55 %-a keres megoldást, amely segítségével oldja vagy legyőzi a stresszt és/vagy a szorongást, és mindösszesen csak az utasok 25-26 %-a – figyelemelterelés céljából- igyekszik lefoglalni vagy szórakoztatni önmagát (zenehallgatás, filmnézés) repülőútján. (Pl. alvás, alkoholfogyasztás, nyugtató hatású gyógyszerek, készítmények.)

Hazai és nemzetközi kutatások szerint minden 10. ember megpróbál az út alatt végig vagy sokáig aludni, és több mint 10%-uk nyúl alkoholhoz, gyógyszerhez (helytelenül), hogy feloldja a szorongását.

A nők 47%-a, férfiak 43 %-a vallotta azt, hogy egyedi, sajátos megoldásokat keres, ugyanakkor mindkét nemből a figyelemelterelés (zenehallgatás, olvasás, beszélgetés) mellett tették le a szavazatukat. Az utazók közül 6%-a bort vagy rövid italt iszik, 3%-a pedig nyugtatót szed az repülés alatt.

Az alkohol és a gyógyszer használata férfiaknál gyakoribb, a nőknél majdnem minden ötödik fiatal felnőtt át szeretné aludni az teljes utat a felszállástól a landolásig. Ha generációkra vetített statisztikát nézzük akkor az Y-generáció 53%, az X-generáció 60%, míg a baby boomerek 73%-a egyáltalán nem izgul a repülés miatt.

A kutatások kiderítették és egyöntetű véleményt alkotnak: ahogy egyre felnőttebbé válunk és érik a személyiségünk, úgy okoz egyre kevesebb stresszt, frusztrációt a rövidebb vagy hosszabb repülőút. (lásd: mini kutatások a kiwi.com generációkra lebontott reprezentatív kutatásai)

Mi váltja ki a repülésfóbiát?

Több tényező okozhatja, komplex ok-okozati összefüggésekre vezethető vissza.
Ilyen például egy vagy több negatív személyes életesemény bekövetkezése, valamely kellemetlen tapasztalat a turbolencia, rossz időjárás miatt. Előfordulhat ún. rossz landolás, vagy sok ideig tartó várakozás miatti diszkomform érzet.

Ha általánossá válik a szorongás (pl., ha még sosem repült valaki), vagy valamiféle kiszolgáltatottság–bezártság érzés indul el, s átfogóan jelentkezik a folyamatban. Megtörténhet, hogy egy másik ember hatására alakul ki erős frusztráció, aki például egy, a múltban már átélt veszélyes, negatív repülési helyzetet vetít ránk. A másik ember félelmének átragadását imitációs tanulásnak nevezzük. Ilyen esetben akár változó intenzitású testi tünetek is felléphetnek a szorongási folyamatban, például verejtékezés, remegés, szapora légzés, gyors szívverés, (palpitáció), légzési panaszok, fülzúgás, szédülés, körömrágás, ujjal való dobolás, babrálás keseríti meg az előzetesen kellemesnek ítélt, anticipált történést.

Megoldás az aviofóbia leküzdésre

• Ha tartunk a repüléstől, vigyünk magunkkal olyan tárgyat, fényképet, egyéb relikviát, amit otthonról hoztunk és a poggyászban elfér, és megnyugtatnak minket: (pl. kényelmes puha takaró, kis kabala).
• A beszállókártya legyen mindig előre kinyomtatva, az útlevél és egyéb papírok mindig legyenek kéznél, gyorsan és könnyedén elérhető helyen. (Ügyeljünk rá, hogy ne rakjuk le sehová és ne felejtsük pl. az illemhelységben!)
• A reptérre érkezés időben történjen meg (2-3 órával előtte), ez megelőzi a zaklatottságot és a kapkodás miatti zilált lelkiállapot kialakulását.
• Segíthet bizonyos relaxációs technikák alkalmazása út közben: érdemes már utazás előtt letölteni az elektronikai eszközünkre.
• Nagyon jótékony hatású a helyes légzéstechnika, amely egyfajta egyenletes légzést takar: a belégzés/kilégzés egyensúlyi ismételgetésével elért stabil, nyugalmi állapotot érhetünk el.

A helyes légzés technikája – gyakorlat

A megfelelő hasi légzés segíti az ellazulást és hosszú távon is segít megőrizni nyugalmunkat. Gyakoroljunk otthon (előző nap este) a következők szerint: feküdjünk a hátunkra, tegyünk egy könyvet a hasunkra, és lélegezzünk olyan módon, hogy a könyv egyenletesen süllyedjen és emelkedjen a hasfalunkon.

Egy belégzési ciklus 3 mp, és a kilégzés periódusa is ugyanennyi legyen, melyet ismételjünk, azaz 10-15 alkalommal cseréljünk levegőt tüdőnkben. Lassan és mélyen végezzük a légvételeket!

Ami még jót tesz az aviofóbia leküzdésére

• Nézzünk szembe a félelmünkkel!
  Készítsünk előre listát a bennünket érhető szorongató helyzetekről, legyen forgatókönyvünk a lehetséges szituációk megfelelő kezeléséről.
  Mindig kezdjük a legkönnyebbel: például képzeljük el ülőhelyünk megtalálását a repülőgépen. Magunkban játsszuk le, modellezzük a helyzetet, szinte „lelki szemeinkkel” lássuk, ahogy végig megyünk a folyosón, és székünkhöz érve felpakoljuk a saját kézipoggyászunkat.

• Fogadjuk el, ne pedig várjuk a félelmet!
  Ha turbolenciába kerül a gép, ne kergessük magunkat pánikállapotba, hanem kezeljük helyes mértékű komolysággal a helyzetet, de egyáltalán ne értékeljük túl az eseményt. Építsünk fel magunkban biztonságérzést, alakítsunk ki bizalmat a repülés technikai aspektusával kapcsolatban, érintőlegesen ismerjük meg, nézzünk utána a pilóta repülőgép kezelésnek.

• Nyugtató gyakorlatok
  Olyan lazító/ nyugtató gyakorlatokat végezzünk, melyek gépen is kivitelezhetőek. Nézzük a tájat, ami lefoglalja a koncentrációnkat, lazuljunk el és tereljük el figyelmünket a zavaró zajokról.

5 extra tipp az aviofóbia leküzdéséhez

• Kapcsoljuk be a szellőzőt, légbefújót, egy érdekes könyv, vagy hangos könyv csodákra képes.
• Jótékony hatású az ún. negatív gondolatok gondolatstop segítségével történő leállítsa.(„Állj, ezt ne csináld!)
• Fontos a repülőút alatti többszöri helyzetváltoztatás, szerencsés, ha a hosszú út alatt felállunk és nyújtózkodunk, hiszen ezáltal a keringési rendszerünket is megkíméljük.
• Ne felejtsük el, hogy a gyógyszerek, nyugtató hatású készítmények alkalmazása nem túl jó megküzdési mód: a magasság miatt ezek élettani hatásai megváltozhatnak.
• Ugyanez igaz lehet az alkoholra is: a rövid ital (is) erősebben hat, hamarabb megterhelő a szervezetünkre, ráadásul erősebb szorongást, vagy pánikrohamot válthat ki.

Felhasznált szakirodalom

Dr. Edmund J. Bourne: Szorongások és Fóbiák gyógyításának kézikönyve, Édesvíz Kiadó, 2010.

A bejegyzést Lengyel Katalin egészségfejlesztő sportpszichológusunk írta. Úgy érzi, hogy a repülésiszony megkeseríti az utazásait, ezáltal a szabadság, nyaralás időtartamát? Akkor érdemes szakemberhez fordulnia, ugyanis a megfelelő relaxációs technikák elsajátításával és egyéb pszichoterápiás módszerekkel csökkenthető vagy akár meg is szüntethető ez a félelem.

Amennyiben az aviofóbia leküzdésében szakszerű segítségre van szüksége, ide kattintva foglalhat időpontot négyszemközti online konzultációra.