Holiday Blues: avagy valóban a legvidámabb ünnep a karácsony?

Holiday Blues: avagy valóban a legvidámabb ünnep a karácsony?

Mai cikkünkben azt nézzük meg, hogy mit tehetünk a karácsonyi időszakban jellemző levertség, lehangoltság, vagyis a Holiday Blues ellen.

A karácsonyt ünneplő kultúrákban az ünnepet megelőző időszakot a készülődés és várakozás jellemzi. Korunk információs felületei már hetekkel karácsony napja előtt hívják a figyelmünket színes ajándékötletekkel és programlehetőségekkel.

Hirdetések özönlenek akciókról és készletre kerülő termékekről. Előkerülnek a szakácskönyvek is és a háztartásokat a frissen sült sütemények szívmelengető aromája járja át. Karácsony este közeledtével pedig egyik pillanatról a másikra megjelennek a szebbnél szebb fenyőfákat kínáló árusok nyers örökzöldek illatával koronázva meg a készülődést.

Az ünnepek és a készülődés időszaka az együtt töltött idő jelentőségét is hirdeti. A baráti találkozások, céges karácsonyi bulik, családi kapcsolatok szorosabbá fűzése sem nélkülözhető eleme az igazi karácsonyi hangulatnak. Különösen, ha forró italok és meleg vacsora mellett élvezhetjük egymás társaságát.

Mit nevezünk Holiday Blues-nak és hogyan kapcsolódik a karácsonyhoz?

A pszichológia területén számos szerző vizsgálta az ünnepek lélektani hatását. A széles körben végzett vizsgálatok igazolták, hogy a karácsony befolyásolja szubjektív jóllétünket. Az év ezen időszakában elvárásként jelenik meg a boldogság, az öröm, az elégedettség és hála megélése. Ez az elvárás azonban a vizsgálati eredmények szerint a populáció közel negyedénél beteljesületlen marad.

Az ünnepi készülődéssel a mindennapi teendők bővülése, a napi rutin változása és a beteljesületlen elvárások, a karácsonyi időszakban megjelenő levertséget, általános rosszkedvet, kilátástalanságot és a depresszió tüneteit idéző időszakos állapotot eredményezhetnek.

Ezt az állapotot a szakirodalom Holiday Blues névvel illeti. A Holiday Blues tünetei leginkább azokat érintik, akik elszigetelődve élnek, társas kapcsolati hálójuk pedig kevésbé kiterjedt.

Hogyan alakul ki a Holiday Blues?

A karácsonyt megelőző időszak bevezetőben kiragadott jellegzetességei egykori történelmi és vallási hagyományok emlékét őrzik, amelyek kiegészültek a modern kor elemeivel. A sokak által kedvelt szokásoknak azonban van egy, a csillogó reklámokkal jól titkolt oldala is.

A karácsonyt ünneplő populáció tagjainál az ünnepet megelőző időszakban jellemzően megnövekszik a frusztráció és a distressz mértéke. Ennek számos oka lehet. A reklámok által közvetített ajándékötletek és programlehetőségek vágyat keltenek, amelyek azonban sok esetben beteljesületlenek maradnak. Sokan például anyagi okok miatt nem engedhetik meg a vágyott termékek megvásárlását, esetleg munkahelyük és az aktuális beosztásuk nem teszi lehetővé, hogy részt vegyenek a meghirdetett programokon.

A Holiday Blues jelenségéhez hozzátartoznak a megváltozott étkezési és aktivitási szokások is. Az ünnepi időszak tradicionális fogásai sokszor nehezen emészthető ételek, a hideg, sötét idővel pedig csökken a fizikai aktivitásunk. A napi akár többszöri, nehéz, kalóriadús fogások mellől így elmarad a mozgás, amely az emésztés mellett az általános közérzetünket is javíthatná.

Az év ezen időszakában kultúránk és hagyományaink is lehetőséget teremtenek a kapcsolódásra. Az adventi időszakban, karácsonykor és újévkor is kiemelt szerepet kapnak mindennapjainkban a családi és baráti kapcsolataink. Emlékezünk és új élmények mentén kapcsolódunk egymáshoz.

Az alapvetően társas kapcsolatok ápolását és az otthon melegségét hirdető ünnep további árnyoldala, hogy marginalizálja azokat a személyeket, akik élethelyzete nem teszi lehetővé a kapcsolódás örömének átélését. A magány megélése ezekben a napokban jelentős szenvedésnyomást eredményezhet. Azok esetében pedig, akik kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek, az előkészületek okozta distressz megjelenhet családi konfliktusok formájában.

Emellett a karácsonyi partikon tendenciózusan előforduló fokozott alkoholfogyasztás, az előkészületek, továbbá az év végi egyéb teendők okozta fáradtság a konfliktusok baráti és munkahelyi közegben történő megjelenésének valószínűségét is növeli.

Összességében tehát a Holiday Blues kialakulásáért az előkészületek okozta distressz és családi konfliktusok, a fokozott alkoholfogyasztás, a kevesebb testmozgás, az időjárás sajátosságai és az ünnep kapcsán felmerülő anyagi terhek együttese felelős.

Miért fontos ismerni a Holiday Blues jelenségét?

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy az ünnepet megelőző időszak terheivel együtt jár bizonyos megbetegedések tüneteinek kiújulása, súlyosbodása. A szakirodalom a következő kiemelt kategóriákat említi:

  • karácsonykor megnő a légzőszervi és keringési rendszert érintő ellátást igénylők száma,
  • felerősödnek a mentális betegségek tünetei és növekszik a pszichiátriai ellátások száma,
  • a halálesetek aránya is magasabb az év többi időszakához mérten (egyes kutatások ezt a kórházi statisztikák alapján 22%-ra teszik),
  •  magasabb az öngyilkossági kísérletek aránya az év többi időszakához mérten.

Hogyan védekezhetünk a Holiday Blues tüneteivel szemben és hogyan segítsünk másokon?

Olvasva a fentieket felmerülhet a kérdés: hogyan kapcsolódhat mégis az általános boldogság képe az ünnepkörhöz? Ezen a ponton érdemes emlékeznünk az ünnep eredetére és jelentésére.

December végére esik a téli napforduló, ami századok óta fontos szerepet játszott az európai népek történetében. A téli napforduló jelezte, hogy a tél legsötétebb szakaszát felváltják a hosszabbodó nappalok. Ennek köszönhetően már jóval a kereszténység megjelenése előtt is az év ezen szakaszában ünnepelték a fényt és a születést Európa-szerte.

Hagyományaiban ehhez kapcsolódik a keresztény ünnepkör eseménye is: az emberiség ajándékot kap, amely nem más, mint a remény. A remény fogalma, jelensége olyan állapotot jelöl, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mindennapjainkat befolyásoló változó és sokszor kiszámíthatatlan tényezők ellenére is bizakodva tekintsünk a jövőre. Olyan erőforrás, amely motiváló erővel bír és segíti az adaptív megküzdést. Kapcsolatban áll az általános elégedettség állapotának megélésével, csökkenti a szorongást és mérsékli a stresszes életesemények negatív következményeit.

A történelmi hagyományokra emlékezés és az alapvetően pozitív pszichológiai megközelítés mellett azonban gyakorlati lépésekkel is tehetünk a Holiday Blues tüneteinek enyhítése érdekében. A kutatások alapján reményt élhetünk át, amikor úgy érezzük, van képességünk és ráhatásunk életünk eseményeire. Hasonlóan érezhetünk, amikor egy konfliktushelyzetben megértéssel és megbocsátással fordulnak felénk. Emellett segíthetünk, hogy a környezetünkben élők számára is mérsékeljük a jelenség tüneteinek erősödését.

Hogyan védekezzünk mi magunk?

  • Állj meg és figyeld meg, hogy vagy! Az ünnepi készülődésben megjelenő elvárások kimerüléshez vezethetnek. Szánj időt magadra és figyeld meg, hogyan érzed magad. Ha szükséges, adj magadnak időt a feltöltődéshez.
  • Tűzz ki reális célokat! Az év vége nem csak az ünnepi készülődés, hanem az évzárás időszaka is. Gondold át és tervezd meg a teendőket. Hagyj időt magadnak a feladatok elkészítésére.
  • Maradj aktív és sétálj a szabadban! A mozgás segít a kikapcsolódásban, töltődésben. Kapcsolódj a természethez!
  • Mérsékeld az alkohol és nehéz ételek fogyasztását! A karácsonyi fogások után fellépő fáradtság, nyomottság nem tűnhet különösebben kellemetlennek, fontos azonban, hogy a megváltozott étkezési szokások, különösen mozgásszegény életmóddal társulva hosszabb távon fejthetik ki negatív hatásukat. A fokozott alkoholfogyasztás pedig a már ismertetett módon veszélyeztetheti az együtt töltött idő minőségét.
  • Állíts határokat és ha szükséges mondj nemet! Az előkészületek során is szembesülhetünk olyan elvárásokkal, amelyek teljesítése nem megoldható. Gondold át és ha szükséges mondj nemet a kevésbé fontos találkozókra, ötletekre, programokra!
  • Szánj időt az elmúlt év eseményeinek átgondolására! Engedd meg magadnak, hogy átgondold, mi történt az évben, hogy érezted magad. Mi az, amiért hálás vagy? Mi az, amit jövőre másképp csinálnál? Kik voltak melletted? Kiknek jelenthetett sokat a támogatásod?
  • Oszd meg érzéseidet a hozzád közeli személyekkel! Az ünnepi időszak a kapcsolódásról szól. Figyeld meg mit érzel és oszd meg ezt azokkal, akik közel állnak hozzád.

Hogyan segítsünk másoknak?

  • Légy megértő és hallgasd meg mások véleményét! Érzékenyen, empátiával fordulni embertársaink felé segít csökkenteni a stressz negatív hatásait és megélni a kapcsolat megtartó erejét.
  • Figyelj a környezetedben élőkre! Karácsonykor a magány és reménytelenség megélése fokozottan jelentkezhet azoknál, akiknek nincs lehetősége szeretteikkel, az otthon melegében ünnepelni. Ha teheted, ajándékozz időt azoknak, akik igazán rászorulnak és jelentkezz önkéntesnek!
  • Mondj köszönetet és engedd, hogy neked is hálásak legyenek! Sokszor a legkisebb gesztusok is nagy ajándékok lehetnek. Köszönd meg és fogadd el, ha valaki számára a te cselekedeted jelentett örömet.

Felhasznált irodalom:

  • Denis, O. (2013). Hope in counselling and psychotherapy. Sage.
  • Gallagher, S., Howard, S., McMahon, J., & Palmieri, C. (2023). Christmas cards: are senders full of joy and good cheer?. Cogent Psychology, 10(1), 2151727.
  • Mutz, M. (2016). Christmas and subjective well-being: A research note. Applied Research in Quality of Life, 11(4), 1341-1356.
  • Ripley, J. S., & Worthington Jr, E. L. (2002). Hope‐focused and forgiveness‐based group interventions to promote marital enrichment. Journal of Counseling & Development, 80(4), 452-463.
  • Sansone, R. A., & Sansone, L. A. (2011). The christmas effect on psychopathology. Innovations in clinical neuroscience, 8(12), 10.
  • Schneider, E., Liwinski, T., Imfeld, L., Lang, U. E., & Brühl, A. B. (2023). Who is afraid of Christmas? The effect of Christmas and Easter holidays on psychiatric hospitalizations and emergencies—Systematic review and single center experience from 2012 to 2021. Frontiers in psychiatry, 13, 1049935.
  • Valle, M. F., Huebner, E. S., & Suldo, S. M. (2006). An analysis of hope as a psychological strength. Journal of school psychology, 44(5), 393-406.
  • Weis, R., & Speridakos, E. C. (2011). A meta-analysis of hope enhancement strategies in clinical and community settings. Psychology of well-being: Theory, research and Practice, 1, 1-16.

Internetes források:

A blogcikket Barna Boglárka pszichológusunk írta. Úgy érzi, hogy eluralkodik érzésein a karácsonyi depresszió? Foglaljon időpontot szakemberünkhöz ide kattintva négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra.

Barna Boglárka - OnlinePszichológus.net