Séma párterápia

A sématerápiás cikksorozatunkban bemutattuk, hogy hogyan is épül fel ez a keretrendszer, hogy lehet megérteni általa az egyén viselkedését, érzéseit – arra fókuszálva, hogy egyéni konzultációs helyzetben hogyan értelmezzük a sémákat, módokat és reakciókat.

Ez a cikk azzal foglalkozik, hogy hogy lehet a sématerápiát páros tanácsadásra alkalmazni. Amerikában évtizedes gyakorlata van a séma párterápiának, Magyarországon azonban egyelőre kevés szakember tud dolgozni vele – nekem volt szerencsém a közelmúltban képződni ebben a módszerben, így most ezt mutatom be önöknek.

Párkapcsolat, házasság – a legfontosabb emberi szövetség

A párkapcsolat, házasság az egyik legfontosabb emberi szövetség, ami létrejöhet két ember között – akiknek különböző szükségleteik és érdekeik vannak, különböző a karakterisztikájuk. A házasságkötés fő oka manapság a szerelem – az érzelmi szükségletek kielégítése, ami a mentális egészség alapja, növeli a boldogság és az elégedettség érzését az egyénben. Az örömteli intim kapcsolat, az érzelmi és pszichológiai szükségletek kielégítésének megteremtése és fenntartása a házasság során azonban korántsem egyszerű, sőt – hosszútávon megőrizni komoly munkát igényel a pár mindkét tagja részéről.

A közeli, szoros kapcsolatok megkövetelik, hogy a tagjai megtanuljanak egymással kommunikálni és el tudják viselni az egyéni különbségeket is – legyen ez párkapcsolat, barátság vagy családi kapcsolódás.

Mikor sikeres a konfliktuskezelés a párkapcsolatban?

Young öt spektrumot ír le, amik bensőséges kapcsolatokban szervezik a viselkedésünket, mindig a két végpont között helyezkedünk el valahol.

• Kötődés: elárasztás és izoláció
• Autonómia: alárendelődés és önérvényesítés
• Érzelmesség: érzelem-hangsúly és intellektualizálás
• Kölcsönösség: önfeláldozás és önérdek
• Értékelés: idealizálás és devalválás

Akkor sikeres egy kapcsolat, ha jól tudjuk megoldani a konfliktusokat, amik abból fakadnak, hogy ezeken a spektrumokon máshol helyezkedünk el, mint a partnerünk – tehát lehet, hogy a mi igényünk az, hogy majdnem minden szabadidőnket a párunkkal töltsük, míg az ő igénye az lenne, hogy legalább hetente egy estét szeretne egyedül lenni.

Azt már tudjuk, hogy az alapvető érzelmi szükségletek kielégítése gyermekkorban hiányt szenved – bármilyen odafigyelő és válaszkész szüleink vannak, minden igényre nem fognak tudni megfelelően reagálni – és emiatt alakulnak ki a sémák.

Az öt szükséglet köré szerveződik a 18 séma, amik ha aktiválódnak, beindítják a sémamódokat. A sématerápia a felnőttkori interperszonális problémákat a gyermekkorban rögzült negatív sémák következményének tekinti. A sémák többé-kevésbé változatlanok maradnak – ha egyszer beindulnak, ugyanazokat az érzéseket, értékítéleteket és megküzdési módokat élesztik fel, mint a szorongó gyermeknél. Ilyenkor a felnőtt – jó esetben csak pillanatokra, de előfordul, hogy hosszabb időre – újra azzá a gyermekké válik, aki átélte azt a traumatizáló eseményt, vagy elhanyagolást, reakcióhiányt, ami a séma megszilárdulásához vezetett, ezért nevezzük gyermeki módnak. A módok tehát a sémák megjelenési formái – a partnerünk számára is megfigyelhető viselkedéses reakciók.

Egy módozat több séma kifejeződése is lehet, és különböző megküzdési stílusokat foglalhat magában. A sémaaktiválásra adott lehetséges reakciók száma korlátlan – két szükséglettel fogunk különös figyelemmel foglalkozni: a kötődés és az autonómia iránti eltérő szintű igény az, ami a párkapcsolati konfliktusok nagyon nagy részét okozza.

Két láb modell

Képzeljük el, hogy ez a két szükséglet, a kötődés és az önérvényesítés az a két láb, amin a kapcsolatunk áll. Mindkettőnkben megvan az igény mindkét szükséglet kielégítésére, de az adott pillanatban az egyikünk a kötődés lábat képviseli éppen, ő közeledni szeretne, míg a másikunk az autonómia láb, ő önmagát szeretné az adott pillanatban előtérbe helyezni, és távolodna a másiktól.

Ebben a helyzetben a kötődésre vágyó fél szomorúságot és félelmet él meg, amiért a másik elhúzódik tőle, a sérülékeny gyerek módba csúszik, a megküzdése pedig az alárendelődés vagy az elkerülés lesz. A másik fél, akinek az önérvényesítés (jogos) igénye van előtérben, dühöt, esetleg undort érezhet, amiért a másik „üldözi” a kapcsolódásra való próbálkozásaival, ő dühös gyerek módba vált, és jellemzően túlkompenzáló megküzdési reakciót fog felvenni, hogy elijessze a másikat attól, hogy kapcsolódni akarjon vele. Ilyenkor átcsúszhatunk a szülői módokba is, magunkat és a másikat is bántva egy ilyen módciklust fenntartva.

A séma párterápia kezdeti szakasza, hogy ezt a módciklust felrajzoljuk a pár két tagjával: azonosítsuk, hogy melyikük melyik lábon áll éppen ebből a kettőből, a három megküzdő reakció közül melyiket részesítik előnyben, a négy alapérzelem közül mi az, ami leginkább megbújik az aktuális állapotuk mögött. Ha ezzel megvagyunk, az elsődleges feladat, hogy ezt a ciklust a páros észrevegye, ha beindul (minden veszekedés lefordítható ennek a mintájára!), azonnal leállítsa és kilépjen ebből a helyzetből – ezáltal megszűnünk a módciklus lesz a közös ellenség, nem pedig egymás.

A séma párterápia célja

Az első lépés edukálni a pár tagjait a sématerápiás keretrendszerre – hogy tisztában legyenek azzal, hogy a konfliktusaik közben milyen sémák aktiválódnak a másikban, mi triggereli, hogy elinduljon a ciklus, milyen módokban vannak, amikor veszekednek, kinek milyen szükséglete a betöltetlen.

A módciklus megértése után, ha azt már felismerik és meg tudják állítani, megcélozzuk a megküzdő módokat, hogy megváltoztassuk a diszfunkcionális megküzdő stratégiákat. A cél, hogy elérjük a mögöttes gyerek módokat – ahogy fentebb bemutattam, a sérülékeny vagy a dühös gyermek előtérben van az egyénben, azzal könnyebb kapcsolódni, azonban a másik gyermeki mód is mindig jelen van, csak háttérben – ezt felszínre kell hozni, hogy megtörjön a diszfunkcionális dinamika.

Igyekszünk a partnerekben felébreszteni az empátiát újra egymás felé, hogy szeretettel tudják látni a másik sérülékeny részét és tiszteletben tartani az autonómiáját, hogy megtanulhassanak újrakapcsolódni, új kapcsolati struktúrát létrehozni.

Miben más a séma párterápia, mint más irányzatok?

A jól megfogható elméleti keretrendszer az egyik legnagyobb előnye – ha meg tudjuk érteni és érezni a másikat, akkor könnyebb elfogadónak lennünk vele szemben és kapcsolódnunk hozzá. Emellett azonban van még pár különbség, például igazán konfliktusos kapcsolati szakaszban is hatékonyan lehet dolgozni ebben a szemléletben. Egy terapeuta/konzultáns dolgozik két személlyel és az interakciós mintázatukkal – szemben más irányelvekkel, ahol kettős vezetés ajánlott és a párral, mint rendszerrel dolgoznak.

A szakember ebben a megközelítésben nem semleges – egyensúlyozza a figyelmét és támogatását a pár tagjai között aszerint, hogy éppen kinek van nagyobb szüksége rá, így tartva fenn a mindenki számára biztonságos légkört.

Fontos különbség továbbá, hogy ebben a módszerben elképzelhető, hogy hosszabb ideig is egyéni üléseken dolgozzanak a pár tagjai a terapeutával, akár mindketten, akár csak az egyikük, ahogy éppen szükség van rá.

A sémapárterápia legnagyobb előnye, hogy nagyon jól a kliensekre szabható – megengedő, hogy a szükségletek szempontjából leginkább kielégítő módon haladjon a folyamat, ahol mindenkinek van lehetősége megtapasztalni, hogy milyen az elfogadó légkör, a tiszteletteljes viszonyulás.

Alapja azonban ennek az irányzatnak is, hogy olyan párral, ahol bántalmazás áll fenn jelenleg is, nem lehet dolgozni – a pár tagjainak vállalni kell, hogy az abuzív viselkedést megszüntetik, legyen szó fizikai, érzelmi vagy lelki bántásról. Ugyanez a szabály érvényes a külső kapcsolatokra – hiszen dolgozni két ember közötti viszonyon akkor lehet, hogyha valóban készek újra tisztelettel, szeretettel közeledni egymás felé, ami félelemmel, vagy titkokkal teli légkörben nem lehetséges.

Arról pedig, hogy a sémáink hogyan determinálják a párválasztásunkat, miért vonzódunk rendre hasonló típusú emberekhez, akik ráadásul sokszor nem is „jók” hozzánk, a következő cikkben olvashatnak majd – ez a mostanában sokat emlegetett sémakémia.

Felhasznált szakirodalom

• Bálint A. (2023, Szeptember 28). Sématerápiás konzultáns képzés Modul 1 [Előadás]. Magyar Sématerápiás Egyesület, Budapest.
• Bálint A. (2024, április 25). SémaPÁRterápia Képzés. Párkapcsolatok gyógyítása [Előadás]. Magyar Sématerápiás Egyesület, Budapest.
• Simeone-DiFrancesco, Ch.; Roediger, E.; Stevens, B.A: Schema Therapy with Couples. A Practitioner’s Guide to Healing Relationships. John Wiley & Sons, Ltd., West Sussex, 2015.
• Young, E.J; Klosko, J.S.; Weishaar, M.E.: Sématerápia. Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest, 2020.
• Vágyi, P.: Sémáink párban. Vágyi Petra, Budapest, 2023.

A blogcikket Szabó Rita pszichológusunk írta. Ha felkeltette a cikk az érdeklődését, úgy érzi, hogy önnek és a párjának hasznos lenne egy ilyen folyamatban az újraközeledés, a kapcsolati konfliktusok megdolgozása, keresse bátran bármilyen kérdéssel kapcsolatban!

Szakemberünkhöz négyszemközti online pszichoterápiás konzultációra ide kattintva foglalhat időpontot.