Visszatalálhatunk-e egymáshoz, avagy hogyan küzdhetünk meg együtt a házassági problémákkal?
A legtöbb ember életében a házasság ma is egy meghatározó eseményt jelent a párkapcsolatukra nézve. Amikor két ember házasságot köt – jogilag, polgári és templomi esküvő keretein belül akár keresztény értelemben is- törvényes keretek közé emeli a kapcsolatot. Az együttélés, ezt követően a lánykérés, majd a házasságkötés boldog időszakában sokszor nem is sejtik a párok, hogy a nagy nap után, a házasság során később különböző nehézségeket kell kiállnia a házasságnak.
Manapság ugyanis egyre többen küzdenek házassági problémákkal, s nem értik, hogy hogyan juthattak el eddig egy jól induló kapcsolatban, miközben nem akarnak rossz házasságban élni. A mai blogbejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy milyen szakaszokon megy át egy pár, mi minden okozhat házassági krízist, mivel manipulálhatják egymást a párok a házasság során, s mégis milyen megoldást kereshetnek a házassági gondjaikra. Bár a házasság szót használjuk, a cikkünkben leírtak minden tartós párkapcsolatra érvényesek.
Milyen változások következnek be egy házasságban?
Egyedül a változás megélése állandó egy házaspár életében. Ahogy haladunk előre az időben, amely kihívások és sikerélmények lehetőségét jelenti, vagy előre nem látható veszélyt is hordozhat magában, ami növeli a kapcsolat vagy a házasság felbomlásának az esélyét. Minden pár több egymást követő életszakaszon megy keresztül együtt:
- Önálló élet kezdete hajadonként/nőtlenül, ismerkedés.
- Összekapcsolódás a házasságkötésen keresztül.
- Kisgyerekes családosok élete.
- Élet a kiskorú tinédzser gyermek(ek)kel.
- A gyermekek önállósulásának és elengedésének szakasza (~18 év körül).
- Együttélés (újra) kettesben a későbbi szakaszban.
Egy párkapcsolat egy fejlődési folyamat, amelyben sok problémát meg kell oldani közösen, minden életszakaszban más jellegűt. A kérdés az, hogy megtalálják-e a pár tagjai a kompromisszumot, azaz azt a megoldást, amely mindkét félnek megfelelő döntés, vagy az egyik félben tüske marad-e egy-egy ilyen helyzet után. Minden életszakaszba való átlépés rejti annak a veszélynek a lehetőségét, hogy nem tudják az adott életszakasz problémáit közösen megoldani, szorosan együttműködni, s végül a házasság felbontása, vagyis a különválás mellett dönt a pár a rengeteg vita miatt.
Miért nehéz manapság házasnak lenni?
Sok pár nincs felkészülve az új szerepre – azaz amikor menyasszony és vőlegény szerepből átlépnek az esküvő után házasba-, hogyan is kellene férjként vagy feleségként viselkedni. Mit kellene szinte kötelező módon elvárni egy házasságban a másiktól, mit kellene előre tisztázni, a keletkező problémákról hogyan lehet kommunikálni.
A szülőktől vett minták általában nem nyújtanak önmagukban megfelelő megoldást. Sokan elvált szülők gyermekei, vagy a rossz házasságban élő szüleik szolgálnak példaként számukra, ahogyan ők élnek, és ez válik “normálissá”. Egy átlagos kapcsolatban is számos ki nem mondott feszültség, meg nem oldott probléma lehet, amit a gyermek nem érzékel, s tudattalanul lemásol felnőve a saját párkapcsolatában.
Ráadásul arról, hogy építsük, ápoljuk kapcsolatainkat, nem esik szó sem a családokban, sem az oktatási intézményekben. Így friss házasként a férj és a feleség általában nincsenek felkészülve a nehézségekre, nem alakul ki a házasságban szükséges alkalmazkodás a másikhoz, azaz a kompromisszumkészség. Nem tanulták meg korábban, hogy a házassági konfliktus nem egyiküké vagy a másiké, hanem egy közös problémát jelent, amin közösen kellene dolgozni.
Vajon a gyermek megmentheti-e a házasságot?
Többen azért vállalnak gyermeket, hogy a kapcsolatuk megerősödjön, családdá válhassanak, ugyanakkor a házasság megmentésére is azért vállalkoznak erre sokan, mert azt remélik, hogy egy gyermektől majd teljesen megújulhat a kapcsolat.
A gyermekneveléssel kapcsolatos szülői feladatok esetén mondhatni kötelező a folyamatos együttműködés, mindez megköveteli az összefogást, a közös döntéshozást, ezért fontos a szülők jó kapcsolata. Amíg a korábbi problémáikat nem tudják megoldani a felek, addig a gyerekvállalás csak bonyolítja a helyzetüket, mivel a gyermek egy kiegyensúlyozatlan házasságba születik. A két fél gyakran verseng a gyermek szeretetéért, vagy megpróbálja szövetségesnek megnyerni a másik féllel szemben. Minden további gyermekek érkezése és időzítése hatással van a házaspárra és a szülői feladataikra. Van, ahol a 2. vagy a 3. gyermek érkezése teszi túlterhelté a kapcsolatot, s nem tud az egyensúly újból létrejönni a férj és a feleség között, s emiatt sokszor a házasság felbontására vagyis válásra is kerülhet sor.
A korábbi évtizedek kiterjedt nagycsaládjai, akik a családi együttműködési mintát és a kéznél lévő gyermekgondozásban segítő nagyszülőket biztosítottak a pároknak (ezzel egy kis kettesben töltött időt hagyva a kapcsolat építésére, az egymással és a házassággal való törődésre), mára már széthullottak. Nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek többnyire nincsenek a közvetlen közelben, vagy nem is szívesen jönnek segíteni a családnak. Ha jönnek, gyakran inkább plusz feszültséget hoznak magukkal a családi légkörbe, sem pedig segítséget.
Azok a párok, akik kölcsönösen tudtak alkalmazkodni s segíteni egymásnak egy megterhelő esetben, azoknál az új egyensúly könnyebben kialakulhat a házasság során.
A pénz és a szexualitás, mint a kontroll, a hatalom, és a leértékelés eszköze?
A kapcsolat próbája olyan élethelyzetekben is megmutatkozhat, amikor például a feleség gyereket szül, vagy tartós betegség, esetleg munkanélküliség miatt az egyik fél tartósan keresőképtelen lesz, miközben általában nőnek a kiadásaik is, – jellemzően a nő – hirtelen függő szerepbe kerül. A másik fél – az esetek többségében a férfi – pedig az egyedüli kenyérkereső szerepében találja magát, ezzel nagy nyomást érezve. A nehézségek hatására az idő múlásával kialakuló kölcsönös bizonytalanság sok vita és érzelmi feszültség forrása lehet, a pénzügyi gondok új helyzetet vetnek fel, amely egymás hibáztatásba torkollhat a házastársi kapcsolatban. A pénz elköltése, vagy annak a megtagadása lehet mind a bosszú, megtorlás a másikon, mind a függetlenség, az ellenőrzés vagy a hatalom érvényesítésének eszköze is. Továbbá lehet a szeretetnek, az érzelemkifejezésnek a megtagadási módja is.
Vannak olyan esetek is, amikor a kényelmesség a fő szempont az egyik félnek, s emiatt nem megy el dolgozni (akár részmunkaidőben). Például amikor a feleség arra hivatkozik, hogy gyerekeket nevel, holott a gyerekek napközben már intézménybe járnak, vagy nincs megfelelő állás a számára, azaz nem tud, vagy akar hozzájárulni anyagilag a család pénzügyi stabilitásához, az egyenlő felelősségvállaláshoz, ezért a férje lesz (marad) az egyetlen pénzkereső.
Gyakran a szexuális élet gyakorlása, vagy annak megtagadása az egyik vagy mindkét félnek eszköz lehet arra a házasságban, hogy elégtétellel éljen valamiféle sértődöttség, elhanyagoltság érzés, vagy a másik fél által okozott lelki fájdalom keletkezése miatt.
A szexuális életben a házastárs leértékelés megmutatkozhat az alábbi helyzetekben:
- a szexualitás elutasítása/elkerülése a büntetés egyik formájává válhat, ami gyakran állandósul
- a szexualitás gyakorlása bizonyos feltételekhez lesz kötve (pl. „ha elmész egy jobban fizető állásba, akkor fogunk összebújni”.)
- csak az egyik fél igényeit kell kielégíteni az együttlétek során, a másik félé nem számítanak
- olyan dolgokat kell teljesíteni szexuálisan, amit nem szívesen tesz meg a pár egyik tagja
- megcsalás
Megmenthető-e a házasság?
Azoknál a pároknál, akik motiváltak abban, hogy a kapcsolatukon dolgozzanak, komolyan gondolják a házasságot, s alkalmasak a saját hibáik felismerésére, a változásra nyitottak, mindenképpen nagy eséllyel megmenthető a házasságuk.
Hogyan lehet dolgozni a házassági krízisen?
Fontos, hogy időben felismerjék azt a házasság tagjai, ha olyan házasságot érintő problémával küzdenek, amelyen közösen sem tudnak túljutni. Ez lehet tiszteletlenség, vagy leértékelés gyakori kinyilvánítása, agresszív viselkedési formák gyakorlása a másikkal szemben, szexuális problémák, ismétlődő vitás helyzetek, gyermeknevelési problémák, hűtlenség, függőségi problémák, anyagi gondok, a házasságra kiható tágabb családban meglévő konfliktusok kezelése stb.
Ilyen esetekben szükséges segítséget kérni szakembertől. Szerencsére jelenleg Magyarországon számos párterapeutát el lehet érni, s párterápiára bejelentkezni. A regionális családsegítő központokban családkonzultáció díjmentesen elérhető.
A megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező párterapeuta a legoptimálisabb megoldás megtalálásában segédkezik, azáltal, hogy az irányított beszélgetés során javítja a kommunikációt a pár tagjai között, a destruktív viselkedésmintákra felhívja a figyelmet, az igények kifejezésére, összehangolására nagyobb hangsúlyt fektet, a közös stresszkezelési/megküzdési/problémamegoldási stratégiát fejleszti. Megfigyeli, hogy mely témákat kerülik a házaspár tagjai, hogyan hatnak egymásra a kommunikáció során, ki viszolyog, ki hárítja a felelősséget, ki aktív, ki támad, a másik visszahúzódik-e (ezzel is agresszivitást kiváltva) vagy visszatámad. Az egyik fél a másik helyett gondolkodik-e, s beszél, vagy feltételezi, hogy mit érezhet a másik. A tiszteletlenség megengedett-e a kapcsolatban, pl. csúnya, obszcén, vagy leértékelő beszéd.
Az idő a legnagyobb ellenség, ahogy mondani szokták, ez itt is igaz: a rossz, berögzült egészségtelen viselkedésmintákat idővel egyre nehezebb módosítani. Ilyen helyzetekben is annál nagyobb az esély a kapcsolat rendbehozatalára, ha minél előbb párterápiás kezelésben tudnak részesülni a pár tagjai.
Felhasznált szakirodalom:
- Freeman D.R. Házassági krízisek (2010) Animula Kiadó, Budapest.
- Kurimay T. Családterápia és családkonzultáció (2004) Coincidencia Kft., Budapest.
A blogbejegyzést Szabó Lili írta. Amennyiben problémájára ismer, és szeretné önismeretét növelni, ide kattintva foglalhat időpontot négyszemközti online konzultációra szakemberünkhöz.
