A Covid-helyzet érzelmi vonatkozásai
A covid 19 világjárvány hozta változás előzetes figyelmeztetés nélkül, váratlanul érkezett mindannyiunk életébe. Valószínűleg senki nem gondolta, hogy ilyen drasztikus hatással lesz a vírus hétköznapjaink menetére, és hogy ilyen mélyen érint majd mindenkit. Hogy egyik napról a másikra kerülnek a gyerekek otthoni oktatásba, állások szűnnek meg, cégek zárnak be, ellehetetlenülnek egészségügyi intézmények. Rég betervezett programokat: esküvőt, rendezvényt, utazást kell lemondani, hogy családtagok kényszerülnek távol maradni egymástól.
Korábbi életünk alapjaiban változik meg. Sokan kényszerülnek a négy fal közé. Beköltözik a mindennapokba a magány, a félelem, az aggodalom, a rettegés a megbetegedéstől, hiszen ellentétes információk láttak napvilágot a járvány kapcsán. Hogy az, amit korábban stabilnak, kontrollálhatónak, megszokottnak tudhattunk, hirtelen megváltozik. Közösségi életünk a vírusveszély miatt az online világra korlátozódik, ami önmagában is egy jelentős veszteség.
A fizikai távolságtartás és a szigorú járványügyi előírások, szabályok megfosztanak bennünket a szerető ölelések adta érzelmi biztonságérzetünktől. A karantén és a szigorú járványügyi előírások további lelki nehézséget rónak ránk.
Egyáltalán nem magától értetődő, hogy a speciális helyzetben hogyan őrizzük (teremtsük) meg kapcsolataink intimitását, dolgozzunk ki más módokat a kötődésünk kifejezésére. Ugyanakkor a járvány új helyzetet teremt, egy lehetőség a változásra, fejlődésre, átértékelésre! Ez pedig nem magától a krízistől függ, hanem főként a saját viszonyulásunktól: mit kezdünk a változással. Megengedjük-e önmagunknak, hogy átéljük az ezzel kapcsolatos negatív érzéseket és meglássuk a fényt az alagút végén. Mennyire tudjuk mobilizálni mentális erőforrásainkat az elhúzódó covid-krízis idején? Mit tehetünk, hogy a nehéz élethelyzetből hosszú távú egészségügyi károsodások nélkül jussunk ki? Vagy akár még fejlődjünk is általa?
Stresszhelyzetben jön elő az igazi énünk: az átélt stressz mértéke attól függ, hogyan tudunk alkalmazkodni az adott helyzethez, milyen a problémamegoldó képességünk. Fontos szempont a stresszel való megküzdés szempontjából, hogy mennyire stabil a belső biztonságérzetünk. Lehet, hogy a nyomás miatt rosszabbul alszunk. Többségében negatív érzelmi skálában éljük a napjainkat, a gondolkodásunk lelassulhat. Mégis, a jelenlegi helyzet kulcsa az elfogadás, a türelem, a megalkuvás. Vannak olyan emberek, olyan személyiségtípusok akik fokozottabb odafigyelést igényelnek ebben az időszakban. A krízisben megjelenő érzelmi reakció intenzitása is nagymértékben összefügg a temperamentummal, személyiségvonásokkal, korábbi élményekkel vagy fel nem dolgozott traumákkal.
A válságnak lehet pozitív hozadéka?
Az érzelmi válság (nem csak a covid helyzetben, hanem egyébként is) hozhat poszttraumás növekedést, ami rendszerint három fő területet érint: a kapcsolatok minőségének javulását, az önmagunkon tapasztalt változásokat valamint az élethez való alapvető szemléletünk átalakulását.
A pandémia sok olyan feszültséget előhozhat a párkapcsolatunkban, ami eddig nem volt előtérben. Felerősítheti a már meglevő feszültségeket, növelheti a konfliktusok gyakoriságát, vagy mélységét. Ajánlatos elválasztani, ezekből mi szól a partnernek, mi szól a helyzetnek. Kihívás ez a járvány periódus azoknak a pároknak, akik között hiányzik az érett, érzelmi kommunikáció, vagy korábban sem volt meg a tudatos egymásra figyelés. Az érzelmi szükségletek kölcsönös kimondása, tiszteletben tartása. Ahol érzelmi távolság van a pár tagjai között, azok számára akik társas magányban élnek. Akik korábban a párkapcsolati feszültségek tompítása végett a külvilágban feltöltődhettek, barátokkal találkozhattak, most ezt nem tehetik meg.
A krízis lehetőséget adhat ezen hiányok felismerésére és rendezésére, az egymáshoz való visszataláláshoz, vagy épp a nagyobb mértékű eltávolodáshoz. A jól működő kapcsolat esetén lehetőség van az önfeledt együttlétekre, az összetartozás megerősítésére, a kettesben töltött idő élvezésére, vagy az édes semmittevésre.
Legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten rossz, vagy bántalmazó a kapcsolata és össze vannak zárva a bántalmazóval, vagy ahol jelen van valamilyen függőség a családban. Ott igazán nagy problémát jelenthet az elszigetelődés. A helyzet hozta feszültségek miatt felerősödhet a családon belüli agresszió, az alkohol-problémák. Ilyen esetben mielőbb kérjünk segítséget, úgy önmagunk, mint gyerekeink biztonsága érdekében.
Milyen érzelmi reakciók lehetségesek a világjárvány kapcsán?
Erre a periódusra a kiszámíthatatlanság, kontroll-vesztés, szorongás, tehetetlenség, kilátástalanság, bizonytalanság jellemző, a belső biztonságérzet meginog. Próbára teszi a lelki rugalmasságot vagy rezilienciát. Ha ezeket a negatív érzéseket engedjünk elmélyülni magunkban, akkor jöhet a pánikérzés. Ebben a periódusban nagyon megnőtt a pánikrohamok száma. Több lett a pánikbeteg, a tünetek súlyosbodhattak. A negatív hatások enyhítése végett figyeljünk napi szinten arra, hogy pozitív tapasztalatok is legyenek az életünkben (töldődjünk fel, élvezzük az életet, amennyire tudjuk). Minden napunknak legyen meg a maga rutinja. Erőt ad a kiszámíthatóság és az önmagunkba vetett hit.
Egyénenként változik ki hogyan viseli az egyedüllétet. Ez attól is függ, hogy ki mennyire introvertált, vagy extrovertált személyiségtípus. Szomorú, hogy sokan vannak most távol a szeretteiktől, vagy nem merik meglátogatni idős szüleiket. Esetleg beláthatatlan ideig külföldön ragadtak. Akik eddig is egyedül éltek, azoknak is nehezebb. A járvány korlátozza az új kapcsolatok kiépítésének lehetőségét is. Ennek kapcsán felerősödik a honvágy, a magány– és hiányérzet. Segít ha fel tudjuk ismerni, hogy az adott helyzet hogyan hat ránk érzelmileg, ha el tudjuk fogadni és megélni az érzéseinket, valamint stresszoldó hatása van ha erről tudunk beszélgetni valakivel. Az érzések tudatosulásával, kimondásával máris elindulhat egy átdolgozási folyamat és ez változást eredményezhet érzelmileg (megkönnyebbülünk). Érdemes elgondolkodni azon, milyen új dolgokat tudunk felfedezni önmagunkkal kapcsolatosan, merjünk belefeledkezni az egyedül töltött pillanatokba.
Megnő az esély a lelki betegségek kialakulására a covid 19 kapcsán
Akik amúgy is hajlamosak a szorongásra, pesszimistábbak, vagy akinek korábban is voltak hangulat-ingadozásai, esetleg kezeletlen pszichés problémái, nehezebb helyzetben vannak. Esetükben az adott helyzettől függetlenül még inkább fontos a napi szintű fizikai aktivitás, amivel eltereli a figyelmet a negatív gondolatok ördögi körétől. Ezek ugyanis a szorongás és a depresszió táptalajai. A sport az agyban olyan kémiai vegyületeket szabadít fel, amelyek javítják a hangulatot, megnöveli a boldogságérzésünket, egészségügyi szempontból rendkívül hasznos. Sajnos sokaknál megjelennek a világjárvánnyal kapcsolatban poszttraumás stressz tünetek, melyek szakszerű kezelést igényelnek.
Szerencsésebb az, akinek már van pszichoterápiás tapasztalata és képes ezeket ebben a helyzetben is használni, illetve érti a saját belső történéseit. Ezáltal jobban képes kontrollálni a negatív érzéseit és gondolatait, könnyebben aktivizálja belső erőforrásait. Ha problémát jelent a félelmek leküzdése, az idős szülők miatt érzett aggodalom biztonsági és egészségügyi szempontból, az otthoni munkavégzés megszervezése, a szeretteinktől való szeparáció elviselése, vagy nehéz megküzdeni a magány, az elszigeteltség, vagy az unalom érzésével. Ha nehézséget okoz az aggasztó gondolatok elcsitítása, kérjünk segítséget! Akár családtagoktól, barátoktól, akár szakembertől. Első helyen mindenképp a fizikai, lelki egészségünk ápolása áll. Törekedjünk arra, hogy a jelenben maradjunk érzelmileg, merjük kimondani hangosan a félelmeinket. Gyakran már ettől könnyebb lesz!
A covid krízis hosszú távú következményei
Az utóbbi periódusban felerősödött az egzisztenciális szorongás. Gyakoribbá váltak a magánéleti félelmek, a saját-illetve a családtagok egészségével kapcsolatos aggodalmak. Erős a szabadság-vesztés érzése, a jövőkép homályosabbnak, kevésbé meghatározhatónak tűnik. Sérül a kompetencia érzés, erős a kontroll-vesztés úgy fizikailag, mint érzelmileg.
Fontos, hogy időben tudjunk tenni magunkért illetve szükség esetén forduljunk szakemberhez, mivel hosszútávon a tartós stressz, a bizonytalanság generalizált szorongáshoz vagy kiégéshez, depresszióhoz vezethet. Most talán meg fontosabb szerepe van a megelőzésnek, mielőtt belefáradna a lelkünk ebbe az állapotba és pszichoszomatikus tünetek jelennének meg.
A változtatás kulcsa a mi kezünkben van
A külső körülményeken nem tudunk változtatni, de a belső dolgaink tőlünk függnek: milyen információkat engedünk be az életünkbe, mire helyezzük a fókuszunkat ebben a periódusban, mivel töltjük az időnket. Érdemes feltenni magunknak a kérdést: milyen pozitív változásokat hozhat ez az új helyzet? Lehet hogy több időnk lesz, ezért könnyebbé válik ismét kapcsolatba kerülni önmagunkkal. Vagy döntést hozni bizonyos életterületeken, esetleg meglépni azt, ami már rég érik az életünkben – akár szakmailag, akár a magánéletünket illetően.
Lehetőségünk van a saját valóságunkat érzékelni, szembenézni a jelenünkkel, az életünkkel, elmenekvési lehetőségek nélkül. Időt kaptunk magunkra, arra, hogy rájöjjünk mi fontos számunkra igazán. Esélyt kaptunk lehetőségeink mérlegelésére. Meg kellett élni mindannyiunknak, hogy a kontroll kikerült a kezünk alól. És ez már önmagában egy nagy változás. Spontaneitást tanulunk. Ez segíthet jobban meghatározni az én-határainkat, próbára teszi kompromisszum-készségünket. Türelmet tanulunk! Hiszem, hogy ez egy lehetőség.
Feltehetjük magunknak azt a kérdést: hogyan tovább?! Mi az amit másképp érdemes csinálnunk az életünkben? Van olyan, amit más módon kellene megélnünk? Amire több időt érdemes szánnunk a rohanó hétköznapokban is?! Ez egy esély, hogy átértékeljünk, akár másként érzékeljük a saját életünket. Érdemes feltennünk magunknak a kérdést, hogy milyen előnyei, pozitívumai lehetnek a covid-krízisnek a számunkra? Ha eluralkodnak rajtunk a negatív érzelmek, akkor nehéz meglátni a lehetőséget a változásban. Érdemes ilyenkor pszichológustól segítséget kérni, hogy erősebben, érzelmileg stabilabban kerüljünk ki a krízishelyzetből. Amennyiben az átélt stressz poszttarumás tüneteket, vagy pszichoszomatikus betegségeket is magával hozott, ne habozzunk felkeresni pszichoterapeutát, vagy klinikai szakpszichológust! Szakértő segítséggel könnyebben felfedezhetjük mentális erőforrásainkat, hatékonyabban javíthatjuk stressztűrő képességünket.
A cikket Szilágyi Zsuzsanna pszichoterapeuta írta, akihez ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.