Az öngondoskodás öt típusa
Miért fontos az öngondoskodás, és hogyan tehetjük a mindennapi rutinunk részévé? Videónkban Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus segítségével megismerheti az öngondoskodás öt típusát, és a gyakorlati tippekkel kialakíthatja az ön számára kedvező öngondoskodási rutint. Továbbá hasznos tanácsokat kaphat az öngondoskodás folyamatos ápolásában is.
A megtekintéshez kattintson a videóra és iratkozzon fel a YouTube-csatornánkra is további hasznos önismereti tartalmakért!
Miért fontos az öngondoskodás?
A világ összes stresszoldó tevékenysége nem segít, ha közben nem vigyázunk magunkra. Ha valamire nem szabad sajnálni az időt, akkor az saját magunk. Az öngondoskodás ugyanis testi-lelki jóllétünk alappillére. Lényege, hogy törődsz magaddal, biztosítod a különböző fizikai, mentális, érzelmi és spirituális szükségleteid kielégítését.
Az öngondoskodásnak számos formája létezik. Bizonyos tevékenységek az emberek többségénél működnek, ám érdemes megtalálnunk azokat a módjait, melyeket szívesen, örömmel végzünk, és leginkább hatásosak számunkra. Ez lehet annak biztosítása, hogy esténként eleget aludjunk, vagy kimegyünk a szabadba egy kis friss levegőre, vagy, hogy azokkal az emberekkel tölthessünk minőségi időt, akik igazán fontosak számunkra.
Az öngondoskodás nem valami úri huncutság vagy luxus, hanem emberi szükségleteink halmaza, melyek folyamatosan jelentkeznek és a kielégülésre várnak. Ha nem vesszük észre őket, nem figyelünk oda a szükségleteinkre, akkor következésképpen túlterheltek, fáradtak lehetünk, és nem fogjuk tudni az élet elkerülhetetlen kihívásait kezelni.
Nézzük meg, melyek az öngondoskodási területek.
Fizikai öngondoskodás
Az első a fizikai öngondoskodás. Ha azt akarjuk, hogy testünk hatékonyan működjön, gondoskodnunk kell róla. Ez magában foglalja a testi szükségleteink kielégítését, mint például az elegendő alvást vagy az elegendő fizikai aktivitást. Amikor testi öngondoskodásról beszélünk, akkor a következő kérdéseket érdemes feltenni magunknak:
- Mozgok sportolok eleget?
- Alszom-e, pihenek-e eleget?
- Egészséges ételeket eszem?
- Odafigyelek a külső megjelenésmre?
- Részt veszek rendszeresen orvosi kivizsgáláson?
Szociális öngondoskodás
A másik terület a szociális öngondoskodás. A társas kapcsolati hálónk megteremtése és rendszeres időtöltés a számunkra fontos emberekkel kulcsfontosságú része az öngondoskodásnak. A szoros és bensőséges emberi kapcsolataink a jóllétünk szempontjából kulcsfontosságúak.
Ezek ápolása és fenntartásának legjobb módja, ha időt és energiát fordítunk a másokkal való kapcsolatunk építésére, mely befektetésünk biztosan megtérül, és boldogságunkhoz is hozzájárul. A társas öngondoskodásra kapcsolatban az alábbi kérdéseket tegyük fel magunknak:
- Töltök-e megfelelő minőségi időt a számomra fontos emberekkel?
- Ápolom a kapcsolatot a barátaimmal, családtagjaimmal?
- Van-e részem izgalmas és érdekes beszélgetésekben?
- Szánok elegendő időt a párkapcsolatomra, ha van?
- Tudatosan használom a közösségi média oldalakat?
A kulcsa ennek az, hogy rájöjj, mik a személyes igényeid a kapcsolataid ápolásában, és igyekezz azokat tudatosan kezelni, megfelelően fenntartani.
Mentális öngondoskodás
Harmadik része a mentális öngondoskodás. A gondolkodásmódunk és azok a dolgok, információk, amikkel megtöltjük az elménket, nagymértékben befolyásolják pszichológiai jólétünket. Hiszen ahogy a mondás tartja, a gondolataink befolyásolják az érzelmeinket, az érzelmeink motiválóanhatnak a tetteire, tetteink pedig alakítják szokásainkat és személyiségünket.
A mentális öngondoskodás magában foglalja az olyan tevékenységeket, amikkel fényesíthetjük elménket, például a rejtvények fejtése vagy izgalmas érdekfeszítő könyvek, cikkek olvasása, inspiráló filmek, videók nézése.
Íme néhány kérdés, amelyeket feltehetünk magunknak:
- Szánok elég időt olyan tevékenységekre, amelyek szellemileg serkentenek?
- Teszek proaktív dolgokat annak érdekében, hogy mentálisan egészséges maradjak?
Spirituális öngondoskodás
A negyedik módja a spirituális öngondoskodás. Ezalatt értek minden olyan rituálét, gyakorlatot, amely összeköt minket az igazi, valódi énünkkel, Istennel, a mindenhatóval, vagy valami önmaguknál nagyobbal.
A szellemünk ápolása magában foglalhat bármit, ami segít, hogy jelentést adhassunk a történéseknek, hogy értelemmel ruházzuk fel azokat, vagy megértsük az univerzummal való kapcsolatunkat.
A lelki öngondoskodás általában önvizsgálatot kíván, az önreflexiót segíti, gyakorlása lecsendesíti az elménket, a belső zavarodottságot és segít a tisztán látásban. Mindez azonban komoly belső munkával jár, pozitív hatásait mindenki saját maga tapasztalhatja meg.
Érzelmi öngondoskodás
Az ötödik pedig az érzelmi öngondoskodás, amely jelenti lelki egészségünk alapját, olyan képességeket, amelyek segítségével a lelki egyensúlyunkat tudjuk megőrizni.
Az érzelmi öngondoskodás része, amikor érzelmeinket megéljük, kifejezzük, illetve amikor fejlesztjük ezt a képességünket, ide tartozik még az a belátás is, hogy mikor van szükségünk külső segítségre.
Az érzelmi öngondoskodás részei az alábbi segítő tevékenységek:
- önsegítő irodalom olvasása,
- önismereti célú terápia,
- tudatos jelenlét,
- önérvényesítés, a relaxációs, meditációs vagy más önnyugtató módszerek.
Bármi számíthat öngondoskodásnak, ami az adott embernek segít, és amelyen keresztül érzelmeit tudatosan, szabadon és a megfelelő önkontroll mellett ki tudja fejezni mások felé. Nagyon sok fizikai tünet és betegség mögött állhat a nem megfelelő érzelemkezelés, illetve tévhitek, káros társadalmi beidegződések is akadályozhatnak minket.
Azonban csak akkor fogjuk tudni megadni magunknak a megfelelő érzelmi öngondoskodást, ha rájövünk, hogy mi akadályoz benne, és elkezdünk dolgozni a változtatáson. Ehhez szükségünk lehet egy öngondoskodási tervre, amely akkor lesz hatékony, ha saját igényeinkhez szabjuk.
Öngondoskodási terv készítése
Ehhez először gondoljuk át, hogy életünk mely területei igényelnek több figyelmet és öngondoskodást a terv összeállításához.
A következő lépéseket követhetjük:
- Az első, hogy készíts egy listát, életed főbb tevékenységeiről, melyekkel minden nap foglalkozol. Ide tartozhat a munka, a munkahely, az iskolák, a társadalmi-társas kapcsolataid.
- Azonosítsd a stresszt okozó területeket, tényezőket, és azok különböző aspektusait, majd gondold át, milyen lehetőségeid vannak ezek csökkentésében. Ehhez kérhetsz külső segítséget is.
- A harmadik az öngondoskodási stratégia kidolgozása. Gondold át, hogy mit tehetsz konkrétan annak érdekében, hogy jobban érezd magad az adott területen. Különböztesd meg, hogy mi az, amit képes vagy befolyásolni és mi az, amire nem tudsz hatással lenni.
- A negyedik, hogy kezdj el apró lépéseket tenni. Ha ezekben képes vagy kitartó lenni és hatékonyságot megélni, akkor az újabb motivációt adhat majd a folytatáshoz, amitől egyre jobban érezheted magad a bőrödben.
Az öngondoskodást tehát érdemes szokássá fejleszteni a hétköznapok során, vagyis időt szánni magunkra, meghallani a szükségleteinket és tenni azok kielégítése érdekében. Mindezt azért, hogy csökkentsük szorongásainkat, erősítsük pszichológiai jóllétünket, pszichológiai immunrendszerünket, és hogy egészségesebb módon tudjunk kapcsolódni magunkhoz és másokhoz.
