Tanácsadás a pszichológiában – mit érdemes tudni a tanácsadó szakpszichológusról?
Mostani cikkünk aktualitását az adja, hogy az onlinepszichologus.net csapata olyan új szakemberekkel, tanácsadó szakpszichológusokkal bővült, akiknek szakmai háttere, képzettsége más, mint a csapatunknál régebb óta dolgozó kollégáké. Bízunk abban, hogy ez a sokszínűség a hozzánk fordulók számára még több lehetőséget jelent és a pszichológiai megsegítés újabb útjai nyílnak meg a már meglévők mellett.
Mi a pszichológiai tanácsadás?
Ritoók Magda (2009) definíciója szerint a pszichológiai tanácsadás viszonylag rövid időtartamú szakmai tevékenység, amelynek fő célja a mentálisa, pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában. A fejlődési problémák alatt azt értjük, hogy az életünk során vannak olyan életszakaszok, amelyek jellegzetes, sokak által tapasztalt sajátosságokkal, nehézségekkel járnak együtt (pl. kamaszkor, életközépi válság). A szituációs problémák fogalma az egyén életében aktuálisan jelentkező, egy-egy megterhelő élethelyzet által kiváltott nehézségeket jelenti (pl. munkahely elvesztése).
A pszichológiai tanácsadás alappillérei (Altmaier és Hansen 2012):
- A tanácsadási folyamatnak van egy kiemelt fókusza, amelyben a pozitív pszichológia erőforrásai jelentősek.
- A tanácsadási folyamat a klienst fejlődési útjával, interperszonális hatásaival együtt, rendszerben szemléli, hangsúlyt kapnak a személy és környezete, család és közösség egymásra hatásai.
- A pszichológiai tanácsadás egy együttműködésre építő, kliensközpontú megközelítés.
- Tudatos működésmódokkal dolgozik és időbeli fókusza a jelen.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság úgy határozza meg a pszichológiai tanácsadást, mint egy általános gyakorlati, egészségszolgáltatást ellátó pszichológiai segítségnyújtást, amely bármely életkorú kliens esetében arra helyezi a fókuszt, hogy miként működik a személy egyéni és kapcsolatai szempontjából.
Europsy pszichológiai tanácsadás definíciója (Szenes – Tóth 2013) a pszichológiai tanácsadást Wiegersma elméleti koncepcióját alapul véve fogalmazza meg, mely definiálja a tanácsadás egyre mélyülő tevékenységrendszerét (ami az információadástól a pszichoterápiáig tart) és a tanácsadás szakmai határait. Pszichológiai tanácsadásról a modell alapján akkor beszélünk, mikor a kliensnek komoly belső konfliktusai vannak, bizonytalan a jövőképe, esetleg irreális, inkonzisztens vágyak vannak jelen, vagy problémás motivációk jellemzik – az egyensúlyhoz segítségre van szüksége (reálisabb helyzetértékelésért, kompromisszumért). A cél itt a kliens feszültségének csökkentése, a reális helyzetértékelés kialakítása. A tanácsadó pszichológus a klienst konfliktusainak megértésében és megoldásában támogatja.
Kikkel dolgozik a tanácsadó szakpszichológus?
A pszichológiai tanácsadást sokféle problémahelyzet és nehézség esetén alkalmazzák. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbi esetben fordulnak elő:
- párkapcsolati problémák
- életkrízisek, életmódváltások
- gyász
- családi konfliktusok, válás, mozaikcsalád, örökbefogadás, gondozásba vétel
- idős kor problémái
- lelkiegészség-védelem
- életvezetési nehézségek
- pályaorientáció
- tehetségtámogatás
- nevelési tanácsadás, szülőkonzultáció
- felsőoktatásban képzési dilemmák, nehézségek
- munkanélküliség, munkavállalás, munkaalkalmasság
- katasztrófa- és veszélyhelyzetek megoldása, segítése
- szervezetfejlesztésben tréningek, coaching, outplacement stb.
- kiválasztásban-toborzásban, alkalmassági vizsgálatban, emberierőforrás-menedzsment területén
A pszichológiai tanácsadás folyamata; avagy mi történik a pszichológiai tanácsadás során?
Az első szakaszban a munkakapcsolat kialakítása, a hozott problémák és lehetőségek megismerése a cél. A kezdeti énfeltáráshoz, „kitárulkozáshoz” meg kell teremteni a tanácsadónak a szükséges feltételeket. Ennek alapját az empátia, a hitelesség és a feltétel nélküli elfogadás – azaz a Carl Rogers által meghatározott alapok – adják, amelyek elősegítik azt, hogy a kliens bizalommal el tudja mondani történetét, segítséget kapjon új szempontok meglátásához és a számára valóban fontos kérdések kiemeléséhez. Ebben a szakaszban a jelenlegi állapot kap hangsúlyt, tehát az, hogy milyen problémák és kihasználatlan lehetőségek fogalmazhatók meg, melyek azok a területek, ahol a kliensnek dolgoznia kellene.
Ennek a szakasznak a végére a szakemberben megfogalmazódik az ún. helyzetértékelő diagnózis, ami nem pszichopatológiai rendszerekben helyezi el a klienst, hanem áttekintésre törekszik a kliens pszichés működéseiről az egészségesség, stresszel való megküzdés, a személyiség alakulásában szerepet játszó tényezők és fő fejlődési területek vonatkozásában.
A szakember a tanácsadási fókusz kijelölésekor igyekszik feltárni azt az életterületet vagy funkciót, ahol a kiegyensúlyozatlanság, működésbeli hiányosság a legnagyobb mértékű. A tanácsadónak mérlegelnie kell, hogy a hiányosságot egy aktuális életesemény, stresszor váltotta-e ki (akcidentális krízis), vagy a természetes fejlődési szakaszokkal kapcsolatos életkori nehézség állhat-e a háttérben (fejlődési krízis), vagy a „nem jól működés” ismétlődően jellemző a személy életére, azaz megjelenése összefüggésben állhat kora gyermekkorból származó maladaptív viselkedési sémákkal.
Súlyos kiegyensúlyozatlanság, folyamatosan fennálló vagy gyakran visszatérő nehézség, illetve több életterület súlyos hiányossága esetén a tanácsadói kompetencia nem alkalmas a probléma kezelésére, ilyenkor a klienst tovább kell irányítania a nehézségei kezeléséhez megfelelő kompetenciával bíró szakemberhez (pl. klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
A helyzetértékelő diagnózis felállítása, valamint az azt követő beavatkozás során a szakember a kliens fő működési és fejlődési területei közül az alábbiakra fordít kiemelt figyelmet:
1. kötődés, bizalom, intimitás; azaz milyen mértékben képes kötődésre, mennyire hatékonyan tudja a szociális távolságot meghatározni és tartani különböző típusú kapcsolatokban
2. autonómia-dependencia; azaz mennyire önálló és mások véleményétől független a helyzetek megítélésében és a tetteiben
3. teljesítmény, kompetencia, működési hatékonyság; azaz feladathelyzetekhez való hozzáállás
4. fejlődési potenciál
5. identitás, önbecsülés, énintegritás – személyiségének, egyediségének milyen építőkövei vannak; milyen rendszerré állnak ezek össze, mennyire látja hatékonynak, sikeresnek ezek működését.
A tanácsadási folyamat következő szakasza maga a beavatkozás. Ennek során először a „vágyott helyzet”, azaz a jövő kap nagyobb hangsúlyt; a „mit szeretnék?”, „mire van szükségem?” kérdések kerülnek középpontba. A kliens mozgósítja fantáziáját, tervez, vágyakat fogalmaz meg. A tanácsadó ezt facilitálja, miközben a reális célok, valódi megoldási lehetőségek felé segíti a klienst. A beszélgetések során ösztönzőket keresnek közösen, erősítve a kliens változás iránti elköteleződését.
A vágyott helyzet felvázolása után újra a realitás, a konkrét és megvalósítható tervek felé igyekszik irányítani a kliens figyelmét. Olyan stratégiák, cselekvési tervek kidolgozására ösztönzi, amelyek közelebb viszik céljai eléréséhez. Ebben a szakaszban a „mit kell tennem?”, „hogyan induljak el?” kérdések kerülnek középpontba. A közös munka során a kliens folyamatos támogatást kap erőforrásai felismerésében és megszilárdításában, bátorítást kap a cselekvési tervek kivitelezésében, „próbacselekvések” véghezvitelében.
A pszichológiai tanácsadás zárásaként a közös munka kiértékelése történik annak alapján, hogy az elért eredmények milyen mértékben egyeznek a tanácsadási folyamat kezdetén kitűzött célokkal. Amennyiben az eredmények megfelelnek a kitűzött céloknak, a tanácsadó és a kliens lezárják a közös munkát. Amennyiben a tanácsadási folyamat részben éri el a célját, dönthetnek a közös munka folytatása mellett, új fókusz kijelölésével. Amennyiben nem történik elmozdulás a kezdeti célok irányába, lezárhatják a közös munkát továbbküldéssel, azaz a tanácsadó szakembert vagy konkrét megsegítési módot (pl. pszichoterápia) javasol a kliensnek.
A tanácsadó szakpszichológus alapkompetenciái
Négy alapvető fontosságú kompetenciát fogalmaznak meg a szakemberek a tanácsadó szakpszichológusok esetében; azaz négy olyan nagy készségcsoportot, amelyek alapvető fontossággal bírnak abban, hogy segítő munkájukat hatékonyan tudják végezni.
- Cél meghatározása, azaz a terápiás kimenetel definiálása. Meghatározott cél nélkül a közös munka nem lehet hatékony. Minden kliens esetén egyéni a cél. Újabb információk mentén a tanácsadás folyamatában a kimeneteli célokat módosítani lehet.
- Szintén a fölérendelt kompetenciák közé soroljuk a facilitálásra való készséget, amikor a sikeres és hatékony megoldásokat keresi, azonosítja és erősíti meg a tanácsadó a kliens eszközkészletében.
- A kiértékelés. A tanácsadás folyamatának kiértékelése lehetővé teszi a segítő kapcsolatra, a munka céljára, valamint a tanácsadó jelenlétére való reflektálás. A kiértékelés lehet kvalitatív és kvantitatív, informális és formális egyaránt.
- Végül a negyedik alapvető tanácsadói kompetencia a kliens megtartása, ami a tanácsadó és a kliens közt létrejött speciális és egyedi munkakapcsolat által segíti őt a nehézségek viselésében, az ezeken való túljutásban, valamint megvédi őt a visszaeséstől.
A tanácsadó szakpszichológus munkája tehát egy megoldásorientált működésmódot feltételez, amely rövid időtávban tervez (jellemzően néhány hónap, vagy 8-12 alkalom) a jelen és a jövő időtengelyében dolgozik, és a kliens számára tudatos, hozzáférhető lelki tartalmak képezik az alapanyagát.
Remélhetőleg ezzel a szakmai fókuszú leírással segíteni tudjuk a hozzánk forduló klienseket abban, hogy amikor arról döntenek, melyik szakemberhez foglalnak segítő, érzelmi beszélgetésre időpontot, azt a lehető legtöbb információ alapján tehessék meg és jól tudják mérlegelni azt, hogy a saját aktuális nehézségeik és problémáik, valamint egyéni igényeik szempontjából ki lehet a legmegfelelőbb segítő számukra – akár online is.
További hasznos információkért kövessen minket közösségi oldalainkon is!
Felhasznált szakirodalom
Kissné Viszket Mónika, Mogyorósy Zsuzsanna (2019): A pszichológiai tanácsadás szakmai alapprotokollja; ELTE Eötvös Kiadó
Kissné Viszket Mónika, Kiss Paszkál (2017: A pszichológiai tanácsadás kompetencia-rendszerei a hazai tanácsadó szakpszichológusi kompetenciák vizsgálatával; Alkalmazott pszichológia 17(4):27-41
Osagu, Judith; Omolayo, Benjamin (2013): Counselling and Psychotherapy: Is there any difference?; www.researchgate.net
A blogcikket Györe Rita tanácsadó szakpszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, szakemberünk önnek is segíthet lelki problémáinak megoldásában, ide kattintva foglalhat időpontot Sykpe-os online konzultációra.